szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egyre több futballsztár csuklóján látható az antirasszista Stand Up Speak Up kampány fekete-fehér karperece. A stadionok huhogói elleni akciót a Nike karolta fel. Éppen az a cég, amely tucatnyi szervezet szerint felelős a fejlődő országokban embertelen munkafeltételekkel alkalmazott dolgozók sorsáért.

A Just Do It szlogenjét újabban a Stand Up Speak Up váltotta fel, ám a felelős kiállást zászlóra tűző szlogen és az egymásba fonódó fekete-fehér karperecek nem mindenkinek tetszenek – még a sport világában sem. Gary Neville, a Manchester United (MU) focistája azzal vádolta a Nike-t, hogy pénzcsinálásra használja fel az antirasszizmus ügyét. Az angol válogatott védője a Hollandia elleni barátságos meccs után tette kijelentését; a meccsen egyébként a két válogatott játékosai demonstratívan, mezükön, pólójukon megjelenítve léptek fel a rasszizmus ellen. A februárban kicsúcsosodott vitában a sportszergyártó visszautasította a vádakat, amelyek Neville csapatának is kellemetlenek, hiszen a MU-t éppen a Nike szponzorálja sportfelszerelésekkel; a tízéves szerződés 300 millió angol fontról szól.

Nem fekete-fehér ügy
© www.nike.com/standupspeakup
Neville csapattársa, Rio Ferdinand az Arsenal sztárjával Thierry Henryval, valamint a Spanyolországban játszó Roberto Carlos-szal és Ronaldinhoval együtt viselik a Stand Up Speak Up (SUSU) kampány fekete-fehér karpereceit, s a gesztust egyre többen veszik át. A kampány ötlete Henryé, a karpereceket a Nike gyártja és forgalmazza, a kampány kreatív anyagait a Wieden+Kennedy cég készíti. A nagyobb sportáruházakban, klubshopokban beszerezhető szalagokért cserébe a szurkolóktól egy minimum 2 eurós adományt kérnek. Az adományok a mozgalom központi alapjába kerülnek. A Nike közlése szerint a pénzt a rasszizmus okaival, az ellene való küzdelemmel foglalkozó, brüsszeli székhelyű King Badouin Alapítvány kezeli. A befizetett pénz 25 százaléka a karszalagok előállításának költségeit fedezi.

Neville szerint egyrészt a szigetország pályáin  ma már elenyésző a rasszista megnyilvánulások száma, másrészt a cég hatalmas pr-t kap semmiért. Igaz, Henry nem is a brit pályákon tapasztalható viszonyokra válaszul jelent meg a kampányban, hanem a spanyolországi rasszista megnyilvánulások okán. Novemberben a Bernaubeuban az angolok is tapasztalhatták mindezt, amikor Ashley Cole és Shaun Wright-Phillips megmozdulásaira huhogott néhány
drukker a spanyol-angol meccsen.

Kérdésünkre a Nike magyarországi képviseletétől azt a választ kaptuk, a karkötőket hamarosan nálunk is kapni lehet majd, várhatóan az értük kért adomány 500 forint lesz. Világszerte 5 millió darab készült a karkötőkből. Országonként helyi döntés kérdése, mikor csatlakoznak a SUSU kampányhoz a helyi üzletek.  

Miközben a kampányban részt vevő játékosok szándékaiban nincs okunk kételkedni, a Nike viselkedése kérdéseket vet fel. Egyes sportszergyártók körül hosszú évek óta nem ülnek el a viták és vádak, a többnyire szegény országokban levő gyártóüzemekben uralkodó állapotok miatt.

Indonéz ruhaipari dolgozók otthon
Multiknak termelnek
© Oxfam-Ashley Gilbertson
A jogvédő szervezetek legutóbbi jelentéseik publikálását a 2004-es athéni olimpiai játékokra időzítették, a sportszerűség és a fair play nemzetközi ünnepére. A „Play Fair at the Olympics” című beszámolóban az Oxfam és a Labour behind the Label (Munka a címke mögött) elnevezésű szervezetek a Puma, az Umbro, a Fila, az Adidas, a Nike, a Reebok és az Asics üzemeit vizsgálták Thaiföldön, Kínában, Kambodzsában, Bangladesben, valamint Bulgáriában és Törökországban. A The Guardian című brit napilap ismertette a beszámolót: többnyire olyan üzemekről szól, amelyek beszállítói a nagy cégeknek, nem ritkán többnek is.

