KPMG - ESG
A hvg360-al közösen elindított ESG tudásmegosztó hírlevelünk célja, hogy olvasóinkat széles körben és magas színvonalon tájékoztassuk, a fenntarthatóság és az ESG témákhoz kapcsolódó szakmai tartalmakat strukturáltan adjuk át.
A hvg360-al közösen elindított ESG tudásmegosztó hírlevelünk célja, hogy olvasóinkat széles körben és magas színvonalon tájékoztassuk, a fenntarthatóság és az ESG témákhoz kapcsolódó szakmai tartalmakat strukturáltan adjuk át.
Az immár kétszeres olimpiai bajnok úszó edzője bedobta a törölközőt, miközben a mellette kiálló Hosszú Katinka beleszállt az úszószövetség vezetésébe. Milák és a sportszervezet vezetői hallgatnak, mi azonban végigvettük, mi vezetett idáig és milyen kérdéseket vetnek fel a történtek.
A nyár legszebb pillanatai közé tartoztak azok a médiatartalmak, amikben harmincnál idősebb riporterek próbálták megfejteni többi nem Z generációs embertársuk számára, hogy mi is az a brat. Ez a hírlevél ugyan nem vállalkozik erre, de a Gen Z-gondolkodásmóddal foglalkozik: a ’90-es és a 2010-es évek közepe között született, sokat elemzett generáció tagjai a jelen és a jövő meghatározó fogyasztói. A Boston Consulting Group (BCG) friss kutatásában arra kereste a választ, hogy miben különböznek vásárlási szokásaikban a többitől, mit részesítenek előnyben, hogyan hoznak vásárlási döntéseket – és hogy mi is következik mindebből?
Szimbolikus harcok terepe lett Imane Helif olimpiai indulása, holott esete rendkívül összetett. A tesztoszteronteszten megbukott sportoló körüli vitához kellett, hogy a szakági szövetség összevesszen a NOB-bal, és hogy a NOB szabályai tehetetlenek legyenek az interszexuálisok komplikált helyzetével. Az egész drámának pedig akaratlanul Hámori Luca is szereplője lett, aki Helif következő ellenfele.
A PwC kéthetente jelentkező hírlevelében a cég szakértői járják körbe a jövő sikeres vállalatait foglalkoztató témákat, segítve ezzel a változó gazdasági világ megértését.
A jogtól sokan akár a szó hallatán is a falra másznak, talán nem is alaptalanul. Ez a hírlevél viszont azért jött létre, hogy érthetőbbé tegye a jog néhány olyan területét, amelyekbe nap mint nap belefuthatsz.
A magazin tizenegyedik alkalommal állította össze a celebrangsorát, amin mások mellett a Valmar, Palvin Barbi és Krausz Gábor is szerepel.
Charles Ponzi 1920-ban néhány hónap alatt több tíz millió dollárt csalt ki sok ezer amerikaitól, miközben a rendőrséget is megvezette. Az őt leleplező cikksorozat Pulitzer-díjat kapott. A regényes életű csaló olyan tökélesen működtette – azóta is gyakran felbukkanó – módszerét, hogy az azóta is az ő nevét viseli. Nagy csalások című sorozatunk legújabb cikke.
A legrosszabb várakozásokat igazolta a most kiadott GDP-szám, április–júniusban gyengébben teljesített a gazdaságunk, mint az év legelején. A fogyasztás nem nagyon akar beindulni, az iparunk gyenge, az építőipar tud csak segíteni, és az még nem is látszik ezeken a számokon, hogy az aszály mennyire le fogja rontani az éves teljesítményt.
„2030-ig csökkenteni fogjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását. Sokkal, tényleg.” Ismerős?
Húzó- helyett tolómarketing. Vagyis találjuk meg a keresletet arra, amit kínálni tudunk. Leginkább ez a megközelítés jellemző az önmarketingre, amelyhez viszont elengedhetetlen tudni, hogy pontosan mit is kínálunk, ehhez pedig az önmagunkkal is való őszinteségre, hitelességre van szükségünk, vagyis összességében arra, hogy a munkánkat a képességeinknek megfelelően és az értékrendünkhöz hűen végezzük. Csakhogy hitelesnek lenni nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk, egészen komoly önismereti munkát igényel. Erre tanít meg az Énmárka – Tedd magad eladhatóvá az interneten is! című könyv egyik első leckéje.
