Konzultációt kezdett hétfőn az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a jövő évi költségvetési és adótervekről, illetve ezzel összefüggésben az országos keresetemelési ajánlásról, illetve a minimálbér-emelésről; a tárgyalásokat a kormány és a szociális partnerek a héten, illetve a jövő héten folytatják.



A szakszervezetek kevesellték a kormányzati és a munkaadói oldal által jövő évre javasolt bruttó 4,5 százalékos keresetemelést, szerintük a reálbéreket kellene ennyivel emelni.



A munkaadói érdekképviseletek szerint viszont a vállalkozások adó- és járulékterhei nem csökkennek olyan mértékben, hogy ez megalapozná ezt a magasabb keresetemelést. Főként a magas áfa-kulcsokat hozták fel indokként, illetve azt, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás sem csökken a korábbiakban tervezett módon.



"Nem a kormánynak van országa, hanem az országnak kormánya, ezért természetes, hogy az országos sokszínűséget, a sokféle érdeket, véleményt meg kell ismerni, keresve a megegyezést a társadalmi partnerekkel" - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt az ülésen. Mint mondta: ennek egyik fóruma az OÉT, s annak munkájában a jövőben is részt kíván venni.



Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, hogy a kormánynak nem elég a jogegyenlőséget biztosítania, de törekednie kell a lehetőségek egyenlőségére is. Különféle adó- és járulékkedvezményekkel, a költségvetési források bővítésével kívánják elősegíteni az új munkahelyek létesítését, a foglalkoztatottság javítását - jegyezte meg többek között a miniszterelnök-jelölt.



A kormány partner a Munka törvénykönyve módosításában, erősítve a munkavállalók jogvédelmét, jogbiztonságát, és ösztönözve a munkavállalói, munkaadói együttműködést - közölte Gyurcsány Ferenc.



Az ülésen Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke, a munkavállalói oldal szóvivője ezzel kapcsolatban megjegyezte: ahhoz, hogy a munkaadói erőfölényt mérsékelni lehessen, nem elegendőek a jogszabályok, ugyanilyen fontos e jogszabályok betartatása, mert ebben a szakszervezetek szerint jelentős az elmaradás. Javasolta a munkaügyi ellenőrzések szigorítását.



Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a költségvetés nagyarányú eladósodása igen hátrányos az országnak és a gazdaság szereplőinek. Demján Sándor, a VOSZ elnöke szerint az Európai Unióban az adók, a járulékok versenye is folyik, Magyarország pedig nem lehet versenyképes, ha a bérköltségek egyharmada jut csak a munkavállalókhoz, kétharmada pedig az államhoz. Demján Sándor hangsúlyozta: hatékony államra, kevesebb, de jól fizetett minőségi bürokráciára van szükség.



Draskovics Tibor pénzügyminiszter a munkaadói felvetésekre reagálva elismerte, hogy Magyarország az európai uniós összehasonlításban a magas áfájú országok közé tartozik. Szerinte viszont ez már nem igaz a járulékokra, s különösen nem a társasági adóra.



A tételes egészségügyi hozzájárulásról szólva a pénzügyminiszter elmondta: január 1-jétől nem tudják vállalni az 1.200 forintos csökkentést, ez csak novembertől vezethető be. A rész-munkaidősöknél viszont megvalósul ennek arányosítása, illetve a pályakezdők, gyesről, gyedről visszatérők, az 50 év felettiek foglalkoztatása esetén jelentősen csökken majd a munkáltatók társadalombiztosítási kötelezettsége.