szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A negyed százalékpontos svájci kamatemelést követően hosszabb távon drágulnak a svájci frankban igényelt hitelek törlesztőrészletei Magyarországon is, ám ennek mértéke és ideje banktól és konstrukciótól függően eltérő lehet.

A Svájci Nemzeti Bank negyed százalékponttal emelte irányadó kamatszintjét, a döntést a gazdaság növekedésének gyorsulásával indokolták. A svájci jegybank elnöke, Jean-Pierre Roth a döntés után úgy nyilatkozott, hogy "még nem értük el a normális kamatszintet". 

Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője emlékeztetett arra, hogy a kamatemelés később és közvetettebb módon jelentkezik a törlesztőrészletekben mint az árfolyamváltozás. A már svájci frankban eladósodottakat a kamatemelés most nem, csak a kamatperiódus végén érinti, aki azonban még a hitelfelvétel előtt áll, annak várhatóan magasabb kamatot számít majd fel a bank. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egyes hitelkonstrukció határozza meg azt, hogy változnak-e és milyen mértékben a törlesztőrészletek.

Hasonlóan vélekedett Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője is, aki szerint a várható további kamatemelések ellenére is folytatódik majd jövőre devizahitelek iránti igény növekedése. Az elemző 2006 végéig további 50 bázispontos svájci kamatemelést valószínűsít. Bár várakozásaink szerint az MNB csökkentheti jövőre az alapkamatot, a forint- és a devizaalapú hitelek között a kamatkülönbözet jövőre is jelentős lesz - mondta az elemző.

Az MNB összesítése szerint az idén október végén a lakosság éven túli, 2200 milliárd  forintot meghaladó lakáshitel-állományából 36 milliárd forintot tett ki az euró és 371 milliárd forintot az egyéb devizaalapú hitel. Az 5 éven túli, szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében 53 milliárd forint az euró-, és 220 milliárd forint az egyéb devizaalapú hitel.

Az irányadó kamatszint Svájcban 2003. márciusban érte el mélypontját, 0,00-0,75 százalékos iránysávval. Az emelés tavaly júniusban kezdődött, 0,00-1,00 százalékra, majd tavaly szeptemberben folytatódott, 0,25-1,25 százalékra.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gazdaság

Drágulnak a devizahitelek

Az elmúlt két hétben átlagosan 2000 forintot drágult a devizaadósok havi törlesztőrészlete, de a forint további gyengülése komolyabb pluszterheket is róhat a lakosságra. Kedvezőtlen fordulattól ma már csak a bankok nem tartanak.

Gazdaság

PSzÁF: a THM nem mutatja meg a devizahitel kockázatait

A teljes hiteldíj mutató (THM) nagyon fontos mutató, de a devizahitelek esetében nem tükrözi azok legnagyobb kockázatát, az árfolyamváltozást - tette közzé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek összehasonlító elemzése című tanulmányában.

MTI Gazdaság

Fizetésképtelenség a devizahitelek miatt

A magyarországi vállalatok hiteleinek 60-62 százaléka, a lakossági hitelek 10 százaléka ma már devizaalapú, ami jelentős kockázati tényezőt rejt magában az egész bankrendszer számára - mondta Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.