A sikeres énmárkaépítés során nagy eséllyel eljutunk arra a pontra, amikor ki kell állnunk a nyilvánosság elé. Ez lehet tévés vagy rádiós szereplés, interjú egy újságban, de elképzelhető, hogy konferencián vagy éppen egy TED-előadáson kell remekelnünk és meggyőznünk magunknak a közönséget. Az élő szereplések esetében különösen fontos, hogy fenntartsuk a hallgatóság figyelmét; hogy némi humorral és természetes lazasággal megnyerővé váljunk; hogy a mondandónk egyszerre legyen informatív és szórakoztató is. Nem kis feladat ez, de John Purkiss és David Royston-Lee könyve ehhez is tud segítséget, hasznos tippeket nyújtani.
Bármelyik tárgyi eszközünknél értékesebbé válhat a nevünk, ha egyszer ügyesen felépítettük azt. Érdemes tehát védenünk és gondoznunk, mintha az csak egy féltett és érzékeny növény lenne otthonunk pompás díszeként. Aki pedig ebben egészen mesterien remekelt a kétezres években, az nem más, mint David Beckham, az „átlagember” és a „varázsló” archetípusa. Nézzük, hogy csinálta!
„Néhányan csak úgy vonzzák a kollégákat, ügyfeleket, vásárlókat, befektetőket vagy a rajongókat. Ezt a személyes vonzerőt karizmának is nevezik, és az erős énmárka egyik értékes aspektusa. Színlelni azonban nem lehet, belülről kell fakadnia” – írja John Purkiss és David Royston-Lee, és rögtön ajánlanak három módszert is, amelyekkel a karizmánkat fejleszthetjük.
Ezúttal kicsit merészebb vizekre evezünk, és behozunk némi spiritualitást oda, ahol a legkevésbé keresnénk: az önmarketing területére. Ám csak egészséges mértékben nyúlunk a nehezen megfoghatóhoz: azt próbáljuk meg megválaszolni, miért is annyira fontos az énmárkánk szempontjából, hogy miként bánunk másokkal. Van ugyanis egy nagy igazság, amelyet az üzleti életben is érdemes megszívlelni: amikor másoknak adunk, lényegében magunknak is adunk.
Félig nyert ügyünk van, ha valakinek sikerült annyira felkeltenünk az érdeklődését, hogy nem csak három másodpercig kíváncsi ránk (lásd: előző hírlevelünk). Ilyenkor kell elővenni a sztorikártyákat, az anekdotákat az életünkből, amelyek érdekesebbé, színesebbé teszik azt, amivel foglalkozunk. Megmutatjuk, hogyan érdemes sztorizni, de azt is, hogy miként kommunikáljuk, hogy éppen munkát keresünk.
Olykor rendkívül kevés idő áll az ember rendelkezésére ahhoz, hogy a lehető legjobb benyomást keltse magáról, és hogy elmagyarázza a hallgatósága számára, pontosan mivel is foglalkozik. Az alábbi gyakorlatok abban segítenek minket, hogy tömören, röviden, meggyőzően és ami szintén nagyon fontos: megjegyezhetően sikerüljön a saját brandünk reklámozása.
A bölcs? Az átlagember? A varázsló vagy netán a bohóc? Egy kis Nelson Mandela, Teréz anya, Madonna, esetleg némi Steve Jobs veszett el benned? A márka, így egy kiforrott énmárka is jól beazonosítható archetípusokon alapul, amelyek tulajdonképpen nem mások, mint az életcélunk kifejeződései. Nézzük meg hát, hogy is találhatunk rá a saját archetípusainkra.
Senki nem akar egy szép napon arra ébredni, hogy nincs is igazából értelme annak, amit csinál. Éppen ezért érdemes kitalálnunk, milyen életcél lebeg előttünk a horizonton, amely aztán az egyes döntéseink során segíteni fog minket abban, hogy az elhatározások végén ne érezzük értelmetlennek, feleslegesnek a cselekedeteinket. George Orwell vagy Richard Branson példáján keresztül, és egy fontos kérdés feltevésével közelebb érezhetjük magunkat a távolban felsejlő nagybetűs ÉLETCÉLHOZ, és ahhoz, hogy a küldetésünk szerint éljünk tartalmas, fontos életet.
