Másfél éve az euró árfolyama 90 dollárcent volt, ma épp fordítva: egy dollár ér nagyjából 90 eurócentet. Pedig az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Wim Duisenberg az az európai bankár, aki az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökéhez, Alan Greenspanhez sokban hasonlítható, azt leszámítva, hogy az előbbi kevésbé szeret kamatot vágni - írja a Forbes magazin. Mindkettejüknek egyszerre, jövőre kellene távozniuk posztjukról, ám mindketten maradnak még egy ideig. Vajon hogyan változtatja meg az amerikai és az európai valuta árfolyamát Mr. Dollár és Mr. Euró?

Kisebb meglepetésként érte a pénzpiacokat, amikor George W. Bush április végén felkérte a 77 éves Alan Greenspant, vállaljon újabb négyéves mandátumot annak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-nek az élén, amelyet már 1987 óta ő elnököl. A "Maestro" néven emlegetett Mr. Dollár ugyanis nemrégiben nem támogatta, hogy a kongresszus fogadja el Bush impozáns, 726 milliárd dolláros adócsökkentési tervét - amely az egyik csodafegyvere lehetne a 2004-es elnökválasztáson. A kollegái szerint még mindig egy huszonéves szellemi aktivitásával megáldott Greenspan újabb négy éves elnöklése azonban szilárd pontot jelenthet az amerikai gazdaságot övező általános bizonytalanságban.
A 12 tagot számláló eurózóna monetáris irányítását végző EKB élén is változás várható - csak azt nem tudni még, ki követi a 8 éves mandátuma lejárta előtt önként távozni kívánó „holland óriást”, Wim Duisenberget. A 68 éves, hírhedten láncdohányos Mr. Euró idő előtti távozását politikai háttéralku magyarázza: az eurózóna létrehozásakor a két legnagyobb állam, Franciaország és Németország vezetői nem tudtak megegyezni, ki legyen a tagországok monetáris ügyei felett őrködő fő-jegybankár, így egy semleges hollandust választottak, azzal a kikötéssel, hogy mandátumának felénél lemond, posztját pedig egy francia bankár tölti majd be. Duisenberg tartotta volna magát az alkuhoz, tavaly be is jelentette idei távozását, ám a potenciális francia utód, Jean-Claude Trichet, a francia központi bank jelenlegi elnöke éppen egy bírósági ítéletet vár: ha bűnösnek ítélik a Crédit Lyonnais francia óriásbank tíz évvel korábbi mérlegének meghamisításában, legalább 14 milliárd euró kárt okozó bűntett elkövetőjévé válik, így nem lehet az EKB elnöke.
Miközben sorsukról politikusok alkudoznak, a világ két legbefolyásosabb bankára nehéz időket él át: az általuk irányított amerikai és európai gazdaság a recesszió jegyeit mutatja. Így hosszú ideje nagy nyomás nehezedik rájuk, kamatpolitikájuktól sokan egyenesen csodákat várnak. Mind az EKB, mind a Fed szorgalmasan mérsékelte is a kamatszintet, ha nem is azonos mértékben; s e diszharmónia az euró erősödéséhez vezetett a dollárral szemben. S éppen emiatt érték súlyos kritikák az EKB elnökét. Míg a Fed irányadó kamata 40 éves minimumon, 1,25 százalékos értéken áll, Duisenberg nem merészkedett ilyen mélyre, 2,5 százalékon megállt. Ez a kamatszint s az ebből adódó erős euró pedig nem ad kellő ösztönzést az eurózóna exportőreinek.
Csakhogy Duisenberg feladata nem összehasonlítható Greenspanével. A Fed szerepét, és így a monetáris politika hatását az amerikai gazdaság egészére ugyanis jelentősen túlértékelik. Az amerikaiak szemében - és ez így szerepel a jegybankról szóló törvényben is - a Fed nemcsak arra való, hogy jó monetáris politikát folytasson, hanem arra is, hogy megakadályozza a gazdasági recessziókat; annak ellenére, hogy a monetáris politika erre önmagában nem képes. A '90-es évek végén többen még azért kritizálták Greenspant, mert az indokoltnál erősebb kamatemelésekkel recesszióba sodorta a korábban túlfűtött amerikai gazdaságot.
Az EKB alapokmánya másképp rendelkezik: az európai jegybankároknak nem feladatuk a gazdaság élénkítése. Duisenbergnek egyetlen mutatóra, az inflációra kell csupán koncentrálnia. Addig tehát nem fog kamatot csökkenteni az EKB elnöke, amíg a kívántnál magasabb az inflációs nyomás az eurózónában - és éppen ezzel látja el helyesen a feladatát. Az EKB elnökének azonban egy speciális problémára is választ kell találnia: kezdenie kell valamit a hamarosan kibővülő eurózónával. Az újonnan csatlakozó országokkal ugyanis akár huszonkettőre is nőhet az eurót használó országok száma, ez pedig - jelenlegi formájában - lehetetlenné tenné az EKB hatékony működését és a jelenleg használatos kamatpolitikát.
