Haragszik, hogy napelemeinél bevezették a bruttó elszámolást? Pedig lehetne ez jó is

Jelentős változás történt 2023-ban a magyar háztartási napelemes rendszerek elszámolásában. A bruttó elszámolás az új rendszert kiépítőket, valamint a 10 évesnél idősebb napelemek tulajdonosait érinti. Utóbbiak is kikerülnek az éves szaldóelszámolásból, és a továbbiakban nem számíthatják be a napközben megtermelt villamosenergia-mennyiséget az éjszakai felhasználásba, és nem számolhatják el a nyári felesleget a téli felhasználásuk csökkentése érdekében.

Szaldó helyett bruttó

A bruttó elszámolás lényege, hogy az éves időtáv helyett minden egyes pillanatban számít, hogy a napelem által termelt energia éppen alulmúlja vagy meghaladja a fogyasztó aktuális villamosenergia-igényét. Amikor a saját termelés nem elegendő, akkor kiskereskedelmi áron meg kell vásárolni a hálózatról vett áramot, amikor pedig meghaladja az azonnali igényeket, a szolgáltató átveszi a fölösleget, és a napelem-tulajdonos kérheti az ellenértékének a kifizetését.

A hazai jogszabályoknak megfelelően a feleslegért átlagosan kilowatt­óránként 5 forint energiadíjat fizet a szolgáltató, míg a vételezett áram ára az adókkal és díjakkal együtt 40 forint/kWh közelében van. Látható, hogy amíg a szaldóelszámolásban a megtermelt felesleg napokon vagy akár évszakokon átívelő felhasználása is lehetséges (lényegében eltárolhatjuk a felesleget maximum egy évig), a bruttó elszámolás ezt nem teszi lehetővé, ez pedig egyértelműen rosszabb helyzetbe hozta a napelem-tulajdonosokat. Akadnak azonban érvek, amelyek a bruttó elszámolás mellett szólnak.

Haladni a korral

A háztartások által megtermelt áram mennyisége folyamatosan növekszik, és mára akkora mértéket öltött, hogy ez a szegmens is figyelembe kell, hogy vegye a villamosenergia-piaci folyamatokat. Magyarországon az 50 kilowatt alatti napelemes rendszerek összkapacitása tavaly elérte a 2300 megawattot, emiatt nem mindegy, hogy a megtermelt napenergia mekkora részét sikerül helyben felhasználni, és mekkora része terheli a hálózatot. Célszerű a háztartásokat arra ösztönözni, hogy a termelés időpontjában használják fel az általuk megtermelt áramot (lehetőleg nem további energiazabáló eszközök beszerzésével, hanem a fogyasztás átütemezésével, például az elektromos autó nappali töltésével), vagy a felesleget akkumulátorral tárolják (ez jelenleg csak a napon belüli, részbeni áthidalásra alkalmas). Minél nagyobb a saját célú felhasználás aránya, annál jobban csökkenhet a villamosenergia-piacok túlkínálata, a hálózatok terhelése, és rendszerszinten jelentős költség takarítható meg.