„Ha nem értjük meg küldetésünket, úgy érezhetjük magunkat, mint a hörcsög a mókuskerékben: ugyanazokat a köröket futjuk újabb és újabb céllal anélkül, hogy értelemre lelnénk az életünkben” – írja nagy bölcsen John Purkiss és David Royston-Lee, és annak érdekében, hogy elkerüljük a hörcsögüzemmódot, azt ajánlják, hogy találjuk meg mihamarabb az életcélunkat, és fogalmazzuk meg a küldetésnyilatkozatunkat. Hogy mik ezek pontosan? Elmagyarázzuk.
Két igazán élvezetes, pozitív emlékekkel is dolgozó gyakorlattal segíthetjük elő saját értékrendünk feltárását, hogy aztán azt a tehetségünkkel kombinálva igazán ütőképes énmárkát építhessünk fel. Talán nem is gondolnánk, de például a legkönnyebben az olyan személyeken keresztül vezet az út a valós értékrendünk kiaknázásához, akikre valamilyen okból kifolyólag felnézünk. Sok esetben fordul elő, hogy olyan tulajdonságokat csodálunk másokban, amelyeket magunkban még nem fedeztünk fel. Itt az ideje hát belső expedícióra indulni!
A bánatánál csak a szája nagyobb, a haverja pedig csak azt élvezi, hogy végre szabadon káromkodhat egy Disney-filmben. Ez lenne a Deadpool és Rozsomák titka?
Németh András és Nagy Gábor világ eseményeivel foglalkozó hírlevélének célja, hogy megmutassa, mi rejtőzik a híroldalak élén szereplő hírek hátterében. Beszámol azokról az eseményekről és fejleményekről, amelyek ugyan nem kerülnek be a hírfolyamok fősodrásába, ám hosszabb távon megváltoztathatják mindennapi életünket.
E hírlevél célja, hogy a gazdaság egy-egy szegmenséről írjon úgy, hogy azon senki ne unatkozzon. Az se, akit egyáltalán nem érdekel a gazdaság azon szegmense. A cikkeket Balásy Zsolt írja, a HOLD Alapkezelő hedge fund managere és a HOLD After Hours podcast időnként bosszantó műsorvezetője – a HOLD Alapkezelő el is határolódik mindentől, amit ír, bár van, hogy igaza van.
Ez lesz Dion első fellépése 2020 óta; 2022-ben nyilvánosságra hozott, súlyos, ritka betegsége miatt azóta lemondani kényszerült minden turnéját.
Sztojcsev Iván vagyok és szeretem a számokat. Elég rövidre fogott bemutatkozásom lehetne ez, de egész precíz. Unalmas számok szerintem igazából nincsenek, csak olyanok, amiket rosszul magyaráznak el – na, én ebben a hírlevélben jól próbálom őket elmagyarázni.
A hvg360 hasábjain megjelenő hírlevelében a Concorde Csoport azt szeretné megmutatni mindenkinek – tényleg mindenkinek – hogy a megtakarításainkról hozott döntéseink ugyanúgy követhetik a hétköznapi józan ész útjait, mint bármi más az életben.
A világ egyik legaktívabb vulkánja tovább nehezíti az amúgy is kihívásokkal küszködő légi közlekedést a nyári szezonban.
Az elmúlt években úgy érezhettük, hogy az előző válság távozásával szinte egy pillanatban a következő már türelmesen nyomta a bejárati csengőt. Kiszámíthatatlan és egymást érő globális krízisek miatt sokszor kellett mélyebben a zsebünkbe nyúlni, most viszont úgy látszik, az inga az üzleti világban is kezd visszalengeni a költséghatékonyság irányába. A Boston Consulting Group (BCG) elemzői viszont a Harvard Business Review számára írt cikkükben azt mondják: ne várjunk a költségcsökkentéssel addig, amíg újra meg nem halljuk a csengőt.
Az utóbbi hetekben egyre több szó esett arról, hogy mégsem kellene indulnia.