Az energiaügyi miniszterek luxemburgi ülésén vett részt Szijjártó, aki a megbeszélést követően kijelentette:

A brüsszeli szankciók kudarcot vallottak, súlyos károkat okoznak, mert az európai lakosok és vállalkozások szankciós energiaárakat kell fizessenek.

Ehhez képest az EU-csúcson egyhangúan elfogadott dokumentumban ez szerepel:

Az Európai Tanács (…) ismételten hangsúlyozza, hogy Oroszországot terheli a kizárólagos felelősség a jelenlegi energia- és gazdasági válságért.

Szijjártó szerint csökkent az Európába érkező energiahordozók mennyisége, ezért nő az ár. Ugyanakkor a tények azt mutatják, hogy az árak most éppen erősen csökkenő tendenciát mutatnak, ráadásul egyre több LNG-szállítóhajó áll Európa partjainál, amelyek nem tudnak kirakodni, mert ekkora mennyiség felvételéhez nem elég a kiépített infrastruktúra.

A miniszterek azért találkoztak Luxemburgban, hogy tárgyaljanak azokról az iránymutatásokról, amelyeket az állam- és kormányfők határoztak meg az ellátás biztonsága és az árak csökkentése érdekében. Ezeket majd az Európai Bizottság fogja jogszabályi formába önteni, de Szijjártó nem bízik bennük.

Észnél kell lennünk, amíg az Európai Bizottság a konkrét javaslatokat kidolgozza, mert Brüsszel nem tanul

– jelentette ki, mert szerinte a Bizottság olyan javaslatokat akar kidolgozni, amely rejtett kísérletet jelentenek a tagállami hatáskörök elvételére. Meg is fogalmazta a magyar kormány elvárásait:

• Csak önkéntes alapon működő közös földgázbeszerzési platformhoz járul hozzá Magyarország. (Ugyanakkor pár nappal ezelőtt már beleegyezett Orbán Viktor, hogy a közös energiavásárlásnak legyen kötelező eleme is. Ezt így fogalmazták meg a már említett következtetésekben: „a – nemzeti igények szerinti – feltöltési igények 15 %-ával egyenértékű mennyiségre vonatkozó kötelező keresletaggregálás kivételével önkéntes közös gázbeszerzések”.)

• A javaslatok között van, hogy ha egy tagállam 472 millió köbméternél nagyobb földgázt akarnak beszerezni, akkor arról tájékoztatni kellene az Európai Bizottságot - Magyarország szerint ez sérti a tagállami hatásköröket, üzleti és nemzetbiztonsági szempontból is.

• Ami az ársapkát illeti: Szijjártó szerint mindenféle fajta ársapka káros és veszélyes, mert az orosz szállítók világossá tették, hogy ársapka esetén nem szállítanak.

• A szolidaritási mechanizmus kapcsán a magyar külügyminiszter elképzelhetetlennek tartja, hogy a magyar adófizetők pénzében megvásárolt, Magyarországon tárolt, tartalékolásra elhelyezett földgázt másnak adja oda a kormány.

• A következtetések szerint megbízható szállítókkal kell szerződni, Magyarország értékelése szerint azonban a Gazprom is annak számít.

Szijjártó Péter szerint a jó megoldás az lenne, ha elárasztanák földgázzal az európai piacokat, minél több forrásból, minél több útvonalon. Amennyiben a magyar álláspont szerint – és minden bizonnyal ez így van – ide kell érteni az orosz energiát is, akkor az szembemegy az állam- és kormányfők által idén márciusban, a háború kitörését követően elfogadott úgynevezett Versailles-i nyilatkozattal, amelyben többek között a következőkkel értett egyet Orbán Viktor is:

Megállapodtunk abban, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszüntetjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket.