Viktor Juscsenko és Condoleezza Rice. Támasz és támaszpont © AP

Az utóbbi egy évben inkább romlottak Ukrajna gazdasági kilátásai, a zavaros és következetlen belpolitika elijeszti a hazai és a nemzetközi befektetőket – állítja az Economist Intelligence Unit (EIU) legfrissebb jelentése.

Jurij Jehanurov ukrán miniszterelnöknek és a 2006 márciusában ujjá választandó parlamentnek nehéz dolga lesz, ha le akarja törni a korrupciót, és társadalmi megegyezés alapján fel akarja gyorsítani a reformokat. A forradalom ugyan megbolygatta a helyi begyepesedett viszonyokat, és ukrán üzleti körökben egyre népszerűbb a világgazdaság vérkeringésébe, illetve az Európába történő integrálódás gondolata, valódi változások azonban mindeddig nem következtek be.

Az ukrajnai vezetés az elmúlt évben belpolitikai konszenzusra törekedett, s ennek oltárán feláldozta a radikális reformokat. Sajátos piacgazdaság jött létre, torz politikai és üzleti környezetben, amelyet a protekcionizmus, a törvényekben található kiskapuk kihasználása és a korrupció jellemez. Az reformokat csak részterületeken léptették életbe, a gazdaság továbbra is a tervgazdálkodás és a piacgazdaság közti vákuumban lebeg.

Az EIU receptje szerint Ukrajnának csatlakoznia kellene a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), újra kellene indítania a privatizációt, és ösztönöznie kellene a külföldi befektetéseket. Igaz, Ukrajna számos lépést tett annak érdekében, hogy még az idén a WTO tagjává váljon, a parlament azonban nem hozta meg az ehhez szükséges törvénymódosítást, és ezzel késleleti a taggá válást.

A WTO következő hongkongi miniszteri tanácskozásán döntenek majd Ukrajna csatlakozásról. Az ukrán Gazdasági Kutató és Politikai Konzultációs Intézet (IER) elemzői szerint a taggá válás következtében tovább csökkennek a vámtarifák és egyszerűsödik az import. Úgy gondolják, első lépésként a mezőgazdasági termékek az élelmiszerek ára csökkenhet a belső piacon, ami az import és a helyi termékek közti versenyt fokozza. A taggá válás komoly sokként érheti az ukrán mezőgazdaságot. A csatlakozástól az export és az import bővülését egyaránt remélik, természetesen az import az exportot meghaladó mértékű növekedésével számolva.

A kereskedelmi export-import egyensúlytalanságának fő oka az IER elemzése szerint a hrivnya leértékelődése és az import termékek Ukrajnába jutásának könnyebbé válása az egyszerűsödő vámszabályozás nyomán, valamint a fém világpiaci árának csökkenése. 2005-ben a termékek és szolgáltatások exportja 1,4 százalékkal, míg az importja 9,1 százalékkal nő, 2006-ban pedig 4,3 százalékos export- és 10,2 százalékos importnövekedést vár az ukrán elemző intézet.

Az IER legfrissebb, 2005. november végi előrejelzése szerint az év elejei várakozásokhoz képest is jóval alulmaradt az ukrán gazdaság teljesítménye. Az ukrán statisztikai hivatal, a Derzkomsztat szerint az év első 8 hónapjában 2,8 százalékos GDP növekedést ért el az ország, míg a tavalyi év ugyanezen időszakában kétszámjegyű volt a gyarapodás. A kereslet oldalán a GDP-növekedés elmaradásának fő oka a megcsappant befektetési kedv és az export visszaesése volt. A megmaradt GDP-növekedést elsősorban a lakossági fogyasztás és az országba áramló import generálta.

A jelenlegi előrejelzések szerint a teljes ukrán GDP 2005-ben összesen 3,5 százalékkal nő, míg 2006-ra 4,4 százalékot várnak a szakértők. A jövő évben a befektetői bizalom visszatérését csak a parlamenti választásokat követően, a politikai bizonytalanságok elmúlásával várják. A lakossági fogyasztás 15,7 százalékkal nő idén, amely a GDP keresleti oldala növekedésének motorja. 2005-ben tovább nőtt a minimálbér és a közszférában alkalmazottak keresete, valamint a szociális juttatások mértéke.

