Néhány napja jelentették be a Versenyképességi Tanács megalakítását. A szervezet célja az volna, hogy a kormány és az üzleti szféra részvételével olyan megoldásokat dolgozzon ki, amelyek a vállalatokat versenyképesebbé teszik, s ezzel az országot megfelelően gyors növekedési pályán tartják. Egy szintén minap közzétett felmérés szerint az elmúlt öt évben azonban a versenyképességet rontva, folyamatosan nőttek a vállalatok közterhei. Ön szerint a kormány és az üzleti szféra képes összefogni az ország versenyképesebbé tétele érdekében?

Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter szerint a fenntartható, viszonylag gyors gazdasági növekedéshez stratégiai feladat a magyar vállalatok versenyképességének javítása, Magyarország versenypozíciójának erősítése. A kormány célja, hogy megteremtse az ehhez szükséges kiszámítható gazdaságpolitikai környezet és a gazdaság működéséhez szükséges hosszú távú, áttekinthető keretfeltételeket. László Csaba pénzügyminiszter egy minapi nyilatkozatában pedig úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság hosszú távú növekedési potenciálja évi 4 százalék körül mozog, s kedvező körülmények esetén időnként az öt százalékos növekedés is elképzelhető. A kormány nyilvánvaló érdeke, hogy végre-vaahára lerázza magáról a sodródás vádjának sarát. Talán ez az oka, hogy a most megalakított Versenyképességi Tanácsba (VT) majd minden szervezetet meghívtak, amely valamit tehet az ügy érdekében. Ezek után legalább azt lehet majd mondani a politikai vitákban: mindenki ott van a döntéseknél, aki számít.
A VT vezetője ugyan a gazdasági és közlekedési miniszter, de társelnöke Sugár András, a külföldi nagybefektetőket tömörítő lobbyszervezet, a Befektetési Tanács elnöke, az egyik legsikeresebb magyarországi cég, a Westel főnöke. Utóbbi egy sóhivatalban való reprezentatív részvételben aligha érdekelt. A VT alakuló ülésére a Pénzügyminisztérium, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium mellett meghívást kapott a már említett Befektetői Tanács, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Menedzserek Országos Szövetsége, a Joint Venture Szövetség, továbbá a Nemzetközi Vállalatok Országos Társasága is. A várhatóan kéthetente ülésező testület megalakulásáról szóló kommüniké szerint a Versenyképességi Tanács a magyar gazdaság versenyképességét rövid-, közép- és hosszú távon meghatározó gazdaságpolitikai döntések, cselekvési programok koncepcióit vitatja meg. Csillag István szerint ezt lehetőleg úgy kell tenni, hogy a résztvevő szervezetek együttműködésre törekedve konkrét javaslatokat fogalmazzanak meg egy-egy fontos probléma megoldására. Csillag szerint a szervezet munkáját segítheti minden olyan érdekképviselet és szaktárca, amely az adott témához megfelelő javaslatokat tud tenni. Kijelentette ugyanakkor, hogy a Versenyképességi Tanács nem versenytársa az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak.
A VT következő ülésén az MTI jelentése szerint például a középtávú gazdaságpolitikai stratégia lesz napirenden. Ezt követően a gazdasági versenyképesség javításának egyes feltételeiről szóló előterjesztésről folytatnak megbeszéléseket. Téma lesz az adórendszer hatékonyságának javítása, a támogatási rendszer egyes elemeinek módosítása, a támogatási célok összehangolása, az eljárások egységesítése és gyorsítása. Várhatóan szóba kerül majd a beruházási támogatásokhoz kapcsolódó bürokratikus eljárások egyszerűsítése, a nemzeti befektetés-ösztönzési ügynökség megerősítése, valamint a beruházások infrastrukturális és telephelyi feltételeinek javítása is.
Sugár András nem rejtette véka alá, hogy a 12 százalékos társasági adó záros határidőn belüli megvitatását a meghívott érdekvédelmi szervezetek igen fontosnak tartanák. Az üzleti világ egy másik potentátja, Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, a székesfehérvári autóbuszgyártás talpra állítására tett erőfeszítésekkel kapcsolatban szintén kifejezte, hogy a vállalati közterhek csökkentése elengedhetetlen volna a magyar cégek versenyképességének javításához. Szerinte ehhez arra is szükség volna, hogy a kormány kijelölje azokat a gazdaságfejlesztési pilléreket, amelyekre az ország gazdasági stratégiája épülhetne. Széles szerint már nem exportvezérelt, hanem szolgáltatásalapú gazdaságot kellene építeni, amelyben például az egészségüggyel, egészséges életmóddal, gyógyturizmussal összefüggő szolgáltatások kulcsszerepet tölthetnének be. Ez lehetne az EU-ban hazánk egyik specifikuma.
E vélemények azért érdekesek, mert arra lehet belőlük következtetni, hogy az üzleti szféra megunta a kormány téblábolását, s magához ragadta a kezdeményezést. Miközben a vállalatok és befektetők számára valószínűleg már az sem tolerálható tovább, hogy az adócsökkentésről szóló politikai szólamok ellenére a közterhek öt éve folyamatosan emelkednek.
A Napi Gazdaság elemzése szerint ma a társaságok adóterhelése 13,7 százalék, ami 2,2 százalékkal magasabb, mint 1998-ban, s a növekedés nem állt meg: elég például a nemrégiben bejelentett új tételt jelentő 1 százalékos ápolási díjra gondolni. A névleges társasági adókulcs jelenleg 18 százalék, amit a különböző adókedvezmények csökkentenek. A tényleges adóterhelés emelkedése viszont azt jelzi, hogy a kedvezmények egy része már kifutott, újabbakat pedig mérsékelten oszt a kormány. A valójában befizetett társasági adó mértéke még mindig alacsonynak számít, nemcsak a környező országokhoz, de az Európai Unióhoz mérten is, ám az adóalap-csökkentő tételek megszűnésével ez a versenyelőny mindinkább szertefoszlik.
A VT-nek ezek után olyan fogas kérdésekre kell választ adni, hogy a növekvő munkaerőköltségek miatt már amúgy is „olcsóbb” országokba távozó, de legalább is elégedetlenkedő nagybefektetők adókedvezményeik – az EU-csatlakozás miatt előre programozott – elvesztése után, mi vonzót találnak még Magyarországban. Ráadásul olyan válaszok kellenek, amelyeket a kormány is szívesen kimond a saját szájával.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
102 évesen is kiugrott egy repülőből a világ legidősebb ejtőernyőse – videó

102 évesen is kiugrott egy repülőből a világ legidősebb ejtőernyőse – videó

Plagizált pályázattal jelentkező iskolaigazgató-jelöltet támogatnak a fideszesek Szigetszentmiklóson

Plagizált pályázattal jelentkező iskolaigazgató-jelöltet támogatnak a fideszesek Szigetszentmiklóson

Palkovics: A több túlóra mindenkinek előnyös lehet

Palkovics: A több túlóra mindenkinek előnyös lehet

A Kreml szerint Putyin is kaphatott Stasi-igazolványt

A Kreml szerint Putyin is kaphatott Stasi-igazolványt

Elhunyt Kósa Ferenc filmrendező

Elhunyt Kósa Ferenc filmrendező

Videó: Ömlik a láva az Etnából

Videó: Ömlik a láva az Etnából