László Csaba szerint valószínűleg téves Járai Zsigmond azon véleménye, miszerint az idén az államháztartás hiánya a GDP 6 százaléka körül várható. Szerinte az is elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem az európai uniós számítási rendszer (ESA) szerinti hiányra gondolt, ami a kormány várakozásai szerint 4,5 százalékra csökken az idén.
Járai tegnapi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: az MNB számításai szerint az államháztartás tavalyi GDP arányos hiánya az egyszeri és egyéb tételeket nem számítva, ESA 95 alapon 7,2 százalék volt. Járai szerint az MNB módszerével számított államháztartási hiány az idén meghaladhatja a 6 százalékot, azonban a világgazdasági helyzet az infláció szempontjából kedvező, így nem kell számolni az áremelkedések felgyorsulásával.
Az eurózónához történő csatlakozással összefüggésben László Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy az árfolyam megállapításánál az Európai Központi Bank nem mutatókat vizsgál, hanem a versenyképesség, mint fő szempont érdekében határoz meg egy egyensúlyi árfolyamot. "Az eurózónához történő csatlakozás időpontjáról végleges döntés még nincs, nem értünk a végére azoknak az elemzéseknek, amelyek ezzel foglalkoznak, és úgy vélem, továbbra is szakmai vitákra van szükség e kérdésben" - mondta László Csaba, hozzátéve: a jegybankelnök által említett 2009-2010-es dátum nem áll összhangban a kormány elfogadott és a jegybank által is támogatott gazdaságpolitikájával. "Ez a gazdaságpolitika egy viszonylag gyors csatlakozás mellett szól" - tette hozzá, és megerősítette, hogy a kérdésről tovább egyeztetnek a jegybank elnökével.
Az MNB elnöke tegnap úgy nyilatkozott: a magyar gazdaságnak jól jönne, ha sikerülne gyorsan csatlakozni az euróövezethez, "látván azonban a gazdaság tavalyi és idei teljesítményét és a lehetséges jövő évi teljesítményét, 2009 vagy 2010 realisztikusabb lehet". Járai szerint az Európai Központi Banknak (EKB) sem érdeke, hogy a csatlakozó országok nagyon erős árfolyammal lépjenek be az euróövezet előszobájába, az Európai Átváltási Mechanizmusba (ERM-II.). Erről szerinte meg lehet állapodni az EKB-val, ha sikerül meggyőzni, hogy a költségvetést tovább konszolidálják és a béremelkedést mérséklik. (MTI)