Lemondott az Európai Bizottság alelnöke, a magyar kormányt is bíráló Frans Timmermans
A politikus csak azért távozik, hogy egy szinttel feljebb folytassa a politizálást.
A politikus csak azért távozik, hogy egy szinttel feljebb folytassa a politizálást.
Egyre többen vannak a digitális platformoknak dolgozó ételfutárok, taxisofőrök és háztartási alkalmazottak, munkajogi helyzetük pedig átláthatatlan. Az EU azzal rendezné a helyzetüket, hogy alkalmazottnak nyilvánítaná őket. Ehhez hét feltételt vizsgálnának, ebből három fennállása esetén lenne kötelező munkavállalóként foglalkoztatni őket. Az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint a javaslat nem éri el a célt, mert az új szabályok könnyen kijátszhatók lesznek - hacsak nem áll a sarkára az Európai Parlament.
Az Orbán-kormánynak a jelek szerint nem sikerül közelebb kerülnie a befagyasztott EU-támogatásokhoz, amelyek nélkül sok területen újratervezés szükséges.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 2,36 milliárd euró (körülbelül 880 milliárd forint) összegű magyar programot, amely a klímasemleges gazdaságra való átállás előmozdítása érdekében a stratégiai ágazatok beruházásainak felgyorsítására irányul.
A magyar kormány egyelőre teljesen tehetetlen az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági eljárással szemben. Nem elég, hogy nem kap pénzt, Orbán Viktor "szabadságharcában" Magyarország elveszítette a szövetségeseit, elbukta a bírósági pert, és kiderült, érdekérvényesítő képessége sincs az uniós intézményekkel folytatott vitában.
Az uniós tagállamok új szabályokat fogadtak el, melyek célja, hogy az uniós szintű végsőenergia-fogyasztás 2030-ra 11,7 százalékkal csökkenjen. Aki nem teljesíti, annak az Európai Bizottság mondja meg, hogyan kell spórolni.
Röpködnek az eurómilliárdok a Budapest és Brüsszel közti politikai csatározásban. Összeszedtük, milyen uniós forrásokhoz nem fér hozzá most a magyar kormány, és mik a kilátások, hogy elmozdulás történjen a patthelyzetből.
Szijjártó Péter Brüsszelben újabb uniós program blokkolásával fenyegetett, miközben az EU bejelentett két olyan döntést is, amelyeket Magyarország korábban szintén vétózott, vagy azt állította, hogy vétózni fogja.
Az Európai Parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága közös meghallgatást tartott, miután kiderült, két nagy mezőgazdasági vegyszereket forgalmazó cég nem osztott meg adatokat az európai hatóságokkal arról, hogy az elmúlt 20 évben 9 alkalommal találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy egyes általuk gyártott növényvédő szerek magzati agykárosodást okozhatnak. A cégek védelme: ők mindent etikusan csináltak, de egyébként sem volt kötelező jelenteniük az EU-nak a potenciális mérgező hatásokat.
Az Európai Parlament külügyi bizottsága új állásfoglalást fogadott el az EU-török kapcsolatokról. A képviselők egyetértettek abban, hogy Törökország nem zsarolhatja be magát az EU-ba geopolitikai eszközöket, például a menekültekkel vagy Ukrajna támogatását felhasználva. De egyidejűleg valamilyen együttműködésre mindenképpen szükség van az EU és Törökország között, és ha ez nem az ország EU csatlakozása, akkor itt az ideje új utakat és stratégiákat kidolgozni.
Az elmúlt hétvégén az EU és Tunézia aláírt egy Egyetértési Memorandumot, amely öt területen rögzíti a közös tennivalókat. A legfontosabb ezek közül a migráció kezelése, de szó van benne az Erasmusról is.
Magyarország a globális társaságiadó-minimum törvénybe iktatásának késleltetésével az Európában legkisebb ilyen adófajtáját védi. Cserébe nagy árat fizet a nemzetközi (gazdaság)politikai elszigetelődéssel. Demokráciát a pénzünkért, 9. rész.
Az Európai Parlament is jóváhagyta álláspontját a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (SLAPP) kapcsán, ami azt jelenti, hogy napokon belül megkezdődnek a háromoldalú tárgyalások az EP, az Európai Bizottság és a tagállamok részvételével, a jogszabály végső formába öntésének érdekében.
Először tárgyaltak szakminiszteri szinten az uniós tagállamok az Európai Bizottság által javasolt, hétéves költségvetés-módosításról. Magyarországnak nem tetszik a javaslat, de ezzel abszolút kisebbségben lesz.