Több mint 108 milliárd forinttal 715 milliárdra csökkent a hazai kötvény- és pénzpiaci alapok összesített vagyona 2003-ban – jelentette pénteken a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz). A hazai állampapírok alacsony kockázati szintjéhez szokott befektetők azután kezdték kimenekíteni pénzüket, hogy a kötvényalapok hozama a jegybank júniusi és novemberi kamatemelése miatt emelkedő árfolyamveszteségeket követve, negatívba csapott át. A hosszabb lejáratú állampapírokat előnyben részesítő kötvényalapok nagyobbat estek, mint a portfóliójukban általában egy évnél rövidebb lejáratú papírokat tartó pénzpiaci alapok.



A Bamosz adatai szerint január elején a 19 regisztrált kötvényalap közül tizenkettő zárta negatív hozammal az utóbbi három hónapot. Közéjük tartozott a CIB Befektetési Alapkezelő Rt. kötvényalapja is, amelynek vagyona egy év alatt majdnem 3,6 milliárd forinttal 6,7 milliárdra esett, és tizenkét havi hozama -3,6 százalék volt. „Eddig az összes hazai alapkezelő 20-30 százalékkal növekedett évente, de tavaly ez a növekedés megfordult” – mondta a hvg.hu-nak Cseh György, az öt alapjában közel 22 milliárd forintot kezelő társaság vezérigazgatója. Több mint 9 százalékos negatív hozamot produkált az utóbbi három hónapban a Credit Suisse Asset Management Rt. intézményi befektetők vagyonát kezelő Credit Suisse kötvényalapja is, ami Gidófalvy Andrea vagyonkezelő szerint a piaci átlagnál azért jobb eredmény.



Negatívan hatottak a piaci események tavaly a 342 milliárd forintos vagyonával a legnagyobb hazai kötvényalapnak számító OTP Optima alapra is, amelynek hozama az utóbbi tizenkét hónapban a kedvezőtlen kötvénypiaci környezet mellet is még 5,7 százalék volt. Ez viszont 3,9 százalékra olvadt az utóbbi három hónapban. Szalai Sándor, a hét alapjában összesen 395 milliárd forintot kezelő OTP Alapkezelő Rt. értékesítési igazgatója szerint a bizonytalanságok a következő egy-két hónapban még megmaradhatnak. "Nem tudjuk pontosan milyen lépéseket tervez az új pénzügyminiszter, és mi lesz a hivatalos álláspont az ERM II. árfolyamrendszerhez és az eurózónához való csatlakozás időpontját illetően” – mondta Szalai. Szerinte a jegybank és a kormány megfelelő együttműködése és hiteles kommunikációja bírhat a legnagyobb fontossággal a közeljövőben.



Szalai szerint a jelenlegi piaci események a részvényalapok malmára hajthatják a vizet, amelyek már tavaly is kiugró teljesítményt nyújtottak. A Bamosz adatai szerint a három legsikeresebb hazai részvényalap 28, 26 illetve 19 százalékos hozamot mutatott fel az utóbbi egy évben, de az átlaghozam is bőven 10 százalék fölött volt. Gidófalvy szerint a részvények 10-20 százalékot is képviselhetnek egy képzeletbeli portfólióban idén, bár szerinte a kötvényalapok is feltámadhatnak 2004-ben és akár 12-13 százalékos hozamot is termelhetnek. „Idén talán elindul az a konvergencia-folyamat az állampapírpiacon, amelyet mi tavalyra vártunk” – tette hozzá Cseh. A CIB előrejelzése szerint a hosszúlejáratú állampapírokba fektetők akár 15 százalékos profitot is learathatnak az idei évben, ami nagyjából egybeesik a Budapesti Értéktőzsde Rt. BUX-indexének hasonlóan 15 százalékosra várt növekedésével.



Folytathatják diadalmenetüket idén az ingatlanalapok is, amelyek a Bamosz adatai szerint tavaly átlagosan 10 és 20 százalék közötti hozammal büszkélkedhettek. A más ingatlanalapok jegyeibe fektető, úgynevezett alapok alapjai azonban nem olyan sikeresek, mint a közvetlenül ingatlanokba fektető alapok. Ilyen például az elmúlt három hónapban 21,7 százalékos hozamot elérő Quaestor Első Hazai Lakásalap, vagy a 18 százalékos háromhavi hozamot felmutató Európa Ingatlan Alap.



Nagy sikere lehet az idén a tőkegaranciát biztosító, és az állampapírpiacinál lényegesen magasabb, a részvénypiacoktól függő hozam lehetőségét kínáló alapoknak is – mondta Szalai. Az ilyen alapok egyre népesedő piacára tervek szerint az OTP is nemsokára belép.