A két nagy gazdasági régió ráadásul az elemzők várakozásai ellenére sem akar talpra állni, így a két bankárnak valószínűleg a jövőben is meg kell küzdenie a további kamatcsökkentéseket követelő politikusokkal. Ahogy az euró-dollár árfolyam változásával is. A világ két legjelentősebb valutájának egymáshoz fűződő viszonya ugyanis meglehetősen rapszodikus képet mutat: az euró indulásakor fennálló 1,17-es dollárárfolyam nem sokkal később meredek zuhanásba kezdett, a mélyponton messze 0,9 cent alatt lehetett vásárolni az európai fizetőeszközből. A 2002-es esztendő azonban fordulópontot jelentett, és a dollár látványos értékvesztésével ismét az euró került előtérbe: idén tavasszal már 1,1 dollár körül jár az euró kurzusa. Véget ért tehát a Clinton elnöksége óta tartó "erős dollár politikája", amelyet az amerikai gazdaság szárnyalása következtében az államokba áramló külföldi befektetők dollárkereslete tartott fenn sokáig. A pénzemberek mostanában Amerikán kívül keresik a befektetési lehetőségeket, s ennek következtében kiegyensúlyozottabb lehet a világgazdaság régiói közötti tőkeáramlás. A külföldi tőkebefektetések elmaradása azonban komoly gondokat okozhat majd az Egyesült Államokban, ahol az óriási folyó fizetési mérleg deficitet az évente beáramló 4-500 milliárd dollárnyi tőke finanszírozta korábban.
Greenspannek ráadásul a jövőben egy új jelenséggel is szembe kell néznie: a következő évek a dollár világvaluta-szerepének fennmaradásáról, netán annak elvesztéséről fognak szólni. Amint azt George Monbiot angol közgazdász nemrégiben a The Guardian hasábjain kifejtette, az iraki háborúnak létezik egy sokak által nem ismert aspektusa is, mégpedig a dollár és az euró küzdelme - az olaj árnyékában. Jelenleg ugyanis a világ országainak valutatartaléka 70 százalékban dollárban van. A dollár eddig stabil, értékálló fizetőeszköznek számított, ami lehetővé tette, hogy a nemzetek védekezzenek a valutaspekuláció ellen, és legyen miből megvásárolniuk a különböző erőforrásokat, mint amilyen az olaj is. A fekete arany árfolyamjegyzése jelenleg még amerikai dollárban történik, ám a következő esztendőkben ez megváltozhat. Az EU bővülésével hamarosan egy olyan valutaunió jön létre, amelynek összesített GDP-je megegyezik az USA-éval, lakossága pedig jóval meghaladja az amerikait - azaz a közös európai fizetőeszköz még stabilabb valuta lehet, mint a zöldhasú. Monbiot szerint ezen felül már csak egyvalami hiányzik majd ahhoz, hogy az euró felváltsa a dollár világpénz szerepét - az, hogy az országok elkezdjenek euróban számolni az olajügyleteknél.
Szaddám Huszein már 2000. novemberében kezdeményezte, hogy a jövőben az iraki olajat euróban lehessen csak megvásárolni. Ha az euró árfolyama erősödik, Irak olajbevételei is emelkednek - szólt az iraki logika. Nem sokkal később az egyik OPEC-vezető több érvet is felsorolt az euróban történő elszámolás mellett: Európa a Közel-Kelet legfőbb kereskedelmi partnere, az öreg kontinens jóval több olajat importál, mint az USA, ráadásul az EU-nak kiegyensúlyozottabb a külkereskedelmi mérlege is, nem mutat akkora deficitet, mint az Egyesült Államoké. Amennyiben pedig a két másik nagy olajtermelő ország, Norvégia és Nagy-Britannia áttér az euróra, az végképp megadhatja a lökést az európai valuta széles körű elterjedéséhez - érvelt Javad Yarjani. Az olajárak euróban történő jegyzése pedig azzal járna, hogy az olajimportőr országoknak a jövőben sokkal kevesebb dollárra lenne szükségük. Az amerikai fizetőeszköz iránti kereslet így zuhanhat, árfolyama drasztikusan leértékelődhet, ami megrengetné az amerikai gazdaságot. "Ez a veszély ugyancsak indokolhatta az USA terjeszkedési terveit a Közel-Keleten és az Irak feletti dominancia megszerzését" - érvel Monbiot, aki azonban arról már nem beszél, hogy a dollár gyengülésével párhuzamosan felértékelődő euró az export látványos visszaesése következtében mekkora gondokat okozhat Európában.
De ez legyen majd az új EKB-elnök első kihívása. Vagy a régié.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Óbuda polgármestere: A jegyző törvényesen járt el az MTVA székházánál

Óbuda polgármestere: A jegyző törvényesen járt el az MTVA székházánál

Az óceán közepén hánykolódott a nő, akit állítása szerint az iPhone-ja mentett meg

Az óceán közepén hánykolódott a nő, akit állítása szerint az iPhone-ja mentett meg

Bagi Iván: Fejüket vesztett képviselők fetrengenek az MTVA épületében

Bagi Iván: Fejüket vesztett képviselők fetrengenek az MTVA épületében

Farkas Zoltán: A züllesztés éve

Farkas Zoltán: A züllesztés éve

MTVA: megsérült az egyik biztonsági őr

MTVA: megsérült az egyik biztonsági őr

Kapnak százezer forintnyi karácsonyi jutalmat a tüntetőkkel hadakozó francia rendőrök, jövőre

Kapnak százezer forintnyi karácsonyi jutalmat a tüntetőkkel hadakozó francia rendőrök, jövőre