Az EU továbbra is elkötelezett a Magyarországgal szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás folytatásával kapcsolatban. Ez derült ki szerdán az Európai Unió Tanácsa után, amelynek keretében az általános ügyek tanácsa ült össze. Pascal Navarro az EU spanyol elnökségének képviseletében elmondta,

“Továbbra is határozottak maradunk ebben a kérdésben”

Navarro felsorolta, hogy például problémásnak találják a magyar bírák kinevezését, az alkotmánybíróság összetételét, a közbeszerzések rendszerét, a közalapítványokat, a kormányzati veszélyhelyzetek alkalmazását, a kisebbségek helyzetét, a menekültek és menedékkérők kezelését, és ez még nem a teljes lista. Tehát Magyarország továbbra sem győzte meg az Európai Unió minisztereit arról, hogy a demokrácia helyzete jó irányba halad.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, aki Magyarország képviseletében részt vett a tárgyaláson, több téren is vitatta az unió eljárásait a magyar jogállamisággal és demokráciával kapcsolatban, nem csak a 7-es cikkelyt, amiről szigorúan véve a mostani vita szólt.

A 7-es cikkely szerinti eljárás

Magyarországgal szemben 2018-ban, Lengyelországgal szemben pedig 2017-ben indult meg a 7-es cikkely szerinti eljárás. Ezt az EU alapszerződése alapján akkor kell megindítani, ha egy tagállam súlyosan megsérti az EU demokratikus és jogállamisági alapértékeit és mind Magyarország, mind Lengyelország esetében ez volt a helyzet. Az eljárás immár több mint 5 éve tart, és úgy tűnik, elakadt az Európai Tanácsban. 2021 óta nem is volt vita a kérdésben, ez változott most, mivel a spanyol soros elnökség alatt újra napirendre vették az eljárást, bár annak folytatásáról továbbra sincs konkrét meghallgatás. Az Európai Parlament az egyik legfőbb hangadó abban, hogy az eljárást folytatni kell. Isabel Wiseler-Lima parlamenti képviselő állásfoglalása szerint

“A Tanácsnak kötelessége lépni. Elkeserítő, hogy a spanyol soros elnökség alatt nem tűztek ki meghallgatást az eljárás továbbléptetéséről”

Miről döntöttek most?

Jelenleg a miniszterek azt erősítették meg, hogy az eljárás továbbra is jogos, mivel sem nálunk, sem Lengyelországban nem oldódtak meg az eltelt időben a jogállamisági problémák. Azonban Lengyelországban minden valószínűséggel kormányváltás lesz, és az antidemokratikus reformokért felelős Jog és Igazságosság ellenzékbe kerül. Így fennáll a lehetősége, hogy Magyarország lesz az egyetlen olyan EU tagállam, amely ellen alkalmazzák a 7-es cikkelyt, és végre továbbléphet az eljárás. Egy másik európai parlamenti képviselő, Thijs Reuten szerint

“Most, hogy várhatóan Lengyelország újra demokratikus útra tér, itt az idő, hogy maximalizáljuk a nyomást Magyarországon a Tanácsban. Kár lenne veszni hagyni ezt a lehetőséget”

Hová halad a 7-es cikkely szerinti eljárás?

Ez egy vitatott kérdés, ugyanis a 7-es cikkely keretein belül kétféle eljárásról beszélünk. Az első, ami most folyamatban van,  hivatalosan ajánlások megfogalmazásával végződik, a folytatás, a 2-es eljárás viszont olyan drasztikus végeredménnyel is zárulhat, mint amilyen egy tagállam EU-s szavazati jogának megvonása. Bóka vitatta, hogy erről lenne szó.

“Az eljárás, ami Magyarországgal szemben folyik, nem érinti intézményi hatáskörök megvonását”

- mondta a miniszter. Az valóban igaz, hogy most először folyik bármely EU-tagállam ellen 7-es cikkely szerinti eljárás, így nincs arra konkrét példa, hogy pontosan mi is az eljárás menete. Bóka szerint “kísérleti nyulak” vagyunk és ez, habár egy kissé túlzó, nem teljesen megalapozatlan. Egyelőre tényleg nehezen látható, merre is tart a 7-es cikkely szerinti eljárás, ha egyáltalán tart valamerre.

