A sajtószóvivő szerint megdöbbenve értesültek a nemzetközi áldozatvédő szervezet bejelentéséről. Úgy gondolják, nem tussolták el a tíz évvel ezelőtti, Pető Attila-ügyként ismert esetet.
A páciensadatok kezelése, tárolása, felhőszolgáltatásként folyamatosan elérhetővé tétele hatalmas üzletnek ígérkezik – kevéssé meglepő, hogy máris sorban állnak az okostelefonjainkról ismerős óriáscégek. De vajon készen állnak a nemzeti egészségügyi rendszerek a teljes digitalizációra?
Korszakhatárnak is nevezhető annak a gyömrői állatmenhelynek az esete, ahová tucatnyi önkormányzattól hordták – közpénzért – a kutyákat, hogy aztán éhesen, szomjasan, betegen tengődjenek vagy éppen simán eltűntessék őket. Az állam itt is a túlterhelt civil szervezetekre tolta a munkát és a felelősséget, miközben rendszerszinten nem tartatják be a jogszabályokat és folyik ki a pénz, ezért is ment olyan jól a sintérbiznisz. Miért nem az állatkínzók szigorúbb büntetése a megoldás? Miért a külföldi szaporítók botrányos eseteit látjuk, miközben magyar szaporítók látják el az európai piacokat? Ha adakozunk és állatmentésre szánjuk az adó 1 százalékot, az jó helyre kerül vagy elviszik a kamu szervezetek és a pénzt tarháló állatmentő-celebek? A Fülke Extra aktuális részében az állatmentés anomáliáit beszéltük át Némedi Edinával, az Állatmentő Szolgálat munkatársával és dr. Kajó Cecília jogásszal.
„A szürreális, sokszor teljesen elmebeteg társadalmi, közéleti viszonyok önkéntelenül is begyűrűznek a magánszféránkba, mérgezve a lelkünket, rombolva a belső világunkat” – írja a zenekar.
Hogy a magyar kormányfő segíti a boszniai szerbek vezérét, azzal Európa biztonságát veszélyezteti, egyben felháborítja a szövetségeseket, ám eljárása mögött stratégiai megfontolások rejlenek – írja Alexander Rhotert, aki igen jártas a Balkán dolgaiban, illetve Keno Verseck, ő pedig a magyar politikában van otthon.
Betondarabokból, megkövesedett műszálas ruhákból és sörösdobozokból, valamint mérhetetlen mennyiségű csirkecsontból kell majd a távoli jövő őslénykutatóinak következtetéseket levonniuk az emberiség XXI. századi civilizációjáról – állítja két brit paleobiológus. De mit tanulhatunk ma a fosszilizáció folyamatának megértéséből?