Az EU versenytársai kárpótlást követelnek a bővítés miatt
Az USA, Japán és Ausztrália is követheti Kína példáját, amely kárpótlást követel az Európai Uniótól a kelet-közép-európai országok csatlakozásából eredő állítólagos veszteségei fejében. Az EU nem akar fizetni, inkább megemelné a közösségen kívülről érkező áruk kvótáját.
Kína veszteni fog a tíz új tagállam csatlakozásán, mert a jelöltek májusi belépése után el kell törölniük a nem EU-tagállamokkal korábban aláírt kétoldalú kereskedelmi szerződéseket – írja honlapján az állami China Daily. A lap a kínai Kereskedelmi Minisztérium egyik név nélkül nyilatkozó hivatalnokát idéző beszámolója szerint már meg is kezdődtek a kompenzációval kapcsolatos tárgyalások az EU és Kína között.
A távol-keleti ország félelmeit az EU Business brüsszeli hírportál szerint az okozza, hogy az új kelet-közép-európai EU-tagországoknak át kell venniük a közösség egységes kereskedelmi politikáját, ezzel együtt pedig a nem EU-tagországokkal folytatott külkereskedelemre vonatkozó kvóta- és vámtarifa-regulákat is.
A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elődjeként számon tartott GATT (General Agreement on Tariffs and Trade) szabályai szerint kompenzációt követelhet az a tagállam, amelynek hátrányai származnak az EU bővítéséből – idézi a China Daily Li Gang-ot, a Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködés Kínai Akadémiájának szakértőjét.
A kompenzáció lehetséges összegéről még nem sokat tudni. Az EU jelenlegi tagállamaiba érkező kínai export értéke 72 milliárd dollárt tett ki tavaly, míg a csatlakozó országokba irányuló kivitel csak 6 milliárd dollár volt. Az EU Observer adatai szerint egy évvel korábban az EU és Kína közötti kétoldalú kereskedelem értéke 115 milliárd euró értékű volt, amelyben a kínai többlet 47 milliárd euróra rúgott. Li szerint a lehetséges kompenzáció összege nem lesz túl magas, mivel a csatlakozás hatásai is korlátozottak.
Szerinte lesz olyan kínai termék – például a lábbeli, a kerámia és egyéb háztartási termékek – amelyeket csak az eddig nem létező kvótaszabályok alapján lehet majd behozni a csatlakozó országok piacaira májust követően.
De az Európai Bizottság egyik meg nem nevezett képviselője szerint az EU meg fogja emelni a behozható textilipari, acélipari és egyéb szektorból származó kínai termékek kvótáit. Elismerte, hogy más országok is kárpótlást követelhetnek az EU-csatlakozásból fakadó veszteségeikért.
Ilyen gazdaság lehet az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália is. Li szerint az EU és ausztrál, kanadai, japán, koreai és amerikai képvislők már informális tárgyalásokat folytattak az ügyről.
Pascal Lamy, az EU kereskedelemért felelős biztosa korábban azt mondta, hogy Kína nem veszíteni, hanem nyerni fog a közösség bővítésével. „Semmi jel vagy adat nem utal arra, hogy Kínának veszteségei származnának „ – idézi az EU Business a bizost. Cikkében a China Daily is elismeri, hogy bizonyos tekintetben Kína nyerhet is a bővítésből, miután nő az EU-piac mérete, és a csatlakozó országokban jelenleg érvényes átlagos vámtarifák a jelenlegi kilenc százalékról négy százalékra csökkennek a belépés után.
"A kínaiak a közép-európai régióban Magyarországot tekintik hídfőállásuknak, és ennek a szerepnek a további erősítését a kínaiak a legmagasabb szinten biztosították a magyar miniszterelnök tavalyi látogatása során" - mondta a hvg.hu-nak Venekei Tamás, a pekingi magyar nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője. Szerinte nem utal semmilyen jel arra, hogy Magyarország EU-csatlakozása kedvezőtlenül érintené a magyar-kínai kapcsolatokat. "Valószínűleg ki fog alakulni egy olyan, az EU-kvótákat is érintő szabályozási rendszer, amely valamennyi fél számára megfelelő lesz" - tette hozzá Venekei.
Bár tavaly a hárommilliárd dolláros értéket meghaladó kínai export hozzávetőleg 18,5 szerese volt a magyar kivitelnek, az is tény, hogy a Kínából származó import túlnyomó része olyan alkatrész, amely továbbifeldolgozás után re-exportra kerül - mondta Venekei. Szerinte egyre több kereskedelmi és befektetési lehetoség nyílik meg a magyar és kínai cégek kapcsolataiban.