Miért is jelentős akkor a mostani döntés?

Az, hogy a miniszterek kijelentették, hogy a jogállamisági problémák továbbra is fennállnak Magyarországon, talán nem is a 7-es cikkely szerinti eljárás szempontjából a legfontosabb. Az EU-nak van ugyanis egy másik, jogállamisággal kapcsolatos eljárása, a jogállamisági feltételrendszer, amelynek keretein belül befagyasztották a Magyarországnak járó EU-források jelentős részét. Az Orbán-kormány azóta próbál tárgyalni, és reformokat is hoztak (bár ezek az Európai Bizottságot egyelőre nem győzték meg), egyúttal ragaszkodnak ahhoz, hogy teljesítették a Bizottság kéréseit. Bóka szerint

“Magyarország mindig tudja, mit kell tennie a kondicionalitási eljárásban, egészen addig, amíg a Bizottságtól más értesítést nem kapunk”

Szerinte az, hogy a Bizottság az eljárás során például a vagyonnyilatkozatok, az integritás hatóság vagy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működésével kapcsolatban tesz fel kérdéseket, indokolatlan, mivel ezek nem képezték részét az eredetileg megjelölt problémáknak. Ez egyrészt igaz, másrészt mésgsem, ugyanis például az integritás hatóságot épp a bizottság problémáinak orvoslására hozták létre, és emiatt léptették életbe a vagyonnyilatkozatok reformját is, a vagyonkezelő alapítványoknál pedig épp a bizottság átláthatósági kérésével ellentétes irányú a reform. Szóval, az EU talán joggal kérdezi, hogy a kondicionalitási eljárás kezdete óta egyes területeken miért nem javult, vagy éppen miért romlott a magyar helyzet. Bóka magát a kérdéseket nem kifogásolta, mondván

“Úgy tanul a gyermek, ha kérdez, remélem a Bizottság tanulási folyamata hamarosan véget ér.”

A miniszter a Bizottságra többször is “gyermekként” referált, ami nem biztos, hogy szerencsés egy olyan tárgyalópartner esetében, amely egyoldalúan dönthet Magyarország forrásainak visszatartásáról. De visszatérve ahhoz, hogy mi köze mindehhez a 7-es cikkelynek, a válasz egyszerű: ha az EU egy jogállamisági eljárásban, a 7-es cikkely szerinti eljárásban fenntartja, hogy Magyarországon problémák vannak, akkor különös volna, egy másik eljárásban, a jogállamisági feltételrendszer alkalmazásában arra a következtetésre jutnának, hogy a helyzet Magyarországon javul.

Mit tehet most Magyarország?

Zsarolhat. Az EU-ban jelenleg több olyan kérdés is van, amihez minden tagállam, beleértve Magyarország teljes egyetértése kell. Ebből talán a legfontosabb az Ukrajnának szánt segélycsomag. A segély a 7 éves költségvetés része, amivel, talán kizárólag a magyar álláspont szerint “nem állunk időnyomás alatt”. Minden más EU-tagállam szerint Ukrajna támogatása sürgős, ám Bóka szerint

“a stratégiai vitáknak meg kell előznie ezeket a döntéseket”

- értve itt például az ukrán segélyek elfogadását. Mellesleg Bóka szerint jobb megoldás, ha Ukrajna támogatása

“nem a hétéves költségvetés keretei között, hanem azon kívül működik”.

Tehát a magyar kormány a vétó erejét kihasználva próbál nyomást gyakorolni, így nem csoda, hogy nem támogatnák az uniós jogalkotás reformját, ami véget vetne a vétóknak, és több területen a minősített többséges szavazást vezetné be.

“Az európai integráció jelenlegi természete egyenesen megköveteli, hogy az EU bizonyos területeken megtartsa az egységes döntéshozatalt”

Ez a miniszter szerint még az EU bővítésének fényében is jó ötlet, amikor több mint 30 tagállamnak kellene teljes egyetértésre jutnia, gyakran nehéz kérdésekben. Szóval a jogállamisági eljárások nagy valószínűséggel maradnak, Magyarország pedig gyaníthatóan minden lehetőséget megragad majd, hogy borsot törjön az unió orra alá.