Esti műszak: de mennyiért?  © sxc.hu

Az uniós csatlakozás utáni első hét hónapban alig több mint 3700 magyar állampolgár kérte munkaerőpiaci regisztrációját Nagy-Britanniában – derül ki a brit belügyminisztérium adataiból. Ez a frissen csatlakozott kelet-európai országokból érkező összes külföldi munkás csupán 3 százaléka. A legtöbb munkavállaló Lengyelországból, Litvániából és Szlovákiából érkezett a szigetországba.

Tavaly május és december között összesen 133 ezer munkavállaló kérte munkaerőpiaci regisztrációját Nagy-Britanniában a nyolc frissen csatlakozott kelet-közép-európai EU-tagállamból – jelentette február végén a brit belügyi tárca. A jelentkezők közel 40 százaléka már a csatlakozás előtt is az országban tartózkodott.

A jelentkezők 56 százaléka, azaz több mint 73 ezer ember, Lengyelországból érkezett. Őket 15 százalékos résszel, azaz 20 ezer munkavállalóval Litvánia, majd 14 ezer munkavállalóval, azaz a jelentkezők 10 százalékával Szlovákia követi.

Aránylag kevés magyar próbálkozott

A képeslapon másként fest © sxc.hu

Magyarországról összesen 3740-en regisztráltatták magukat munkavállalóként az EU-belépést követő első hét hónapban. Ezzel Szlovénia és Észtország után hazánkból érkezett a legkevesebb munkavállaló a britekhez a frissen csatlakozott országok közül (az adatok nem tartalmazzák a máltai és ciprusi munkavállalók adatait).

Havonta átlagosan 400-500 magyar regisztrálja magát munkavállalóként Nagy-Britanniában. A legtöbben 2004 májusában (550) és októberében (560) adták be a munkakezdéshez szükséges regisztráció iránti kérvényt. 

A család legtöbbször otthon marad

Kórházi munkát is kínálnak © sxc.hu

A brit belügyminisztérium adatai szerint a legtöbb kelet-európai munkás 18 és 34 év közötti, egyedülálló, aki családtagjait otthon hagyva próbált szerencsét a szigetországban. A kiutazók közel 20 százaléka – azaz majd 17 ezer ember - gyárakban talált munkát, 7 százalékuk konyhai és vendéglátóipari munkát kapott, 6-6 százalékuk pincérként vagy rakodómunkásként helyezkedett el, 5, illetve 4 százalékuk pedig takarítói, illetve mezőgazdasági munkát kapott.

Sokan a közszférában helyezkedtek el: 2450-en egészségügyi munkásként, 1500-an busz-, teherautó-, vagy autóvezetőként, 300-an pedig tanárként vagy iskolai kisegítőként dolgoznak.

Átlagos órabér: 4,5-6 font

Különbségek a fizetésben © sxc.hu

A béreket tekintve a kelet-európai munkavállalók 80 százaléka átlagosan 4,5-6 angol font órabért kap, és 96 százalékukat teljes munkaidőben alkalmazzák. A legtöbben – közel 22 százalék, azaz 27 300 ember – Londonban kapott munkát, de gyakran alkalmaznak kelet-európaiakat Nagy-Britannia dél-keleti részén is. A legkevesebben – összesen körülbelül 5 ezren – Walesben és Észak-Írországban jutottak munkához.

A 133 ezer kérvényező közül mindössze 778 kértek az adókból finanszírozott, fizetéshez kapcsolódó juttatást, akik közül csupán 24-en voltak magyar állampolgárok. Gyermeknevelési támogatást hozzávetőleg 5 ezer kelet-európai kért, amelyből csak alig több, mint 2 ezren kapták azt meg.

A kelet-európai tagállamokból érkezett munkavállalók tavaly május és december között jozzávetőleg 240 millió fonttal járultak hozzá a brit gazdasághoz, és arányuk a munkanélküliek között 0,4 százalékos volt. Sokan vállaltak munkát az új tagországokból, de a brit munkanélküliségi ráta így is 4,7 százalék körüli maradt tavaly decemberben.