szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Európa-szerte megoszlanak a vélemények a génkezelt élelmiszerekről. A magyar közvélemény a lengyelhez és az angolhoz hasonlóan alig érdeklődik a téma iránt -derül ki a GfK csoport legfrissebb felméréséből.

Az élelmiszerek génkezelésének fogalmát mindössze a magyar felnőttek kétharmada ismeri, és már egy néhány évvel korábbi felmérés során is ugyanez volt a helyzet. Az osztrákok és franciák aktívan ellenzik a génmanipulált ennivalókat.

Az osztrákok 59, s a franciák 51 százaléka semmilyen körülmények között nem hajlandó géntechnológiai beavatkozással előállított élelmiszereket vásárolni, Németországban pedig 44 százalékra nőtt az ellenzők aránya. Mindezt a GfK Piackutató Intézet egy 2004-es tanulmánya állapította meg az európai fogyasztókról.

A lengyel és brit fogyasztók egynegyedét egyáltalán nem érdekli a génkezelés témája. A kérdésben tájékozatlannak tartja magát az olaszok és spanyolok egyharmada. Példa a pozitív hozzáállásra, hogy Hollandiában minden negyedik, Nagy-Britanniában pedig minden ötödik fogyasztó el tudja képzelni ilyen termékek vásárlását, ha már egyszer kapni lehet őket a boltokban.

Összességében a vizsgált nyolc európai ország válaszadóinak 18 százaléka fogyasztana minden további nélkül génkezelt élelmiszereket. A kategorikus elutasítók aránya 40 százalék. Információhiányra hivatkozva nincs véleménye 27 százaléknak, míg a fennmaradó 15 százalékot nem érdekli a dolog, vagy nem foglalkozik vele.

A magyarok jelentős részét nem érdekli a génkezelés (Oldaltörés)

A magyar válaszadók közül a génmanipulációt ismerők fele tartja károsnak a beavatkozást, egy kisebbség előnyösnek, míg a megkérdezettek jelentős hányada közömbös a kérdésben.

A génkezelésről hazánkban a 20-49 évesek az átlagot jóval meghaladó mértékben tájékozottak. Ebből a szempontból az iskolai végzettség játssza a legnagyobb szerepet.

Amíg a nyolc általánost végzettek, illetve azt nem befejezők csupán fele hallott már a génkezelésről, addig a diplomások 83 százaléka értesült ilyen törekvésekről. A legképzettebbek csoportjában kiemelkedően magas a génkezelést károsnak tartók aránya.

Magyarországon jövedelem szerint is világos a tendencia. A magasabb jövedelműek tájékozottabbak, és körükben a negatív vélemények aránya is nagyobb, mint a közepes vagy alacsony jövedelműek között.

A génkezelést Magyarországon legnagyobb mértékben az egészséges táplálkozásra törekvők tartják károsnak.

Fogyasztási szokások: az ár dominál (Oldaltörés)

A GfK Hungária Étkezési szokások 2005 című tanulmányának eredményei szerint a megkérdezettek nagy arányban – ötös skálán 4-es átlaggal értékelve – egyetértenek azzal az állítással, hogy „Manapság minden élelmiszerben van valamilyen adalékanyag, pl. színezék, tartósító, állományjavító” és hasonlóan magas arányú – öt fokozatú skálán 3,9-es átlaggal  – az egyetértés a „Veszélyesnek tartom, ha egy élelmiszer génkezelt” állítással.

Az élelmiszervásárláskor legfontosabb szempontok ötös skáláján a minőség és a megfelelő ár/érték arány szinte azonos értéket ért el. Az egészségtudatosság jegyében azonos mértékben tartják fontosnak a válaszadók, hogy a megvásárolt élelmiszer „tartósítószer nélküli legyen”, „mesterséges ízesítőanyagok nélküli legyen” és „mesterséges színezék nélküli legyen”.

A GfK Hungária idei Közép- és Kelet-Európa fogyasztói című életstílus kutatásából az derült ki, hogy a jövő ideális ételét a magyarok túlnyomó többsége, mintegy 65 százaléka tartósító- és adalékanyagok nélküli bioélelmiszerként képzeli el.

Ez az arány még a Nyugat-Európában tapasztaltaknál is magasabb. Nincs különbség a nemek között, ami ezt a látásmódot illeti. A megkérdezettek mindössze 7 százaléka gondolja úgy, hogy a jövőben a lehető legtökéletesebb termék előállítása céljából tudományos módszerekkel manipulált élelmiszert szeretne magához venni.

A 41-60 évesek körében a legmagasabb, 70 százalékos a bioélelmiszerek után áhítozók aránya, míg a 15-20 év közötti magyarok csupán 47 százaléka törődik egyelőre az egészséges táplálkozással. A genetikailag módosított élelmiszerek támogatottsága viszont minden korosztályon belül 10 százalék alatt van, s a legfiatalabb, 15-20 éves korosztály körében a legalacsonyabb, alig 3 százalékos.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

USA: tüntetések a génkezelt élelmiszerek ellen

A génkezelt élelmiszerek ellen tüntetők közül tizenegyet vettek őrizetbe a kaliforniai Sacramentóban a nemzetközi biotechnológiai konferencia második napján, kedden. Az értekezlet hivatalos célja az éhezés elleni harc elősegítése, a tüntetők szerint ugyanakkor a génmanipulált élelmiszereket az amerikai adófizetők pénzén igyekeznek a külföldre tukmálni.

Panoráma Tech

A génkezelt lúdfű testőrségét riasztva védekezik

Holland és izraeli biológusok epergént ültettek a lúdfű nevű gyomnövénybe (Arabidopsis thaliana), s amikor azt megtámadták kártevői, a genetikailag módosított növény sérült részének eperillata odavonzotta a kártevő természetes ellenségeit: a lúdfű emberi hasonlattal élve hívta a testőrséget.

Világ

Génkezelt gabona? Inkább az éhínség! 

Többezer tonnányi amerikai élelmiszersegélyt utasít vissza az éhezéstől sújtott Zimbabwe, mert a szállítmányok génkezelt kukoricát tartalmaznak. Az első tízezer tonnányi, tonnánként 95 dollár értékű amerikai szállítmány júniusban indult útnak, ám sorsa azóta is bizonytalan.

Felvonultak Velencében a nagy pestisjárványra emlékezve – miközben tombol a koronavírus

Felvonultak Velencében a nagy pestisjárványra emlékezve – miközben tombol a koronavírus

Történelmi mélypontra lökte a koronavírus a forintot

Történelmi mélypontra lökte a koronavírus a forintot

Egyre több országban bukkan fel a koronavírus, de még nem nevezik világjárványnak

Egyre több országban bukkan fel a koronavírus, de még nem nevezik világjárványnak