Folytatja a magyar kormány a fekete pontok gyűjtögetését az Európai Parlamentnél. Egy Ukrajnával foglalkozó állásfoglalásban több pontban is bírálja a kormányt az EP, miközben amellett is érvelnek a képviselők, hogy Ukrajnának képesnek kell lennie katonai célpontokat támadni Oroszországban. A dokumentumot sem a Fidesz, sem a Tisza Párt képviselői nem szavazták meg.
Ukrajnát a decentralizált energiaellátás és az EU-s támogatások menthetik meg a téltől Ursula von der Leyen szerint. A Bizottság elnöke Kijevbe utazik.
Vitát tartottak az Európai Parlamentben, ahol a képviselők Bóka János miniszternek sorolták a vádakat, ami szerint a Nemzeti Kártya-program kiterjesztése az oroszok érdekeit szolgálja.
Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy Magyarországnak a 200 millió eurós büntetésen felül további 93 millió eurós bírságot számolnak fel, mert nem hajtotta végre az Európai Bíróság ítéletét.
Az uniós biztosok az elnöktől egy levelet vesznek át, ebben egyrészt az elnök víziója olvasható a következő ciklus bizottsági munkájával kapcsolatban, másrészt pedig személyre szabott feladatokat is kap az érintett bizottsági tag.
A déli országok és az Oroszországgal élesen szemben álló, a lengyelek által megtámogatott balti és északi országok biztosai kapták a kulcsfontosságú pozíciókat, miközben nehéz lenne nem észrevenni, hogy az új Európai Bizottság erősen elnökközpontú. Az EUrologus gyorselemzése.
Csehország felkészültebb, mint valaha, Románia a klímaváltozást okolja, Lengyelországban helikopterről látják el a lakosokat, Orbán pedig Strasbourg helyett otthon marad koordinálni az árvízi mentést.
A magyar kormányfő hiába próbálta meg most is a bizottsági elnök megválasztását megfúrni, Ursula von der Leyen viszonylag simán átment. Így viszont a magyar kormányfőnek nem maradt olyan zsarolási lehetősége, mint öt évvel ezelőtt.
Ursula von der Leyen ismertette az új biztosi kollégium szerkezeti felépítését. A magyar biztos az egyik – talán a leggyengébb – portfóliót kapta.
Orbán Viktor az összes nemzetközi kötelezettségét lemondta, vagyis ez azt jelenti, hogy nem utazik Strasbourgba, az Európai Parlament plenáris ülésére, ahol szerdán kellett volna ismertetni a magyar uniós elnökség programját.
A dunai fejlődés újabb vízválasztójához érkezett Románia és Bulgária, idén újabb hídépítési beruházásokat indítottak el, és Magyarország sem áll le.
Készülnek az Orbán Viktorral jövő héten esedékes vitára az EP frakciói, ugyanakkor az Európai Bizottság felépítése, a biztosok személye és a portfóliók kiosztása még nagyobb figyelmet kap.
Az Európai Bizottság első, nyári szünet utáni ülésén – mely egyúttal az intézmény történelmének 2500. ülése is volt – az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentést tárgyalták meg. Az elmúlt pár évben radikálisan átalakult az EU energiastruktúrája.
A Tisza Párt elnöke szerint az a baj a kormány migrációs politikájával, hogy nincs összhangban az uniós joggal, és bírságokat kapunk érte.
Az EUrologus megerősített információi szerint jövő héten szerdán Orbán Viktor részt vesz és felszólal a magyar uniós elnökségről rendezett vitán.
Az első magyarországi ukrán iskoláról és az EU-csatlakozásról is beszélt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök keddi kijevi sajtótájékoztatóján.
Két, technológiai óriásokat sújtó ítéletet hozott az Európai Bíróság, amelyekkel helybenhagyták az Európai Bizottság megközelítését – az Apple-nek és a Google-nek fizetnie kell.
A tervekkel ellentétben mégsem holnap, szerdán, hanem csak egy hét múlva ismerteti az új Európai Bizottság összetételét Ursula von der Leyen.
170 új intézkedés, évi 800 milliárd eurós beruházás, közös hitelfelvétel, kötvénykibocsátás – az EU versenyképességének javítása érdekében javasolta mindezeket Mario Draghi, aki az Unió versenyképességéről adott áttekintést. Jelentése fontos szempont lesz a magyar uniós elnökség számára is, amikor novemberben a tagállamok elfogadják az új uniós versenyképességi paktumot.
Néhány nap múlva kiderül, hogy Ursula von der Leyen melyik uniós biztosnak melyik szakterületet szánja. A kiszivárgott hírek és az előzetes esélylatolgatások szerint Magyarországnak egy úgynevezett gyenge portfólió néz ki, miközben közép-kelet-európai térség befolyása nőni fog az új testületben.
