Tetszett a cikk?

A bruttó hazai termék (GDP) 2003 második negyedévében 2,4 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal kedden az előzetes adatok alapján. Kutatók és elemzők meglepőnek tartják a bruttó hazai terméknek (GDP) a várt 2,9 százaléknál alacsonyabb növekedését.

Az elemzők a második negyedévre 2,9 százalék körüli bruttó hazai termék növekedést vártak. Az idén az első negyedévben a gazdasági növekedés 2,7 százalék volt. Tavaly a második negyedévben a GDP 3 százalékkal bővült. Az előző negyedévhez viszonyítva a szezonálisan kiigazított adatok szerint a GDP 0,6 százalékkal nőtt. Az első negyedévben a múlt év negyedik negyedévéhez képest a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal bővült. Az idei esztendő első hat hónapjában a bruttó hazai termék 2,6 százalékkal bővült, tavaly az első félévben a GDP-növekedés 2,9 százalék volt. A bruttó hozzáadott érték volumene a szolgáltató ágazatokban továbbra is nőtt, a mezőgazdaságban csökkent, az ipar hozzáadott értéke pedig alig változott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A KSH közlése szerint utoljára 1997 első negyedévében volt ennél alacsonyabb a gazdasági növekedés mértéke, akkor 2,3 százalékkal bővült a GDP. A KSH 1996-tól számol negyedéves gazdasági növekedést.
Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója úgy véli, ezeknek az adatoknak a fényében "alig lehet tartani az intézet által prognosztizált 3,3 százalék körüli éves gazdasági növekedést", valószínűleg lejjebb kell vinni az idei évre vonatkozó előrejelzésüket. A jegybank idei évre vonatkozó 2,7 százalékos bővülése reálisabbnak tűnik, mint a kormányzati várakozás - vélte Hegedűs, aki szerint ahhoz, hogy 2003-ban a GDP növekedése meghaladja a 3 százalékot, a második félévben 4 százalék körüli bővülésre lenne szükség, ezt azonban sem az eddig nyilvánosságra hozott számok, sem a nemzetközi prognózisok nem támasztják alá. A tavalyi évvel ellentétben az idén elsősorban az üzleti beruházások volumene növekedett gyorsabban, ami azt jelzi, hogy a vállalatok bizakodóak" - tette hozzá Hegedűs. A GKI az idei évre 2-3 százalék körüli beruházási volumen-növekedést vár.
Az államháztartási hiány a tavalyinál magasabb összeget, 602 milliárd forintot tett ki. A külső és belső pénzügyi egyensúly számottevően romlott. A folyó fizetési mérleg hiánya az első félévben 2,3 milliárd euró volt, közel kétszerese a tavalyinak. Idén az első félévben csökkent az idegenforgalom bevételi többlete. A magyar befektetők külföldi beruházásai félmilliárd euróra rúgtak, amely a tavalyi összeg tizenegyszeresét teszi ki. Eközben a külföldiek magyarországi tőkebefektetetése alig változott.
Az első hét hónapban a fogyasztói árak a múlt évinél kisebb mértékben, 4,4 százalékkal emelkedtek, a munkanélküliség 5,7 százalék volt, ami alig csökkent az előző év azonos időszakához képest. Idén a nettó keresetek 18,1 százalékkal, míg a reálkeresetek 13,2 százalékkal nőttek.
A vártnál gyengébb második negyedévi gazdasági növekedési adat okairól eltérő a londoni feltörekvő piaci elemzők véleménye; van, aki az exportban, van, aki a belső fogyasztás lanyhulásában látja a magyarázatot. Abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy a rossz adat ellenére sem várható az idén jegybanki kamatcsökkentés. (MTI)
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!