Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az államháztartáson kívülre került források jog- és célszerűségét, a tulajdonosi, az alapítói jogok gyakorlását tekintve komoly aggályok merültek fel. A költségvetési fejezetek, intézmények több mint egyharmada úgy alapított szervezeteket, szerzett részesedéseket, hogy előtte nem végzett előzetes felmérést - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik legutóbbi jelentésében.
Az állami feladatok felülvizsgálata, az állam működési költségeinek csökkentése, a nagy ellátórendszerek reformja hosszú évek óta megoldatlan feladat - áll a számvevőszék szerdán kiadott jelentésében. Az ÁSZ először végzett átfogó vizsgálatot az államháztartáson kívüli állami feladatellátás átfogó, rendszer-szemléletű átvilágítására a központi költségvetés és az alapok tekintetében. Az ellenőrzést a 2002-2003. évi gazdálkodási folyamatokra vonatkozóan készítették el - közli az ÁSZ.
A különböző szervezetek alapítására, finanszírozására az egyes tárcák nem állapítottak meg egységes rendező elveket, a minisztériumok az érdekeltségükben lévő és érdekeltségükön kívüli szervezeteket is támogatták - írja a közlemény. Az állami támogatások összege 2002-ben 613,1 milliárd forint volt, 2003-ban 578,1 milliárd forintot tett ki, ami az akkori központi költségvetés kiadásainak 10 százalékát adta. Ezen belül a fejezetek a vagyonkezelésekben lévő gazdasági és közhasznú társaságoknak, az alapítók az alapítványoknak 2002-ben közel 70 milliárd forintot, 2003-ban mintegy 180 milliárd forint állami támogatást és tőkejuttatást nyújtottak - áll a jelentésben
Az állami feladatellátás kapcsán igénybe vett tevékenységekre kötött megbízási, szakértői tanácsadói szerződésekre évente mintegy 40-50 milliárd forintot fizettek ki. A közfeladatoknak a különböző állami szférán kívüli szervezetek létrehozásával tervezett hatékonyabb ellátása csak deklarált cél volt kimutatható megtakarításokkal nem járt. Sőt a szervezetek egyharmada a vizsgált időszakban veszteségesen gazdálkodott, évenként 20-28 milliárd forint összegű veszteség jelentkezett a gazdasági társaságoknál. A média-társaságok folyamatos vagyonvesztés mellett működtek, évente 11 milliárd forint körüli veszteséget halmoztak fel a 2002-2003-as évben.
A vizsgált időszakban az állami feladatellátásban közreműködő társaságok, alapítványok, közalapítványok 2002-ben 82 milliárd forint bevételt hoztak, ennek 40 százalékát a média-részvénytársaságok jelentették. Általánosnak mondható a számvevők szerint az, hogy az alapítók, a tulajdonosok a társaságok, alapítványok kétharmadánál elmulasztották az állami támogatások felhasználásának ellenőrzését, annak megfelelő dokumentálását.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.
Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: befagyott klímaprogram és szépségipari balesetek.