Egyre több kezdeményezés születik kínai és magyar cégek részéről Magyarországon és Kínában zajló közös gyártásra is, többek között a gépiparban, a szórakoztató elektronikában, a számítástechnikában és a szoftvergyártásban. Erősödik a kínai tőke magyarországi beruházásokba történő bevonása, illetve az utóbbi hónapokban nagy előrelépés történt a turizmus kétoldalú fejlesztésében is.
A távol-keleti ország félelmeit az EU Business brüsszeli hírportál szerint az okozza, hogy az új kelet-közép-európai EU-tagországoknak át kell venniük a közösség egységes kereskedelmi politikáját, ezzel együtt pedig a nem EU-tagországokkal folytatott külkereskedelemre vonatkozó kvóta- és vámtarifa-regulákat is.
A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) elődjeként számon tartott GATT (General Agreement on Tariffs and Trade) szabályai szerint kompenzációt követelhet az a tagállam, amelynek hátrányai származnak az EU bővítéséből – idézi a China Daily Li Gang-ot, a Kereskedelmi és Gazdasági Együttműködés Kínai Akadémiájának szakértőjét.
A kompenzáció lehetséges összegéről még nem sokat tudni. Az EU jelenlegi tagállamaiba érkező kínai export értéke 72 milliárd dollárt tett ki tavaly, míg a csatlakozó országokba irányuló kivitel csak 6 milliárd dollár volt. Az EU Observer adatai szerint egy évvel korábban az EU és Kína közötti kétoldalú kereskedelem értéke 115 milliárd euró értékű volt, amelyben a kínai többlet 47 milliárd euróra rúgott. Li szerint a lehetséges kompenzáció összege nem lesz túl magas, mivel a csatlakozás hatásai is korlátozottak.
Szerinte lesz olyan kínai termék – például a lábbeli, a kerámia és egyéb háztartási termékek – amelyeket csak az eddig nem létező kvótaszabályok alapján lehet majd behozni a csatlakozó országok piacaira májust követően.
De az Európai Bizottság egyik meg nem nevezett képviselője szerint az EU meg fogja emelni a behozható textilipari, acélipari és egyéb szektorból származó kínai termékek kvótáit. Elismerte, hogy más országok is kárpótlást követelhetnek az EU-csatlakozásból fakadó veszteségeikért.
Ilyen gazdaság lehet az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália is. Li szerint az EU és ausztrál, kanadai, japán, koreai és amerikai képvislők már informális tárgyalásokat folytattak az ügyről.
Pascal Lamy, az EU kereskedelemért felelős biztosa korábban azt mondta, hogy Kína nem veszíteni, hanem nyerni fog a közösség bővítésével. „Semmi jel vagy adat nem utal arra, hogy Kínának veszteségei származnának „ – idézi az EU Business a bizost. Cikkében a China Daily is elismeri, hogy bizonyos tekintetben Kína nyerhet is a bővítésből, miután nő az EU-piac mérete, és a csatlakozó országokban jelenleg érvényes átlagos vámtarifák a jelenlegi kilenc százalékról négy százalékra csökkennek a belépés után.
"A kínaiak a közép-európai régióban Magyarországot tekintik hídfőállásuknak, és ennek a szerepnek a további erősítését a kínaiak a legmagasabb szinten biztosították a magyar miniszterelnök tavalyi látogatása során" - mondta a hvg.hu-nak Venekei Tamás, a pekingi magyar nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője. Szerinte nem utal semmilyen jel arra, hogy Magyarország EU-csatlakozása kedvezőtlenül érintené a magyar-kínai kapcsolatokat. "Valószínűleg ki fog alakulni egy olyan, az EU-kvótákat is érintő szabályozási rendszer, amely valamennyi fél számára megfelelő lesz" - tette hozzá Venekei.
Bár tavaly a hárommilliárd dolláros értéket meghaladó kínai export hozzávetőleg 18,5 szerese volt a magyar kivitelnek, az is tény, hogy a Kínából származó import túlnyomó része olyan alkatrész, amely továbbifeldolgozás után re-exportra kerül - mondta Venekei. Szerinte egyre több kereskedelmi és befektetési lehetoség nyílik meg a magyar és kínai cégek kapcsolataiban.
Egyre több kezdeményezés születik kínai és magyar cégek részéről Magyarországon és Kínában zajló közös gyártásra is, többek között a gépiparban, a szórakoztató elektronikában, a számítástechnikában és a szoftvergyártásban. Erősödik a kínai tőke magyarországi beruházásokba történő bevonása, illetve az utóbbi hónapokban nagy előrelépés történt a turizmus kétoldalú fejlesztésében is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
