2022 vége óta nem járt az euró-forint árfolyam 400 fölött. A következő ellenállási pont 402-403 körül van. Minden attól függ, mennyire eszkalálódik a háború, rossz esetben elindul a lejtőn a forint, a 410-es euró sem zárható ki. A jegybanktól csak biztató üzenetek várhatók, az államadósság magas devizaaránya miatt pedig izzadhat Varga Mihály.
Annyi ideig sem él egészségesen egy átlagos magyar, mint amennyi a nyugdíjkorhatár – jöttek ki a friss számok. Az pedig, hogy sok más ország mögöttünk van a listán, sovány vigasz, már csak azért is, mert szerencsésebb helyeken egy ilyen rossz adat azt is jelentheti, hogy akinek baja van, hamarabb eljut orvoshoz.
A forint árfolyamának megítélése, várható alakulásának megjóslása olyan műfaj, mint a foci: mindenki ért hozzá. Be kell vallanom, hogy a focihoz egyáltalán nem értek, a devizaárfolyamokkal való kereskedést pedig 2009-ben hagytam abba, szerintem pont jókor.Viszont lassan két évtizednyi tőkepiaci tapasztalattal a hátam mögött figyelemmel kísérem, hogy mi történik a forinttal. Az árfolyammal kapcsolatos vitákban sokszor érzem azt, hogy nem látjuk a fától az erdőt: a hazai szereplők rendre túlértékelik a magyarországi politikusok, jegybankárok szerepét a forint árfolyamának rövid távú alakulásában.
Kívülállóként költözött be 1977-ben Fehér Házba, s ugyanúgy távozott négy évvel később a demokrata Jimmy Carter, akit az ezt követő tevékenysége miatt értékel inkább a történelem, s ünneplik a századik születésnapján. Ezt a cikket a volt elnök századik születésnapján, október elsején közöltük először.
Klasszikus céges példa: egy ismétlődő probléma megoldása a cégnél kizárólag Béla bácsi asztala – de ő már két éve nyugdíjba ment, vagy még rosszabb esetben a konkurenciánál dolgozik. Hogy ez ne legyen így, a vállalatokon belül felhalmozott tudás átadása, az új és régi kollégák közötti megosztása kiemelten fontos feladat.A Boston Consulting Group (BCG) think tankje, a Bruce Henderson Institute szakértői a Harvard Business Review-ban megjelent cikkükben a fejlődő forgatókönyvek alkalmazására hívják fel a vállalatok figyelmét. De mik ezek, és hogyan érdemes őket használni?
“Az ember a saját esetét hajlamos elszigetelt esetként kezelni: ha nem hallottam más történetét, nincs is, ha lenne, biztos hallottam volna” – mondja videónkban az egyike azoknak a szülőknek, akik hajlandóak voltak a HVG újságíróinak elmondani, min ment keresztül a gyermekük az ercsi óvodában.
Testi-lelki problémáikra sokan keresnek megoldást az interneten. Az öndiagnózis veszélyeiről sok szó esett a HVG által szervezett múlt heti PszichoFeszten, és több pszichológus szakértő írása is olvasható a témában a legfrissebb HVG Extra Pszichológia kiadványban. Ezekből közlünk részleteket.
Különböző generációk, online megbeszélés, 8:30. Boomer: Helló Zsuzsi! Jó reggelt! Nem hallasz? Bocs, na, hol is van ebben a mikrofon.. igen. Most? X: Hahó, itt vagyok, csak gyorsan főztem egy kávét! Én? Ja, hét óta. Aha, válaszoltam mindre. Y: Fáradtnak? Ja, nem, minden oké, csak kissé el vagyok havazva, meg a térdem, tudjátok. Nem-nem, köszi, van már gyógytornászom. Z: Sziasztok! Szóval ma befejezném egy kicsit hamarabb, nem baj? Sikerült megszereznem azt a jegyet a koncertre!A közhelyek azért is közhelyek, mert sok bennük az igazság – hogy mondjunk egy közhelyet. A PwC HR tanácsadási csapatának vezetője, Reguly Márta A jövő vállalata hírlevélben most abban segít, hogy miként érdemes motiválni a fenti sztereotíp dobozokba eső beosztottjainkat hiteles vezetőként.
A héten bájos és veszedelmes állatokról is mesélünk. A bájosak a Kínában élő óriáspandák. Peking baráti országokat szokott jutalmazni belőlük egy párral, de egy finn magán állatkert most idő előtt visszaadott egyet, mert nincs pénze a tartásukra. A veszedelmes állatok az 1945 nyarán a Csendes-óceánon amerikai haditengerészekből lamározó cápák, akik az elsüllyedt hajójukról menekülőket vették célba. A tragikus eset baljós módon visszaköszön Steven Spielberg A cápa című klasszikusában is. A kiszolgáltatott katonák számára végtelennek tűnhetett az idő, amíg kimentették őket, egy új atomóra viszont – ami a cézium helyett a tórium izotópjával működik –, más nagyságrendet képviselő pontosságával a tudósok előtt a világmindenség végtelenjét nyithatja meg.
