Számos elhalt kezdeményezés után 2004-ben célegyenesbe érkezhet az a jópár éves terv, amely egyesítené a Budapesti Értéktőzsde Rt. (BÉT) és a Budapesti Árutőzsde Rt. (BÁT) működését. Az időzítés kitűnő: jövőre lenne 140 éves az egykori Budapesti Áru- és Értéktőzsde, amely 1948-ig a ma már a Magyar Televízió Rt. székhelyéül szolgáló Szabadság téri tőzsdepalotában működött. A nosztalgia helyett azonban a tőzsdei vezetők inkább a rideg számokban hisznek: az 1989-ben, illetve 1990-ben külön-külön újjáélesztett BÁT és BÉT integrációja várakozások szerint akár több százmillió forintos hasznot is hozhat megtakarítások formájában.



„Januárban fogunk leülni először a BÉT vezetésével, hogy megbeszéljük a terv részleteit” – mondta a hvg.hu-nak Török Sándor, a BÁT elnöke. Az árutőzsde részvényesei december 9-i rendkívüli közgyűlésükön döntöttek úgy, hogy konkrét tárgyalásokat kezdenek az értéktőzsdével. Persze feltételeket is megszabtak: Török szerint a BÁT az egységes tőzsdei szervezeten belül fenn kívánja tartani a gabona kereskedési szekciójának autonómiáját, illetve kötelezné a BÉT-et, hogy a következő öt évben hagyja meg az árutőzsdei kereskedés eddig megszokott nyílt kikiáltásos módszerét. Az elektronikus rendszert mellőző, „élőben” zajló kereskedés céljára a tervek szerint a BÉT Deák Ferenc utcai központjának egyik termét alakítanák át.



A BÉT szerint mindenképp van lehetőség a BÁT kéréseinek teljesítésére – mondta a hvg.hu-nak Jaksity György, az értéktőzsde elnöke, aki egyben a Concorde Értékpapír Rt. vezérigazgatója is. Sőt, szerinte jövő év első felére már megtörténhet a kereskedési tevékenységek egyesítése, amit a közös piaci szervezet papírjainak tőzsdei bevezetése követhet 2005 elején. Már ha lesz közös szervezet. Jaksity szerint ugyanis a két tőzsde egyelőre csak operatív működését költöztetné össze, jogilag a két vállalat egyesülése a sok adminisztratív munka miatt időigényes lenne.



A jelenlegi tervek szerint a BÉT csak a BÁT piacát venné meg: Jaksity szerint nem biztos, hogy az értéktőzsde az árutőzsdét működtető cég részvényeit is megvásárolná. Várhatóan megveszi viszont a BÁT 25 százalékos részesedését a tőzsdei ügyletek elszámolását végző Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt.-ben, és saját 25 százaléka mellé megszerezheti még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 50 százalékos csomagját is.



A BÁT és a BÉT integrációjának legnagyobb haszna Jaksity szerint az lesz, hogy az egyesülő piac nagyobb likviditással bírhat, és ezt a befektetők a közvetett kereskedési költségek esetleges csökkenésén keresztül is érezhetik majd. Most mindkét tőzsdénak van határidős devizapiaca, ami azonban az egyesülés után már nem fogja választás elé állítani a megbízókat. Az értékpapírok és az áruk közös kereskedése akár új tőkepiaci termékek megjelenéséhez is vezethet, amit Török szerint a két börze közösen alakíthatna ki. „Szakmai körökben már foglalkozunk az értékpapírok és a gabona-, illetve devizapiacok közötti átjárhatóság kérdésével” – tette hozzá Török.



Az egyesülés a BÁT és a BÉT tulajdonosainak kezében van, akiknek várhatóan közgyűlésen, minősített többséggel kell majd elfogadniuk a két tőzsdevezetés által kidolgozott javaslatokat. A BÁT részvényeit az utóbbi hónapokban folyamatosan vásárló Cashline Értékpapír Rt. és a részben Korányi G. Tamás, a Napi Gazdaság tőkepiaci rovatának vezetője tulajdonában álló Baál Vagyonkezelő Kft. között azonban nem biztos, hogy meglesz a szükséges egyetértés. „…kemény ellenfelek vagyunk, ezért is drágulhatott meg ennyire az árutőzsde részvénye" – mondta Korányi alig egy hónapja (HVG, 2003. november 15.).