Az euróövezetben októberben átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 2,5 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly októberben, a szeptemberi, 2,6 százalékos tizenkét havi infláció után - közölték az EU statisztikai hivatalában szerdán végleges becslésként, megerősítve a tizenkét havi inflációra október végén adott előzetes becslést.

A legnagyobb tizenkét havi infláció októberben Lettországban volt: 7,7 százalék, a legkisebb Finnországban: 0,8 százalékos.

Az euróövezetben szeptemberben átlagosan 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 2,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly szeptemberben. Az előzetes becslés eredetileg 2,5 százalékos tizenkét havi inflációt jelzett szeptemberről. Augusztusban 2,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben.

Az egész EU-ban októberben átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 2,4 százalékkal voltak magasabbak a tavaly októberinél. Magyarországon 3,1 százalékos tizenkét havi inflációt jegyzett föl októberre az EU statisztikai hivatala, a szeptemberi 3,6 százalék után.

A szeptemberi infláció az euróövezetben, egyértelműen az energia drágulása miatt - szeptember elején tetőzött az olaj ára - már jócskán meghaladta az Európai Központi Bank (EKB) „legföljebb 2 százalékos” célszámát, azonban a maginfláció még nem jelzett belső inflációs nyomást.

Az energiaárak nélkül a tizenkét havi infláció szeptemberben csak 1,4 százalékra gyorsult az euróövezet átlagában az augusztusi, júliusi és júniusi 1,3-1,3 százalékról, ezt is nagyrészt a vámraktárakban visszatartott kínai textiláruk egyszeri, hiánykeltő hatása okozta, bár az átlagnál gyorsabban drágult az alkohol és a dohány is.

Ennek ellenére az EKB, vezetőinek ismétlődő nyilatkozatai szerint, mind jobban tart az energiaárak továbbgyűrűző, tartósabb hatásától. Ezért a piacon már szinte biztosra veszik a kamatemelést legkorábban decemberben.

Korábban a legtöbb elemző erre az évre csökkenő inflációt valószínűsített az euróövezet számára, 1,7 százalékos tizenkét havi ütem felé, de az energiaárak emelkedése - a kőolaj több mint 50 százalékos idei drágulása - miatt ez nem igazolódott, habár a maginfláció továbbra is alacsony.

Így az Európai Központi Bank, inkább a gyenge, lassuló GDP-növekedésre figyelve, még tartani tudta rekord alacsony kamatát 2 százalékon - 2003. június óta változatlan -, annak ellenére, hogy az infláció fő száma rendszeresen meghaladta a bank célját. Azonban a bank vezetői hetek óta figyelmeztetnek, hogy a bank részéről „rendkívüli éberségre” van szükség, az esetleges másodlagos inflációs hatások miatt.

Az egész EU-ban júliusban 2,1 százalékos, júniusban és májusban 2,0-2,0 százalékos, áprilisban, márciusban és februárban egyformán 2,1-2,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció.