Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Alkotmányellenesek a 13. havi fizetésre vonatkozó egyes rendelkezések, ezért azokat az Ab visszamenő hatállyal megsemmisítette. Az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta: tanulmányozni fogják az Alkotmánybíróság döntését, és a gondokat a lehető legrövidebb időn belül megpróbálják orvosolni.
Az Alkotmánybíróság 2005. szeptember 12-ei ülésén részben megsemmisítette a közszféra egyes illetménytörvényeinek ama rendelkezéseit, amelyek az egyhavi külön juttatásra (13. havi illetményre) való jogosultság feltételeit határozták meg.
A határozat szerint önkényes, és ezért alkotmányellenes az a megkülönböztetés, amely a foglalkoztatottakat a fennálló jogviszonyuk alapján megillető juttatást ahhoz a feltételhez köti, hogy a jogviszony meghatározott napon - január 1-jén - fennáll-e.
Az Ab kimondta: a törvényhozó a megfelelő átmeneti szabályokat sem alkotta meg a 13. havi fizetés "0" havi fizetéssé való átalakításakor és ennek következtében az új szabályozás 2004-ben hátrányosan érintette azokat, akiknek jogviszonya év közben szűnt meg.
A közalkalmazottak jogállásáról, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról, a Munka Törvénykönyvéről, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény vonatkozó kitételei más szöveggel maradnak hatályban.
Ezek szerint a közalkalmazottak és a köztisztviselők évente egyhavi illetményre, a fegyveres szervek dolgozói egyhavi távolléti díjnak megfelelő juttatásra jogosultak; a Munka Törvénykönyve esetében a közigazgatási szervnél munkaviszonyban lévő dolgozók egyhavi személyi alapbérre jogosultak.
A határozat szerint ezen jogszabályok azzal a szöveggel maradnak hatályban, hogy "e juttatás kifizetéséről január 16-án - amennyiben ez szombatra vagy vasárnapra esik, az ezt követő első munkanapon - kell rendelkezni"; a juttatás mértéke a januári illetmény.
Korábban több munkavállalói és érdekképviseleti szervezet és egy magánszemély kérte alkotmánybírósági beadványában annak megállapítását, hogy az addig 13. haviként adott juttatás rendszerének módosítása a nyugdíjba vonulókat érdemtelenül hátrányos helyzetbe hozza, a 2004. második felében felmentett közalkalmazottakat pedig jogtalanul zárja ki e körből.
Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese azt mondta: tanulmányozni fogják az Alkotmánybíróság döntését, és a gondokat a lehető legrövidebb időn belül megpróbálják orvosolni. Mint mondta, a lehetőség megvan, hiszen a költségvetés hamarosan az Országgyűlés asztalára kerül.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.