Az Európai Parlament külügyi bizottsága meghallgatást tartott a szerb választások és az azokat követő tiltakozások kapcsán. Aleksandar Vucic szerb elnök pártja, a Szerb Haladó Párt magabiztos eredménnyel nyerte meg a tavaly december 17-én tartott választásokat, azonban a második helyen végző Szerbia az erőszak ellen, illetve több civil szervezet és megfigyelő hamar szabálytalan győzelemmel és csalással vádolta a pártot. A kritikusok szerint mindamellett, hogy Vucic pártja egyenlőtlenné tette az erőviszonyokat a kampányidőszakban és szisztematikusan uralta a médiát, egyéb szabálytalanságok is történtek, például buszoztattak választókat szavazópontok között. A választások után kitört tüntetések még mindig tartanak az országban, és nem segít a helyzeten, hogy a szerb választási bizottság az alkotmánybíróság vizsgálatának eredménye előtt már hitelesítette is a Szerb Haladó Párt győzelmét.

Az Európai Parlamentben meghallgatott Marko Makovec az Európai Külügyi Szolgálat képviseletében beszámolt arról, hogy a külső választási megfigyelő bizottság, amelyben többek között az Európai Parlament delegáltjai is jelen voltak, több szabálytalanságot észlelt. Habár a választás alapjaiban rendezetten zajlott, és a jogosult választóknak minden lehetősége adott volt, hogy leadják a voksukat fairnek közel sem voltak nevezhetők a körülmények. „A választások során dominált az elnök meghatározó jelenléte a folyamatban, ami a kormánypárt szisztematikus előnyével együtt igazságtalanná tette a feltételeket” – fogalmazott.

Michael Miller, az EU bővítéssel kapcsolatos főigazgatóságától a gyanús szabálytalanságok és az elfogult médiahelyzet mellett azt tartotta aggasztónak, hogy

„nem volt határ az állam és a kormányzó politikai párt céljai között”

a választások szabályozása és lebonyolítása során. Akinek egyébként ismerős ez a kritika, nincs egyedül, az EU hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a magyar választásokkal kapcsolatban is, amelyeket szabadnak, de nem igazságosnak tartottak. Magyarország azonban már EU-tag, míg Szerbia jelenleg csak aspirál a csatlakozásra, ezt pedig a mostani helyzet nem mozdítja előre. Miller elmondta, a csatlakozási tárgyalások már a választási fiaskó előtt sem voltak zökkenőmentesek. A tárgyalások 10 éve tartanak, de

„2021 óta nem történt lényegi előrelépés”.

A demokrácia helyzete nem az egyetlen gátja a sikeres egyeztetéseknek. Szerbia máig nincs összhangban az EU közös biztonsági és védelmi politikájával. Ez nem csak azért fontos, mert a tagságra pályázó országoknak harmonizálnia kell a jogrendjét, köztük a külpolitikájuk egyes részeit az EU tagállamokkal, amit Szerbia jelenleg nem teljesít. A nagyobb gond az, hogy a szerb külpolitika jelenleg igen oroszbarát, Makovec elmondása szerint

„Szerbia szoros kapcsolatot tart fenn Oroszországgal, gyakoriak a találkozók a politikai vezetők, illetve az orosz nagykövet között”.

Szerbia az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz sem csatlakozott, ami szintén elvárás lenne a teljes jogharmonizációhoz, ahogy az orosz energiától való erősebb függetlenedés szintén elvárás a szerb féllel szemben. A két meghallgatott szakember egyébként az ország Kínához fűződő viszonyát is kritizálta, amit túl közelinek ítéltek, és ez potenciális biztonsági kockázatokat jelentene Szerbia EU-tagsága esetén.

Az utolsó fontos terület Szerbia Koszovóhoz fűződő viszonya. 2023 során a két ország közti konfliktus ismét eszkalálódott, és több erőszakos esemény is történt. Épp ezért rendkívül fontos cél a konfliktushelyzet lehűtése, és a szituáció normalizálása. Makovec szerint „2023 biztatóan végződött”, ezért is fontos, hogy „mindenki tartózkodjon a provokatív megnyilvánulásoktól”

Ez lehet, hogy nem lesz egyszerű, ugyanis több parlamenti képviselő szerint Szerbiában, főleg a radikális nacionalista érzelmű polgárok között továbbra is dívik az erőszakos Koszovó ellenes hozzáállás, és ennek szóbeli és fizikális megnyilvánulására is voltak példák, bár valamelyest elszórtan. Miller kiemelte, mindezektől függetlenül továbbra is elkötelezettek a csatlakozási tárgyalások folytatása mellett, azonban „az EU-csatlakozás egy döntés”, így a szerb félnek viszonyossági alapon szintén nyitottnak kell lennie a reformokra, ideértve a választási rendszer helyreállítását a közelgő következő voksolások előtt.