A múlt heti uniós csúcstalálkozó forgatagában kevés figyelmet kapott a tény: Lengyelország felé is megindultak az uniós források. A lengyelek – méretük okán – nagyságrendekkel több pénzre jogosultak, mint Magyarország, az új lengyel kormány a Brüsszellel való együttműködést helyezte a középpontba.
Jogi eljárást indított az Európai Bizottság az X (korábban Twitter) ellen. A céggel szemben több olyan gyanú merült fel, amely az európai uniós szabályok megsértését eredményezik, terroristagyanús tartalmak terjesztése miatt.
A francia államfő és a német kancellár is megerősítette azt a forgatókönyvet, hogy a magyar miniszterelnököt kiküldték a teremből, amikor Ukrajnáról szavaztak. Van azonban még egy dolog, aminek a megoldásához szükség lenne Orbán együttműködésére – valahogy.
Nem ritka, hogy nem vesz részt egy uniós állam- és kormányfő az EU-csúcson, az azonban egyedi, hogy valaki csak egy napirendi ponttól marad távol, és nem is képviseli senki.
Orbán nemcsak Ukrajna pénzügyi finanszírozását, hanem az illegális migráció elleni küzdelemre vagy az európai versenyképesség javítására szánt forrásokat is blokkolta. És ezen a téren is egyedül maradt.
Történelmi döntést hoztak az uniós állam- és kormányfők, beleértve Orbán Viktort is, szembemenve ezzel a kormánypárti frakciók szándékával.
A német kancellár és a francia elnök győzködi Orbán Viktort, hogy hagyjon fel azon uniós döntések blokkolásával, amelyek Ukrajna integrációját segítik. Orbán szerint most nincsenek abban a helyzetben a vezetők, hogy döntést hozzanak.
Csütörtökön indul az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója. A legtöbb tervezett témában már megszületett a (majdnem) teljes egyetértés. Majdnem teljes, mivel egy kormányfő van, aki vélhetően számos kérdésben kilóg majd a sorból, és talán nem meglepetés, hogy ő Orbán Viktor.
Digitális jogosítványt, a bírságok szigorodó, határokon átívelő behajtását és fiataloknak ideiglenes „kezdőjogosítvány” bevezetését hozhatja magával a közlekedésbiztonság javítását célzó csomagjában az Európai Unió.
Szijjártó Péter sikerként állította be, hogy az EU-ügyi miniszterek nem döntöttek arról, hogy kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, holott ez nem is ennek a fórumnak a feladata volt. A magyar uniós biztos a kormánnyal ellentétes állásponton van.
A jövő júniusi EP-választásokra készülve az Európai Parlament egy javaslat-csomagot dolgozott ki, amelyet szeretne a tagállamokkal elfogadtatni. Ismét előkerült a csúcsjelölti rendszer, aminek megvalósulására nem sok esély van.
A mesterséges intelligencia (MI) átfogó szabályozásáról szóló rendelet célja, hogy az európai piacon forgalomba hozott és az EU-ban használt MI-rendszerek legyenek biztonságosak és tartsák tiszteletben az alapvető jogokat és az uniós értékeket.
Az uniós pénzügyminiszterek elfogadták az Európai Bizottság javaslatát, amely arra vonatkozott, hogy Magyarország módosíthassa a nemzeti helyreállítási tervét. Ezt azt jelenti, hogy ebből az uniós keretből most már 5,8 milliárd euró helyett 10,4 milliárd euróhoz nem fér hozzá a kormány, kivétel ez alól 920 millió euró előleg.
Megküldte a magyar kormány a válaszait két kérdésre, amelyet az Európai Bizottság kilenc napon belül értékelhet.
Tuzson Bence szerint az uniós források egy részét blokkoló igazságügyi reform kapcsán már minden kérdésre választ adott a magyar kormány, az Európai Bizottság szerint azonban két válasz hiányzik.
Az Európai Parlament „Parlaméter 2023” felmérése szerint a polgárok továbbra is támogatják az EU-t, és nagyobb érdeklődést mutatnak a közelgő európai választások iránt. A migráció az uniós átlagnál is kisebb mértékben érdekli a magyarokat, és nem szerepel a legfontosabb problémák között.
Az Eurostat adatai szerint az EU-ban több mint 20 millióval több nő él a szegénységi küszöb alatt, mint férfi, a megfizethető energiaforrásokhoz való hozzáférés hiánya miatt. Az Európai Bizottság szerint „az energiaszegénység Európa-szerte széles körben elterjedt probléma, mivel 50-125 millió ember nem engedheti meg magának a megfelelő beltéri hőkomfortot”.
Konkrét formát öltött egy lehetséges uniós szerződésmódosítás, ez azonban nem jelenti azt, hogy lesz is belőle valami. Mindenesetre már decemberben színt kell vallaniuk a tagállamoknak, mivel a soros spanyol elnökség eléjük terjeszti az Európai Parlament javaslatát. A vétójog minimálisra korlátozása, az EP hatáskörének növelése, több közös politika – néhány pont a javaslatok közül.
Valószínűleg a folyamatban lévő uniós ügyek közül az egyik legbonyolultabbak a Magyarországnak járó pénzek befagyasztásával kapcsolatos eljárások. Különböző jogszabályok, egymást erősítő döntések, hivatkozások, párhuzamos magyarországi és brüsszeli történések útvesztőjében kell kiigazodnia nemcsak a hírek után érdeklődőknek, hanem a híreket megíróknak, azaz az újságíróknak is.
Márki-Zay Péter pártja jelentkezik az Európai Néppártba, ahonnan azonban a KDNP távol tarthatja. A hódmezővásárhelyi polgármester Brüsszelben uniós pénzekről is tárgyalt.
