Oroszország Ukrajnában elkövetett háborús bűneiről tartott vitát Strasbourgban az Európai Parlament. Kaja Kallas külügyi főképviselő az orosz kegyetlenség szimbólumának tekintett bucsai mészárlással kapcsolatban elmondta, hogy nagyon sok bizonyítékot sikerült már összegyűjteni, rengeteg fotó és dekódolt üzenetek formájában. A rémtettek közül Kallas az ukrán gyermekek elhurcolását emelte ki, illetve az ukrán gyerekek ellen elkövetett más bűncselekményeket. Elmondta, hogy mintegy 4 millió iskolás korú gyereket sújtott a háború, akik nem fértek hozzá az oktatáshoz, 4 ezer iskolát ért támadás, az oktatási intézmények 10 százaléka elpusztult.

Oroszország elpusztítja Ukrajna jelenét, és megtagadja a jövőjét

– fogalmazott Kallas. Hozzátette, hogy 70 személlyel szemben szabtak ki emiatt uniós szankciót, akik felelősek a gyerekek elhurcolásáért. Bizonyítékok szólnak arról is, hogy ezeket a gyerekeket átnevelik, és háborús kiképzésben részesítik. A megszállt területeken pedig szexuális erőszakot követnek el az oroszok, megkínozzák az ukránokat, és kivégzéseket hajtanak végre. A főképviselő szerint körülbelül 170 ezer nyitott ügy van, amelyeket majd egy különleges bíróság fog elbírálni. Ennek felállítása már folyamatban van, hamarosan a tagállamok elé kerül az erről szóló anyag, fűzte hozzá.

Sandra Kalniete, az Európai Néppárt képviselője arról beszélt, hogy Oroszország gyarmatosító háborút folytat, a civil lakosságot támadja Ukrajnában, amelynek következtében

több mint 5 millió gyerek vált otthontalanná, több mint 150 ezer gyerek sérült vagy halt meg.

A lett képviselő szerint olyan békeszerződésre van szükség, amely fizikailag akadályozza meg Oroszországot az újabb támadásokban. A szociáldemokrata Thijs Reuten úgy véli, hogy “igazságszolgáltatás nélkül a történelem végtelenül fogja ismételni önmagát”. A Patrióták Európáért képviselőcsoport nevében Anders Vistisen is a történelemre hivatkozott, amikor azt mondta, hogy “ha nincs katonai győzelem, akkor nem tudjuk a háborús bűnösöket megfelelően a bíróság elé citálni”. Ő azonban erre nem lát sok esélyt, szerinte az ukránoknak az lenne jó, ha a háború befejezésére sikerülne megoldást találni, nem pedig olyan vitákat lefolytatni, amelyek sehová sem vezetnek. Petras Austrevicius litván EP-képviselő is az igazságszolgáltatás mellett érvelt, amikor a második világháborút követő nürnbergi bírósági eljárásra utalt, ahol a náci vezetőket felelősségre vonták.

Oroszország ezt nem úszhatja meg, kell egy új Nürnberg, kell egy ilyen bíróság

– jelentette ki. A szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája nevében René Aust arról beszélt, hogy Európának hosszan tartó békestratégiára van szükség, “rémálom lenne egy Oroszország elleni háború az atomfegyverek korában”. Mint leszögezte:

többet ér ezer órán át tárgyalni, mint egy percen át lőni egymásra.