Nyolcvan százalékban női munkások dolgoznak ezeken a helyeken, legtöbbször hat, a csúcsidőszakokban hétnapos munkaheteken, gyakorta napi 16-18 órás műszakokban, megfelelő szünetek beiktatása nélkül. A legtöbb üzemben a helyi tulajdonosok komolyan vehető szerződés nélkül foglalkoztatják a munkásokat, nem garantálják számukra a minimálbért, a túlmunka kifizetését, és a táppénzt sem. Várandós anyák alkalmazása,  a nők szexuális zaklatása szintén gyakori. Rendszeres a túlóráztatás, és az is, hogy ezeket a munkaórákat nem fizetik meg. A túlmunka visszautasítása elbocsátáshoz vezethet, ez a beszámoló szerint Bulgáriában is megtörtént, igaz, nem a Nike, hanem a Puma részére termelő egyik üzemben. Nem ritka, hogy kirúgják az üzemekből azokat a dolgozókat is, akik élnének a szervezkedés jogával. Az Oxfam Nike-watch (Nike-figyelő) elnevezésű weboldala példákat is említ; legutóbb 2004. októberében a thaiföldi MSP Sportswear nevű cégtől, a Nike és a Decathlon beszállítójától bocsátottak el három dolgozót, mert tisztséget vállaltak egy újonnan alakult szakszervezetben, további kilenc szakszervezeti tagot pedig folyamatos zaklatás ér.

Ígéretek és ítéletek (Oldaltörés)


Színes karperecek
-Jótékonyság és marketing
Elsőre divatos kiegészítőknek vélné a járókelő az egyre többek csuklóján feltűnő színes plasztik karpereceket. Popsztárok, színészek, sportolók és hétköznapi emberek egyaránt hordják például azokat a sárga karkötőket, amelyeket a világbajnok, többszörös Tour De France győztes kerékpáros, Lance Armstrong rákellenes alapítványa bocsátott ki. A súlyos rákbetegségéből kigyógyult sportoló kampányában többféle áron lehet hozzájutni egy-egy ilyen Livestrong feliratú karperechez, tehát mindenki anyagi lehetőségeihez mérten támogathatja az alapítványt. Pink karpereceket egyelőre hazai hírességeken látni. A Megasztár produkció karkötőit december óta árusítják, a 300 forintos karperecek teljes bevétele a Gyermekélelmezési Alapítványt támogatja.
A Nike kijelentette, üdvözli a beszámolót és azt is, hajlandó együttműködni független csoportokkal a távoli üzemek állapotainak ellenőrzésében. A cég - állították a beszámoló megjelenése után - 80 embert foglalkoztat csak azért, hogy ellenőrizzék, a beszállítóknál megfelelőek-e a munkakörülmények, egyeznek-e a Nike előírásaival. Egyben jelezték, a vásárlásaikat is attól teszik függővé, az üzemek betartják-e ezeket az előírásokat.

A Nike ennek ellenére évek óta az emberjogi megfigyelő szervezetek célkeresztjében van. S noha már a kilencvenes évek végén kötelezőnek fogadta el magára nézve a szervezetek által kikényszerített üzemi munkajogi és etikai kódexet, sokak szerint ennek több elemét nem tartja be, illetve tartatja be a szerződéses üzemekkel.

Pedig Phil Knight, a Nike vezérigazgatója – és nem mellesleg az egyik legtökéletesebb brand megalkotója – még 1998 májusában, nem kis részben az emberjogi szervezetek nyomására jelentette be, hogy a munkafeltételek, a jogi- és etikai kódex tekintetében komoly javulást akarnak elérni. Hat fő vállalásuk volt; eszerint az összes Nike-üzemet megfeleltetik az amerikai munkahelyi előírásoknak, a cipőgyárakban 18-, a ruhaüzemekben 16 éves kor alatti dolgozókat nem foglalkoztatnak, az üzemekbe beengedik a nem-kormányzati megfigyelőket is, kiterjesztik a dolgozóknak szánt oktatási programokat, Vietnamban, Indonéziában, Thaiföldön és Pakisztánban családtámogatási programot indítanak, valamint támogatják az egyetemek és független kutatók olyan projektjeit, amelyek a felelős üzleti viselkedés módszereiről szólnak.

