A francia pénzügyminiszter szombaton bejelentette, hogy mind a 24 tagországbeli kollegájának írni fog, és a közép-európaiakat meg is látogatja, hogy elmagyarázza, mire is gondol pontosan. Ennek oka, hogy 2006-ig meg kell határozni a huszönötök 2007-től 2013-ig tartó fiskális politikáját, így a regionális támogatásokat és annak feltételeit is. A napilap megjegyzi, hogy ha Kelet-Európa visszautasítja a francia kéréseket, Franciaország könnyen blokkolhatja a támogatásokat, hiszen a pénzügyi kérdésekről egyhangú döntés szükséges.



Mivel a régi 15 tagországban 31 százalékos az átlag társasági adó a 10 újonnan csatlakozók 21 százalékához képest, Sarkozy úgynevezett lépcsős megoldást javasol: "Ha egy ország az uniós átlagot tartja, minden strukturális alapra jogosult. Ha 0 százalék az adó, nem jár semmi a struktuális alapokból." A büntetés az átlaghoz való eltérés szerint módosulna. Ezzel elkerülhető lenne, hogy az írek példája megismétlődjön, akik agresszív pénzügyi politika mellett profitáltak az európai "mannából" a francia miniszter szerint.



Kwasniewski lengyel köztársasági elnök és Martin Jahn cseh miniszterelnök- helyettes még csütörtökön élesen bírálta Sarkozy javaslatát. Ennek ellenére - Olaszország kivételével - a korábbi hasonló német és svéd felvetés után ma már egyetlen tagország sem támogatja a francia javaslatot.



A napilap gazdasági szakírói szerint az óvatosság annak köszönhető, hogy a munkabér színvonala sokkal inkább meghatározó a befektetők áttelepülésében, hiszen az új tagországok többségében a szakképzett munkaerő fizetése ötöde a nyugat-európainak. Vagyis más módszereket kellene találni a befektetők befolyásolására.



Bár szombaton az Európai Bizottság egy a tagországok adókülönbségeinek harmonizációján dolgozó munkacsoport felállításáról döntött, semmiképp nem fog megállapítani egy minimumot, ahogy azt Franciaország és Németország szeretné - állítja a napilap.