Mottó: „Nem csak tudósok, emberek is vagyunk. Csökkenteni kell a potenciálisan katasztrofális klímaváltozás kockázatát… Ezért ijesztő forgatókönyvekkel, leegyszerűsített, drámai hangvételű állításokkal kell operálnunk, az esetleges kételyeinknek pedig ritkán szabad hangot adnunk. Őszinték legyünk, vagy effektívek?” (Stephen H. Schneider, az IPCC egy volt vezető tagja)
A Duna mondhatni nemzeti szimbólum. Nehéz olyan embert találni, aki nem szereti, de azért jobb lenne, ha a medrében maradna és nem köszönne be a nappalinkba. Sajnos számos honfitársunknak ez utóbbi elkerülhetetlenné vált a hó eleji heves esőzések miatt. Az e heti Közlönyben az árvíz apropóján a kárbiztosítási szerződések néhol cseles világába szeretnék nektek betekintést adni.
Nincs még egy olyan imádott és gyűlölt fűszere a magyar konyhának, mint az ételízesítő, vagy, mondjuk ki, a vegeta. Nemrég még nem létezett konyha nélküle, elsöprő sikere egyszerre új és mégis otthonos ízének tudható be. Zöldséget viszont sokkal kevesebbet tartalmaz, mint azt várnánk. Tudunk ezen javítani otthon? Megpróbálkoztunk a lehetetlennel.
Az Üzleti Intelligencia előző része arra a nem meglepő megállapításra jutott, hogy egy vállalat sikeresebb lehet – és kevesebb HR-kihívással kell megküzdenie –, ha figyel a munkavállalói elégedettségére. A hírlevél végigvette, hogy a felmérések alapján milyen lépéseket érdemes tenni a boldogabb munkakörülmények felé, elsősorban az irodai dolgozókra gondolva. A munkavállalók 70-80 százaléka azonban nem asztalnál ül, miközben az ő megbecsülésük is pontosan ugyanolyan fontos, mint a képernyők előtt ülő társaiké. A Boston Consulting Group (BCG) e heti hírlevelében azokra a munkavállalókra hívja fel a figyelmet, akik kulcsszerepet játszanak az egészségügy, az energiaipar, a gyártás, a kiskereskedelem vagy a logisztika területén: az asztal nélküli, nem irodai dolgozókra.
Csongrádi Ferenccel, a csapatkapitánnyal, Hartyáni Gáborral, a pályaedzővel és Sallói Istvánnal emlékeztünk vissza a magyar klubfutball legnagyobb sikerére.
Szeptember végéig regisztráció ellenében díjmentesen olvashatod a HVG360 Prémium hírlevelek egyes részeit, így az alábbi írást is.Kevés generációt elemeztek már annyira atomjaira, mint a Z-t. Ismerjük az összes létező sztereotípiát és azok cáfolatát is. Mémekkel és reelekkel dolgozó komikusok serege építi poénjait generációs különbségekre, a globális felületeken pedig rengetegen magukra ismerhetnek. A „szüleim a húszas éveikben: ház, gyerek, kocsi VS én a húszas éveimben: megvehetem magamnak ezt a kávét?” típusú viccelődésen teljes generációk nevethetnek (és sírhatnak). A Z még mindig az egyik legvonzóbb, fiatal, költeni képes célcsoport, amit minden szektor szeretne elcsábítani – köztük a banki is. APwC szakértője, Kiss Virág most sorba veszi, hogy az ismert sztereotípiákon túl – Revolut, Crypto, NFT, fintech, online ügyintézés – miként érdemes a fiatal felnőtt generációhoz közelíteni, ha pénzügyekről van szó.
Szeptember végéig regisztráció ellenében díjmentesen olvashatod a HVG360 Prémium hírlevelek egyes részeit, így az alábbi írást is.Olvastak már a HVG-n cikket arról, hogy baj van a vasúttal? Egész nagy eséllyel azt én írtam – és az az igazság, hogy nem minden pillanatban éreztem jól magam írás közben. Ugyanis nagyon, de tényleg nagyon szeretek vonattal utazni: a napi közlekedésben is rendszeresen azt használom biciklizéssel kombinálva, vidékre pedig ha csak tudok, azzal járok. Meggyőződésem, hogy a vonatos közlekedés sokkal, de sokkal kényelmesebb még így is, mint bármi más, és azt is látom, hogy nagyon sokszor olyan dolgok miatt szidják emberek a vasutat, amit nem rajta kellene számonkérni. De nyilván már a legnagyobb vasútrajongó sem tudja azt mondani, hogy nincsenek komoly bajok.
Az 1990-es években állt népszerűsége csúcsán az Izrael által a Hezbollah-katonák kezében távolról pokolgéppé alakított személyhívó, de pagereket manapság már csak leginkább orvosok használnak. Ahogy beérkező üzenettel lehet bombává alakítani egy amúgy hétköznapi eszközt, úgy a szintén önmagában ártalmatlan kínai holdsüteményt is a bele rejtett – vagy rá írt – üzenet tette a mongol Jüan-dinasztia elleni forradalom szervező eszközévé még a XIV. században. Ha pedig sütiből sokat eszünk, riadtan nézhetjük a testtömegindexünk növekedését, ám tudósok szerint helyesebb lenne, ha az újabban megalkotott testkerekségindexre váltanánk, mert az pontosabb képet ad az egészségünkről.