Henry a sajtókampányban
Így gondolta?
© Nike
Ehhez képest a weben folyamatosan fut egy évekkel ezelőtt indított aláírásgyűjtő kampány, egy olyan petícióhoz keresve támogatókat, amely a Nike-t rávenné, hogy Indonéziában legalább négy dolláros, Kínában és Vietnamban legalább három dolláros napi bért garantáljon a munkásoknak, annyit, amennyi az étkezés, közlekedés és szállás minimális költségeit fedezi ezeken a helyeken. Továbbá engedje meg, hogy független monitoring szervezetek rendszeresen megtekinthessék az üzemeket – ez amúgy régi követelése maguknak a megfigyelőknek is.

Az 1988-as alapítású, San Francisco-i központú Global Exchange nevű emberjogi szervezet folyamatosan napirenden tartja a kérdést, mert szerintük a Nike ígéretei ellenére kevés történt a viszonyok normalizálása érdekében. Azt állítják, 2004-ben még mindig nem volt lényeges javulás, és a cég inkább pr-kérdésként, semmint emberjogi problémaként kezeli az ügyet. A biztonságos munkahelyek tekintetében például történt előrelépés, kevesebb az egészségre ártalmas munkahely, ám a nem kormányzati megfigyelőket még mindig nem engedik be az üzemekbe és nem teszik átláthatóvá a működést sem. Az emberjogi szervezet állításai között szerepel, hogy a cég nem védi, vagy nem képes megvédeni azokat a dolgozókat, akik felemelik szavukat az üzemekben tapasztalható viszonyok ellen. De a legsúlyosabb vád mégis az, hogy szerintük a munkabérek még mindig nem elegendőek a megélhetéshez, a Nike manipulált statisztikákkal igyekszik bizonyítani, jobb a bérezés, mint korábban, és még mindig előfordul, hogy 70 órás munkaheteken foglalkoztatják a dolgozókat.

A hvg.hu kérdésére a Nike megerősítette, jelenleg nincs Magyarországon olyan üzem, amely a cég részére termel. Kelet-Európában Bulgáriában és Litvániában vannak Nike-üzemek. 2001-ben vezették be a New Source Approval Process nevű eljárásrendszerüket, amely abban segíti a céget, hogy az újonnan szerződő üzemekkel kapcsolatban mérlegelni tudja, egy-egy üzem megfelelő beszállító lesz-e. Egy új partner bekapcsolásánál a termelési folyamatba főként gazdaságossági- és költség-kockázatokat mérlegelnek - szólt a tájékoztatás.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gazdaság

Piacerősítő pletyka: a Nike felfalná a Pumát

A német Puma sportszergyártó cég részvényének árfolyama rekordot döntött a frankfurti tőzsdén, mert a befektetők egy része bedőlni látszik egy pletykának, miszerint a cég az amerikai Nike bekebelezési akciója előtt áll.

Hárs Géza Gazdaság

Márkabűvölet vs. márkagyűlölet?

"A gépek elkopnak. Az autók rozsdásodnak. Az emberek meghalnak. A márkák azonban továbbélnek." Ezt a gondolatot egy élelmiszeripari cég igazgatójának szájából idézi a magyarul most megjelent No Logo című könyv. Tele van provokatív kijelentésekkel, mégsem ettől ingerel vitára.

hvg.hu Márka- és logótár

Nike

Phil Knight hosszútávfutó és Bill Bowerman edző 1962-ben vállalatot alapítottak import futócipők forgalmazására.

Gazdaság

Lelkiismeretes divatkapitalisták

„Etikus kereskedőként” hirdetik magukat azok az amerikai ruhagyártó vállalatok, amelyek kizsákmányolás-ellenes marketing bevetésével igyekeznek felvenni a versenyt a piacon híresnek és divatosnak számító márkákkal. Egyelőre kérdés, sikerrel járnak-e.

Hajnali négyre hirdetett misét egy pap Szlovákiában

Hajnali négyre hirdetett misét egy pap Szlovákiában

Jövőre „nyílhatnak meg” az Eurovíziós Dalfesztivál résztvevői

Jövőre „nyílhatnak meg” az Eurovíziós Dalfesztivál résztvevői

Doku360: "Elvitt bennünket a népvihar, orrán-száján mi játszottunk a nagyszínpadokon"

Doku360: "Elvitt bennünket a népvihar, orrán-száján mi játszottunk a nagyszínpadokon"