Szlávik János: Természeti csoda, hogy megszelídült a koronavírus
Az infektológus szerint kezdetben azt gondolták, hogy a koronavírus megjelenése nem okoz majd világjárványt. Az Onkológiai Intézet vezetője utólag már sejti, ki lehetett első covidos beteg Magyarországon.
HVG
A koronavírus-járvány öt évvel ezelőtti kitörésére emlékeztek a megszólalók az M1 pandémiáról szóló szombati műsorában, az elhangzottakat az MTI foglalta össze.
Szlávik János, Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa elmondta: korábban már volt járvány Ázsiában, ezért a koronavírusról is azt gondolták, hogy lokális lesz, de a vírus felbukkanásának idejére annyira átalakult a világ, hogy a fertőzés megállíthatatlannak bizonyult.
A koronavírus sok áldozatot követelt, de Szlávik szerint megmutatta azt is, hogy az emberek képesek összefogni; például a lezárások idején az is világossá vált, hogy le tudnak mondani az egyéni érdekeikről. Közölte azt is, hogy Magyarország azon államok között volt, ahol először és nagy számban alkalmazták az oltást a fertőzés ellen, és ez a gyorsaság, valamint a lélegeztetőgépek, a maszk, továbbá a fertőtlenítőszerek alkalmazása segítettek megfékezni a járványt.
A világviszonylatban is kimagasló magyarországi halálozási arány, a lenullázott szűrővizsgálatok következtében elhunytak vagy a sosem használt lélegeztetőgépekre elherdált milliárdok nem képezték a beszélgetés tárgyát.
Sorozatos válságokat él át a világ és Magyarország is az elmúlt években, de van, amiben még most is velünk maradtak a Covid-időszak alatti krízis gazdasági hatásai. Az öt éve kitört járvány hatásait bemutató sorozatunk mostani részében azt nézzük meg, hogyan formálta át a gazdaságot 2020-2021, és milyen hatásai azok, amelyeket még olyankor is érzünk, amikor a világjárvány már távoli rossz emlék.
Szlávik János ugyanakkor a természet csodájának nevezte, hogy a covid „megszelídült”; jelenleg nincs arra utaló jel, hogy a vírus mutációi veszélyesek lennének.
A műsorban Madurka Ildikó, az Országos Onkológiai Intézet osztályvezetője arról beszélt, hogy először 2019 novemberében hallott a fertőzésekről, amiről a 2009-es H1N1-járvány jutott az eszébe. Hozzátette, hogy az első európai fertőzötteknél még nem tudták megállapítani, mi okozza a megbetegedést, mert még nem álltak rendelkezésre ehhez a megfelelő eszközök. Azt mondta, az onkológiai intézetben volt egy külföldi állampolgár, akinek nagyon súlyos tüdőgyulladása volt, de nem tudtak kimutatni semmilyen kórokozót nála. Utólag azt gondolják, ő lehetett az első covidos beteg Magyarországon, mivel novemberben kínaiakkal találkozott Brüsszelben.
Öt éve bukkant fel Vuhanban a koronavírus, amely példátlan pandémiát okozott, átformálta az életmódunkat, de az eredetéről még mindig folyik a politikai töltetű vita, miközben új vírus ijesztget Kínából.
Emlékeztetett, amikor már tombolt a járvány, óriási terhelés volt a kórházakon, nagyon sok beteget kellett ellátni. Kitért arra is, 2020 decemberében látta a Szputnyik-vakcinák készítését Oroszországban, és azt tapasztalta, ott más az élet, nincs lezárás és mindenki azt mondta, nem félnek, mert van oltás. A főorvos szólt arról is, a járvány lecsengésével még mindig velünk van az úgynevezett hosszú covid-szindróma, amely az egykori fertőzöttek mintegy tíz százalékát érinti. Ez fáradékonyságot, légszomjat, köhögést, feszülő mellkast, szívproblémákat, bőrtüneteket, hajhullást és immunológiai problémákat is okozhat.
Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; most arról lesz szó, hogyan hatott a gyermekek és kamaszok mentális állapotára a koronavírus-járvány időszaka. Milyen kirívó esetekkel találkoztak a szakemberek? Mit lehet kezdeni az önsértéssel, és miért éppen a Covid lobbantott be mentális problémákat?
Sokáig úgy tűnt, Donald Trump veje, Jared Kushner építhet luxusingatlant az egykori jugoszláv hadsereg 1999-ben lerombolt központjának helyén, ám Szerbiában egyre többen ellenzik ezt.