Az Európai Bizottság hétfőn bemutatta a 2023. nyári gazdasági előrejelzést, amelyből kiderül, hogy az EU gazdasága a számos külső szorító tényező ellenére tovább növekszik – bár ez elmarad a korábban vártnál.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Európai Parlamet külügyi bizottságának vitáján vett részt, amelynek fő témája továbbra is Ukrajna, és a háború helyzete volt.
Januártól az EU-ból kilépett Egyesült Királyság ismét részt vehet az EU legfontosabb kutatás-fejlesztési programjában, a Horizon Europe-ban. Ahol a magyar kutatóintézetek nagy része nem.
Folytatódik a kötélhúzás Brüsszel és Budapest között, két miniszter utazott az Európai Bizottsághoz, de konkrétumokról alig számoltak be.
Magyarország az EU tagállamaihoz hasonlóan papíron elkötelezett a nők egyenlőségének biztosítása mellett. A valóságban a magyar nők rendkívül sok területen vannak hátrányos helyzetben a férfiakhoz képest, legyen szó karrierről, egészségügyi ellátásról vagy arról, milyen eséllyel válnak családon belüli erőszak áldozatává. Alábbi cikkel indul az EUrológus Nőügyekkel foglalkozom! című sorozata.
A Fidesz úgy érzi, hogy egy jelentés alapján az uniós források elől az utolsó akadályok is elhárultak. A jelentésben azonban egészen más megállapítások szerepelnek.
Még két hétig érvényes az uniós ukrán gabonatilalom, amelyen az EU öt ország, közöttük Magyarország piacát kívánja megvédeni. A folytatás azonban meglehetősen bizonytalan: a mezőgazdaságért felelős lengyel biztos meghosszabbítaná a tilalmat, de a hivatalos álláspont nem ez.
Informális találkozót tartanak az uniós külügyminiszterek a spanyol elnökség szervezésében Toledóban. Az EU megpróbált közvetíteni Magyarország és Ukrajna között, de az ukránok nem ültek egy asztalhoz Szijjártó Péterrel. A magyar külügy az ukrán uniós csatlakozás és a fegyverszállítások finanszírozásának blokkolásával válaszolt.
A magas rangú uniós vezetők közül elsőként Charles Michel, az Európai Tanács elnöke jelölt meg konkrét időpontot az EU bővítésére. Ezzel párhuzamosan az uniós szerkezeti változásainak néhány elemét is felvillantotta – például azt, hogy a bővítéssel Magyarország elesik az uniós forrásoktól.
Egyre többen vannak a digitális platformoknak dolgozó ételfutárok, taxisofőrök és háztartási alkalmazottak, munkajogi helyzetük pedig átláthatatlan. Az EU azzal rendezné a helyzetüket, hogy alkalmazottnak nyilvánítaná őket. Ehhez hét feltételt vizsgálnának, ebből három fennállása esetén lenne kötelező munkavállalóként foglalkoztatni őket. Az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint a javaslat nem éri el a célt, mert az új szabályok könnyen kijátszhatók lesznek - hacsak nem áll a sarkára az Európai Parlament.
Az Orbán-kormánynak a jelek szerint nem sikerül közelebb kerülnie a befagyasztott EU-támogatásokhoz, amelyek nélkül sok területen újratervezés szükséges.
A magyar kormány egyelőre teljesen tehetetlen az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági eljárással szemben. Nem elég, hogy nem kap pénzt, Orbán Viktor "szabadságharcában" Magyarország elveszítette a szövetségeseit, elbukta a bírósági pert, és kiderült, érdekérvényesítő képessége sincs az uniós intézményekkel folytatott vitában.
