A magyar kormány egyelőre teljesen tehetetlen az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági eljárással szemben. Nem elég, hogy nem kap pénzt, Orbán Viktor "szabadságharcában" Magyarország elveszítette a szövetségeseit, elbukta a bírósági pert, és kiderült, érdekérvényesítő képessége sincs az uniós intézményekkel folytatott vitában.
2024-ben ismét európai parlamenti választások lesznek. Ezek a választások biztosítják az egyetlen lehetőséget az európaiaknak, hogy közvetlenül szavazzanak az EU-ról. Viszont a kutatások és felmérések azt mutatják, hogy az emberek az EP választásokon nem feltétlenül az EU kulcskérdései, inkább a nemzeti politikai helyzet alapján szavaznak, már ha egyáltalán elmennek szavazni. Ez nem (csak) a választók hibája. Az Európai Parlament pártjai és választási struktúrája rendkívül bonyolult, nem csoda hát, ha a polgároknak még az életkedve is elmegy ezektől a választásoktól.
Az uniós tagállamok új szabályokat fogadtak el, melyek célja, hogy az uniós szintű végsőenergia-fogyasztás 2030-ra 11,7 százalékkal csökkenjen. Aki nem teljesíti, annak az Európai Bizottság mondja meg, hogyan kell spórolni.
Új jogszabályt fogadott el az EU a területén található elektromos töltőberendezések és üzemanyagtöltő állomások számának növeléséről.
Röpködnek az eurómilliárdok a Budapest és Brüsszel közti politikai csatározásban. Összeszedtük, milyen uniós forrásokhoz nem fér hozzá most a magyar kormány, és mik a kilátások, hogy elmozdulás történjen a patthelyzetből.
Szijjártó Péter Brüsszelben újabb uniós program blokkolásával fenyegetett, miközben az EU bejelentett két olyan döntést is, amelyeket Magyarország korábban szintén vétózott, vagy azt állította, hogy vétózni fogja.
Az EP Energiügyi Bizottsága elfogadta álláspontját a megfizethetőbb és fogyasztóbarátabb villamosenergia-piacra vonatkozó tervekkel kapcsolatban, a magyar kormánypárt azonban az ellenszavazók között volt. Ez azt is jelenti, hogy a Fidesz a kiszolgáltatott fogyasztók esetében sem tiltaná az áram kikapcsolását.
Az Európai Parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága közös meghallgatást tartott, miután kiderült, két nagy mezőgazdasági vegyszereket forgalmazó cég nem osztott meg adatokat az európai hatóságokkal arról, hogy az elmúlt 20 évben 9 alkalommal találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy egyes általuk gyártott növényvédő szerek magzati agykárosodást okozhatnak. A cégek védelme: ők mindent etikusan csináltak, de egyébként sem volt kötelező jelenteniük az EU-nak a potenciális mérgező hatásokat.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága új állásfoglalást fogadott el az EU-török kapcsolatokról. A képviselők egyetértettek abban, hogy Törökország nem zsarolhatja be magát az EU-ba geopolitikai eszközöket, például a menekültekkel vagy Ukrajna támogatását felhasználva. De egyidejűleg valamilyen együttműködésre mindenképpen szükség van az EU és Törökország között, és ha ez nem az ország EU csatlakozása, akkor itt az ideje új utakat és stratégiákat kidolgozni.
Az elmúlt hétvégén az EU és Tunézia aláírt egy Egyetértési Memorandumot, amely öt területen rögzíti a közös tennivalókat. A legfontosabb ezek közül a migráció kezelése, de szó van benne az Erasmusról is.
Két napos EU-Dél-Amerika-csúcstalálkozót tartanak Brüsszelben. Ez a történelem során a harmadik ilyen jellegű találkozó, amelyen valamennyi érintett ország a legmagasabb szinten képviselteti magát.
Meglepetésként érte az EU természet-helyreállítási törvényének ellenzőit, köztük a Fideszt, hogy az Európai Parlament minimális többséggel, de megszavazta az unió ökoszisztémájának helyreállítását célzó tervezetet. Nyert a természetvédelem és a túlnyomó tudományos konszenzus, ami sokakat váratlanul ért.
Kivételesen nem Magyarország, hanem Lengyelország került az Európai Parlament célkeresztjébe. Egy új jelentésben számos olyan intézkedést bírált az EP, amelyről a közelmúltban döntött a lengyel kormány.
Magyarország a globális társaságiadó-minimum törvénybe iktatásának késleltetésével az Európában legkisebb ilyen adófajtáját védi. Cserébe nagy árat fizet a nemzetközi (gazdaság)politikai elszigetelődéssel. Demokráciát a pénzünkért, 9. rész.
Az Európai Parlament is jóváhagyta álláspontját a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (SLAPP) kapcsán, ami azt jelenti, hogy napokon belül megkezdődnek a háromoldalú tárgyalások az EP, az Európai Bizottság és a tagállamok részvételével, a jogszabály végső formába öntésének érdekében.
Először tárgyaltak szakminiszteri szinten az uniós tagállamok az Európai Bizottság által javasolt, hétéves költségvetés-módosításról. Magyarországnak nem tetszik a javaslat, de ezzel abszolút kisebbségben lesz.
Mivel néhány nap múlva meg kellene kötni a következő tanévre vonatkozó Erasmus+-os szerződéseket, viszont a közalapítványi kuratóriumok összeférhetetlenségének feloldására vonatkozó magyar teljesítések továbbra is csak ígéretek maradtak, a Fidesz EP-képviselőcsoportja közleményben ítélte el – az Európai Bizottságot.
Könnyen lehet, hogy Brüsszelben komoly előrelépés történt Svédország NATO-tagságával kapcsolatban. Legalábbis erre lehet következtetni abból, ahogyan a NATO főtitkára és a svéd külügyminiszter nyilatkozott. Az egyeztetésen Finnország és Törökország képviselője vett még részt.
Brüsszelben az Európai Bizottság közzétette éves jogállamisági jelentését. Ez négy szempont alapján elemzi valamennyi tagállam helyzetét. Magyarországon tapasztaltak némi előrelépést, de sok még a tennivaló.
Az EUrologusnak nyilatkozott így az illetékes szervezet. A kormány keménykedik a listázás miatt, de az új szankciós csomagot azért megszavazta.
