Bár senki nem gondolja, hogy szerepvállalásunk könyvelési tétel, mégis: a katonák kiküldése mellett a reménybeli haszon is az egyik fő érv volt - írja a Népszabadság. Az eddigi tapasztalatok szerint az újjáépítéssel megbízott amerikai cégek azonban szinte kizárólag egyesült államokbeli, brit, iraki, valamint más, például az Öböl-térségből származó alvállalkozóknak juttatnak megbízásokat.

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) szerint jelenleg két magyar vállalkozás vesz részt az arab ország újjáépítésében: a Larus Kft. és az Atco Kft. Mindkét cég mobil katonai létesítmények szállítására kapott megbízást, 40 millió dollár értékben. A védelmi tárca részvénytársasága, a gödöllői Currus végezheti el azoknak a T-72-es harckocsiknak a "helyrepofozását", amelyeket ajándékként adunk át az iraki hadseregnek. Ez 2,5 millió dolláros üzlet.

Lehetnek még más cégek is Irakban, hiszen a szemétszállítással, a vízhordással és a mozgó illemhelyek kihelyezésével foglalkozó Toi For Kft. kinti tevékenységéről is csak akkor szereztek tudomást Magyarországon, amikor az egyik alkalmazottjukat amerikai katonák tévedésből lelőtték - tette hozzá a Népszabadság. 

Az iraki vállalkozás kiadási oldalának legnagyobb tétel a háromszáz fős katonai szállítóalakulat volt. A zászlóalj felszerelése, kiképzése, eszközeinek oda- és visszaszállítása, valamint a katonák kiemelt bérezése a lap szerint tízmilliárd forintba került. Ez emelkedett volna további hárommilliárd forinttal, ha az idén útnak indul az a 150 fős őrző-védő alakulat, amely a NATO kiképzőbázisát védte volna.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a Népszabadságnak azt mondta: szerepvállalásunk "totálisan pozitív egyenlegű", a NATO-ban javította megítélésünket. Hiába tűnik úgy, hogy az őrző-védő alakulatra mégsincs szükség a bagdadi kiképzőközpont őrzésénél, a NATO-nál számítanak arra, hogy ismét jelentős szerepet vállalunk majd a helyzet stabilizálásában.