Tetszett a cikk?

Kína máris a világ legnagyobb exportőre, és az alacsony bérek miatt előnye behozhatatlan, sőt ez az előny növekedni fog - írja George Stalk és Dave Young, a Boston Consulting Group tanácsadócég szakértői. Ennek ellenére 174 millió állástalan él az országban, és vidéken egyre nő a munkanélküliség.

Egy amerikai vagy nyugat-európai munkás órabére 15 és 30 dollár között van, míg egy kínai óránként kevesebb mint 1 dollárét dolgozik. A különbség 2009-re majdnem 50 százalékkal tovább nő, akkor is, ha a kínai dolgozók bére évi 15 százalékkal emelkedik, míg az amerikaiaké csak a normálisnak számító 3-4 százalékkal nő. A bérköltségek különbségeit az amerikai dolgozóknak járó szociális juttatások még tovább fokozzák, ha a dollár és a kínai jüan egymáshoz viszonyított arányában nem áll be drámai változás. A valuták árfolyamváltozását meglehetősen nehéz hosszú távra előre megjósolni, de Japán példája segítséget nyújthat az előrejelzéshez. A Japán valuta, az ország exportsikereinek köszönhetően 30 év alatt megnégyszerezte értékét a dollárhoz képest. Ha a kínai pénz is hasonló utat jár be az elkövetkezendő öt évben, akkor a bérek közötti különbség jelentősen csökken, de a kínai munkás még így is a felét fogja keresni az amerikai bérnek.

A kereseteket azonban elsősorban a munkaerő piac kereslet-kínálati viszonyai határozzák meg, és Kína munkaerő-tartalékai kimeríthetetlenek. Még ha a középosztály gazdagodni kezd is, és a képzett munkaerő bére növekszik, az elmaradott vidéki falvakban élő 800 millió emberből mindig annyian fognak a jobb megélhetés reményében beköltözni a városokba, hogy minden komoly béremelési törekvést letörjenek. Kínában minden évben háromszor annyi mérnök szerez diplomát, mint az Egyesült Államokban.

De Kínában is megjelent és gyorsan növekszik a munkanélküliség: a legfrissebb adatok szerint az országban jelenleg 174 millióan állástalanok. A helyzetet a munkaügyi miniszter is "komolynak" nevezte kedden a Országos Népi Gyűlés ülésén - jelenti az MTI. A munkanélküliek nagy része, 150 millió, vidéki, akik otthon nem találnak munkalehetőséget. Az idén a városokban mintegy 24 millióan keresnek állást, köztük 10 millióan először állnának munkába. A munkát keresők száma ráadásul tovább növekszik, mert a súlyos problémákkal küzdő állami vállaltoknak most kell először szembenézniük a piaci versennyel, és nem állnak nyerésre. Az elmúlt években a hatékonyság hiánya és a magas költségszint mintegy 8 ezer kínai állami vállalatot vitt csődbe, sok tízezren váltak munkanélkülivé. A kínai sajtó amiatt aggódik, hogy a folyamat felgyorsul és a munkanélküliek állami támogatása meglehetősen szerény. A vidéki állami vállalatok megszűnése a nagyvárosokba kényszeríti a munkát keresőket, ezért a városok túlzsúfoltak.

A kínai kormány az idén 9 millió új munkahelyet készül létesíteni, és adókedvezményekkel is ösztönzi a vállalatokat a munkanélküliek foglalkoztatására. Ha mindez még nem elég rossz hír, hozzátehetjük, hogy a kínai termelékenység is gyors ütemben növekszik, akár a minőséget, akár az egységnyi termékre jutó munkaerő költséget, akár az egységnyi termékre jutó tőke költségeket nézzük.

Egy kínai gyár építéséhez 50 százalékkal kevesebbet kell költeni gépekre és szerszámokra, mint egy nyugat-európai gyár felszereléséhez, arról nem is beszélve, hogy egyes üzemek a költséges gyártósorokat olcsó emberi erővel helyettesítenek. Kína emellett hatalmas kedvezményeket nyújt a befektetőknek. Az olcsó földterület, az alacsony importvámok és az adókedvezmények miatt egyes gyárak szinte ingyen épülnek fel - állítják nyugati befektetők. Ezután ég évente további 10 százalékkal csökken az egy termékre jutó költség, a helyi piac meghódítása és a gyártási sorozatok nagysága miatt. A kínai termelékenység először tovább nő, mielőtt csökkenni kezdene.

A jelenleg Amerikában gyártott ipari termékek 15-20 százalékának előállítása átvándorol Kínába, a hozzájuk tartozó állásokkal együtt. A termelés további 20-30 százalékának sorsa még nem dőlt el. Ezeknek az állásoknak a jövője attól függ, hogy az amerikai és európai menedzserek és politikusok milyen Kína-stratégiát alakítanak ki.

Kínát mindenesetre nem lesz könnyű sarokba szorítani. Az ország gazdasági teljesítménye tavaly rendkívül gyors ütemben, 9,1 százalékkal bővült, a 2002-es 8 százalék után. A növekedés hajtóereje a befektetések és a külkereskedelem. Kína ipari termelése 2003 egészében pedig 17 százalékkal volt nagyobb, mint 2002-ben. A gazdaságnak segített a kiskereskedelmi forgalom 9,1 százalékos bővülése. A belföldi fogyasztás ugyanis eddig a gazdaság gyenge pontjának számított. Kínában 2004-ben 7 százalék körüli gazdasági növekedést valószínűsítenek, a lakossági fogyasztás növekedése, és az export bővülési ütemének lassulása mellett.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!