Tereltek és tagadtak az Európai Parlamentben a Fidesz képviselői azzal kapcsolatban, hogy a magyar titkosszolgálatok megfigyelték az uniós nyomozókat, akik a miniszterelnök veje után vizsgálódtak az Elios-ügyben.
Igyekeznek nyugodtak maradni az európai politikai élet szereplői azt követően, hogy Donald Trump letette a hivatali esküjét és megkezdte a rendeletgyártást. A legfelsőbb szintű vezetők az együttműködés szükségességét hangoztatják, bár Ursula von der Leyen célzott arra, hogy akár Kínával is jóban lehet az EU. Egy dán képviselő meg elküldte a fenébe Trumpot. Ennél kicsit durvábban.
Az Európai Unió 34 úgynevezett kritikus fontosságú nyersanyagot tart nyilván, amelyek fontos összetevői a termelésnek. Ezeknek a túlnyomó többségét importálni kell, ezért Brüsszelben egyre nagyobb figyelmet szentelnek Dél-Amerikának, ahol viszont a szükséges nyersanyagok közül 24 fellelhető. A baj csak az, hogy ez másnak is eszébe jutott.
Jelentősen visszavett a kiadási terveiből a kormány, ennek köszönhetően az tartotta elfogadhatónak az Európai Bizottság a magyar középtávú növekedési tervet. Ugyanakkor az államadósság hosszú távon az elvárható szint fölött marad. A magyar tervek kalkulálnak az uniós forrásokkal is.
Továbbra is a dzsihadista terroristák jelentik a legnagyobb veszélyt az EU-ban, bár a szeparatisták sokkal aktívabbak – derült ki az Europol jelentéséből. A terroristák változatlanul komolyan veszik, hogy „a Google a barátod”.
Egyre több országban legalizálják az eutanáziát, és intézményesítik az életvégi döntéseket annak ellenére, hogy nincs erről közös uniós szabályozás: a változáshoz jelentős mértékben hozzájárul Karsai Dániel nemzetközi visszhangot kiváltó küzdelme is. Svájc, Hollandia, Belgium és Luxemburg után Spanyolország is a legalizálás mellett döntött. A folyamat lassú, az elméleti, jogi, vallási viták mögött emberi tragédiák zajlanak.
Nemzeti projektnek nevezte az Európai Bizottság bővítéspolitikáért felelős biztosa az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát. Albánia és Montenegró esélyei a legjobbak, Moldova és Ukrajna felkészül, de erről nem volt egybehangzó egyetértés az EP-ben.
„Senki sem akar Magyarországra jönni, mindenki Németországba megy” – dobta be az aduászt Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben.
Január 23-án tárgyalja Magyar Péter mindkét mentelmi ügyét az Európai Parlament jogi szakbizottsága – értesült parlamenti forrásokból az EUrologus. Döntés azonban most még nem fog születni.
Az ingyenes európai vonatbérleteket az Erasmus+ keretein belül finanszírozzák, azonban közvetlenül a diákokkal köt szerződést az EU, kihagyva például a modellváltott egyetemek kuratóriumait. Ennek köszönhetően a magyar diákok teljeskörűen részt vehetnek a programban.
Szünet nélkül folyik az adok-kapok a Trump-adminisztrációban befolyásos szerepre készülő Elon Musk és az európai politikusok között. A németországi választások előtt kellene dűlőre jutni.
„Elértük azt a pontot, ahol túl sok a hiba és túl sok a cenzúra” – a Meta az X-hez hasonlóan leáll a független tényellenőrzéssel, helyette a Trump adminisztrációval együttműködve képzeli el a szólásszabadságot. Az Európai Unió vezetői felvonták a szemöldöküket, de nem lesz egyszerű dolguk.
Kőkemény verseny kezdődhet azzal, hogy az év első napjával megszűnt a határellenőrzés a magyar–román határon. A schengeni bővítés összhangban van az európai projekttel, szuverenista körökben viszont gyanússá vált. A magyar kormány ingadozik a nemzeti büszkeség és a rideg érdekérvényesítés közt.
Egyik oldalon a kormányzati sikerpropaganda, amely szerint a magyar elnökség páratlan eredményeket elérve ismét naggyá tette Európát, a másik oldalon pedig a rengeteg kérdőjel, hogy ezt vajon mivel lehetne alátámasztani. Elemzésünkben sorra vesszük az egyes területeket, az azokhoz kapcsolódó magyar álláspontot és a tényeket, amelyek segítenek eloszlatni a narancsszínű ködöt.
Magyarországon mennek a legtöbben szabadságra a téli ünnepek alatt az Unió tagországai közül, de nem nálunk pihennek valóban a legtöbben. Európai vakációs év végi körkép.
Teljes valótlanságot állítva kampányolt Nagy István agrárminiszter múlt héten, amikor a mezőgazdasági miniszterek tanácsát utolsó alkalommal elnökölte. Az Európai Bizottság kategorikusan cáfolta Nagy kijelentéseit, amelyeket a miniszter is csak homályos utalásokkal próbált alátámasztani.
Lengyel újságírók hada várta a magyar miniszterelnököt Brüsszelben az uniós csúcstalálkozót követő sajtótájékoztató előtt és után is.
Stratégiai viták várhatóak, nagy döntések nem az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján. A legfontosabb téma – ahogy közel három éve minden alkalommal – Ukrajna, de a vezetők elemzik az EU helyzetét és lehetőségeit a globális közegben.
A magyar uniós elnökség utolsó eseményeként az állam- és kormányfők találkoznak Brüsszelben csütörtökön. A találkozó vendége lesz az ukrán elnök, a tagállami vezetők elé kerül a migráció kérdése, de nagy vitákra nem kell számítani.
A globális kihívások és az ukrán háború okán soha nem volt ennyire kiemelt politikai cél a Nyugat-Balkán országainak uniós integrációja – olvasható ki a szerdai EU–Nyugat-Balkán-csúcsot lezáró dokumentumból.