A fogyasztói javak – különösen a ruházat, cipő és háztartási cikkek – eladása nőtt meg. Emellett jelentősen bővültek az ukrán szolgáltatói szektor, elsősorban az egészségügyre, kommunikációra és szórakozásra fordított pénzek. Jövőre is jelentős szerepet játszik majd a GDP növekedésében a hazai fogyasztás bővülése. A lakossági fogyasztást elsősorban azzal serkenti az ukrán kormány, hogy idén jelentősen emelte a szociális kifizetések összegét, ahogy várhatóan – ugyan kisebb mértékben – jövőre is. A szociális támogatások növelésével – s ezzel a lakossági fogyasztás ösztönzésével – a kijevi kormány szeretné elterelni a figyelmet a gazdaság vergődéséről.

Juscsenko és kormánya a megnövelt állami kiadásokat az adóterhek növelése, a különleges adózási övezetek valamint az adókedvezmények megszüntetése révén megszerzett pótlólagos bevételekkel ellensúlyozza. Az állami monopóliumok megszüntetésével szeretnék fokozni a gazdasági versenyt is, a melytől további pénzeket várnak. Az EIU ajánlása szerint nagy szükség van a megmaradt állami bankok eladására, s az ezekből befolyt összegekből pénzügyi alap létrehozására. A megmaradt állami vállalkozásokat a lehető legátláthatóbban kell privatizálni – teszi hozzá az EIU.

Az inflációs ráta 2005-ben is kétszámjegyű maradt. A keresleti oldalon a lakossági fogyasztás növekedése ugyanis folyamatos nyomást gyakorol a kiskereskedelmi árakra. A bevételi oldalon a magas infláció folyamatos benzin áremelkedéssel párosult, ez pedig a megnövelte a szállítmányozási költségeket.

Tony Blair és Viktor Juscsenko. Szóval tartanak © AP

A reformok lendületét csökkentheti, hogy az Európai Unió nem tűzte ki az ukrán csatlakozás időpontját. Így az integráció reménye alig motiválja a helyi politikai erőket. Eközben az unió arra vár, hogy visszavonhatatlanul bebizonyosodjék: Ukrajna hosszútávon elkötelezze magát a valódi változások mellett. Az igazsághoz tartozik, hogy Brüsszel még maga sem dolgozta ki annak módját, hogyan segíthetné Ukrajna integrálódását.

Azért novemberben, a narancsos forradalom óta első alkalommal hivatalos tárgyalásra került sor az EU és Ukrajna között. Tony Blair, az EU soros elnöke Kijevben úgy nyilatkozott, hogy: ”Ukrajnában biztosított a piaci verseny, annak ellenére, hogy nem zökkenőmentes az átállás.”

A megbeszéléseken részt vevő Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint „Ukrajna rövid idő alatt nagy utat tett meg, amelynek következő állomása a szabad és független jövő márciusi parlamenti választások lebonyolítása”. Konkrétumokról azonban kevés szó esett, de közeledtek az álláspontok az Unió és Ukrajna közt fenntartott vízumkényszer kérdésében. Ennek értelmében Ukrajna a jövőben visszaveszi az országon át az unióba illegálisan emigráló migránsokat. Megállapodás született továbbá a szorosabb információcseréről és az EU krízismenedzsmentjében való ukrán részvételről is.

A héten Condoleezza Rice, az Egyesült Államok külügyminisztere látogatott el Kijevbe. Az amerikai sajtó szerint Rice ötnapos európai útjának fő célja a titkos CIA-börtönökről való informálódás volt, amelyet diplomáciai találkozók álcája mögé rejtett. Mindenesetre a Viktor Juscsenkóval és az ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélések fő célja – legalábbis a felszínen – az ukrán kormányba vetett amerikai bizalom demonstrálása volt. Azért Rice óvatos formában megdorgálta keleti partnereit, és megjegyezte: „akik sikerre vitték az ukrán narancsos forradalmat, azok kötelesek most véghezvinni a beígért változásokat”. A Bush-adminisztráció tavaly határozottan Juscsenko mellett állt ki, így nem meglepő, hogy a márciusban esedékes parlamenti választásoktól is a reformerek győzelmét reméli.

Folk György