Pár perccel a kezdés előtt értesítették a frakciókat, hogy az átláthatósági törvény ügyében a Fidesz rendkívüli bizottsági ülést hívott össze hétfő kora délutánra. A HVG kiderítette, mi a tervük ezzel, és ez a tárgyalási folyamat felgyorsítását jelenti-e.
Ugyan a múlt heti után legközelebb csak június 5-én tervezték összehívni az Országgyűlés munkarendjéről döntő Házbizottság ülését, a hétfőn 13 órától kezdődő plenáris ülés előtt, 12:40-kor mégis összeült a testület, méghozzá Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető indítványára, aki a rendkívüli ülés összehívását a fideszes „átláthatósági” törvény ügyében kérte. A HVG megtudta, hogy a parlamenti frakcióknak mindössze a kezdés előtt pár perccel, 12:32-kor elküldött meghívó szerint az ülés témája:
„A közélet átláthatóságáról” szóló T/11923. számú törvényjavaslat időkeretben történő tárgyalása.
Az időkeretben történő tárgyalással információink szerint – erre jutott amúgy a Telex is – a Fidesz célja, hogy a heves közéleti-politikai vitát, tiltakozást kiváltó javaslatról fix időkeretben – ez általában 4 óra a gyakorlat szerint – tárgyaljanak. Vagyis a javaslatnak a menetrend szerint a keddi plenáris ülésen kezdődő általános vitáját viszonylag szűk keretek közé szorítsák – így az ellenzékiek nem tudják „meghekkelni” a vitát azzal, hogy folyamatos felszólalásokkal 10-20 órán át elhúzzák – ilyesmire korábban volt példa.
Az viszont már biztos, hogy a Fidesz nem kéri az eredeti menetrendtől eltérően a javaslat tárgyalásának felgyorsítását, amire pedig volt esély az elmúlt napokban. Az ezt célzó indítványt ugyanis a hétfői, 13 órára meghirdetett plenáris ülés kezdete előtt egy órával meg kellett volna tenni, és ilyesmi nem történt – tudtuk meg.
Ez azt jelenti, hogy a lex poloska vagy lex Putyin, tehát a fideszes Halász János nevén beadott indítvány vitáját kedden kezdi az Országgyűlés, és a tavaszi ülésszak végén, június 10–12. között fogadják el, majd június közepére hatályba is lép. Feltéve persze, ha a parlamenti elfogadás után Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírja, és kihirdeti a Magyar Közlönyben, hogy 3 nappal később már alkalmazhatóvá váljon.
Az államfő hozzáállása nem ismert – Novák Katalin volt államfőé sem – a közvéleményt erősen megosztó témához, de dönthet úgy, hogy nem írja alá a törvényt, például azért, mert osztja a felmerült aggályokat, miszerint
a javaslat – ha végül ebben a formában fogadják el – számos ponton sértheti az Alaptörvényt, több más jogszabályt és még az uniós jogot is.
Frissítés:
Hétfő délelőtti ülésén az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a papírformának megfelelően tárgysorozatba vette az egyéni képviselői indítványként benyújtott Halász-javaslatot, majd a kora délutáni rendkívüli házbizottsági ülés után, a Fidesz javaslatának megfelelően az Országgyűlés a délutáni plenáris ülés elején meg is szavazta az időkeretben történő tárgyalást.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
15–9-re nyertek a mieink.
