Eddig egyetlen harcászati URH-rádiót sem szállított le a norvég Kongsberg cég, jóllehet a szerződés immár bő két éve megköttetett a honvédelmi tárca beszerzési hivatalával. Az ellentételezésként beígért befektetésekből szintén semmi sem teljesült.

Nem létező "prospektusrádióval", NATO-minősítés nélkül, sorozatgyártásra felkészületlenül pályázott, majd tendergyőzelme után három szállítási határidőt is elmulasztott, mégsem bontott vele szerződést a honvédelmi tárca - így összegzik hadiipari berkekben a norvég Kongsberg Defence Communications AS által még 2002 áprilisában megnyert, 9312 darabra kiírt harcászati URH-rádiótender eddigi, két kormányzati cikluson átívelő történetét. Mindeközben a versenyben alulmaradt cégek - például a francia Thales Communications vagy az amerikai Haris - raktárról is képesek volnának leszállítani a kommunikációs eszközöket.

A politikai és diplomáciai vihart kavart, a versenytársak által kezdettől támadott ügyletre (HVG, 2002. november 2.) végül egy évvel később kötöttek 36 milliárd forint értékű szerződést. A Honvédelmi Minisztérium (HM) azonban azóta sem tud leszállított tételről beszámolni, jóllehet az ütemezés szerint már több száz rádiónak be kellett volna futnia a tavaly márciusi, decemberi, illetve az idén márciusi határidőre. "Júliusban akár meg is érkezhet az első szállítmány" - kockáztatott meg egy óvatos becslést a HVG-nek Wapplerné Balogh Ágnes, a HM jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Mindössze egyetlen "kísérlet" történt eddig a teljesítésre: tavaly márciusban 334 rádiót szállított a részben állami tulajdonú norvég cég, ám ezeket műszaki, illetve biztonsági okokra hivatkozva át sem vette a HM. A járműbe szerelhető, hordozható, illetve kézi rádiók közül az előbbieknél kisebb működési zavarokat, utóbbiaknál pedig komolyabb szoftverproblémát észleltek. Akkumulátorcseréhez például fizikailag meg kellett sérteni a készülékek titkosítórendszerét, s nem voltak alkalmasak a rádiók szöveges üzenetek biztonságos küldésére sem. Bár a két típus könnyen korrigálható lett volna, a HM a teljes tételt visszautasította, mondván, a három típus csak együtt használható. A készülékek az Országos Rejtjelfelügyelet (OR) engedélyét sem kapták meg, a verdikt szerint ugyanis a rádiók nem feleltek meg a nemzeti rejtjelezési előírásoknak (márpedig a NATO-kompatibilitás mellett ez is feltétel volt).

A hibák kijavítását a Kongsberg előbb tavaly augusztusra, majd az év végére ígérte, ám a jelek szerint a haditechnikai cégnél nem ment zökkenőmentesen az ügylet, mert még idén márciusban sem teljesítettek. Ekkor már a szerződés felbontásának a lehetősége is felmerült, ám erre végül a HM nem szánta rá magát. A döntés most ismét az OR kezében van, amelynek mintegy 60 nap alatt kell elbírálnia a biztonsági paramétereket. Ha megint negatív lesz a vizsga, akkor kerülhet szóba a szerződéstől való elállás. Mivel ebben az esetben új közbeszerzési eljárást kellene kiírni, erre a HVG információja szerint a HM nem szívesen állna át.

Az idő múlásával sokat módosult Juhász Ferenc hozzáállása is a Kongsberg-ügyhöz. A jelenlegi honvédelmi miniszter ellenzéki honatyaként még mindent latba vetett a szerződés megakadályozására. A Fidesz-kormány végóráiban elbírált tender után felkérte a kormányt, ne kössön szerződést a Kongsberggel, mert a döntéshozók többször is megszegték a meghirdetett feltételeket. Az alulmaradt versenytársak - a Thales, illetve a Siemens - többek között azzal fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB), hogy a Kongsberg nem létező rádiót ajánlva nyert, s ennek alátámasztásául a cég honlapján fellelt elnöki nyilatkozatot csatolták, miszerint a sorozatgyártás csak 2005-ben indul be. Bese Ferenc, a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatalának vezetője a KDB-nek arra hivatkozott, hogy az ajánlati felhívásban nem szerepelt az a követelmény, miszerint a pályázónak rendelkeznie kell a szállítandó rádióval, "csak a képesség bizonyításával" kívántak minél erősebb versenyt delejezni. Ennek némiképp ellentmond, hogy a hivatal a pályázóktól először még kérte a rádiókat műszaki bevizsgálásra, ám ezt később visszavonta, mondván, a feltételek között csak lehetőségként szerepelt a készülékek működés közbeni vizsgálata.

A riválisok azt is felvetették, hogy a rádiók esetleg nem NATO-kompatibilisek, a rádió-rejtjelező eszköz tanúsítványa ugyanis az eredményhirdetéskor még nem érkezett meg a tárcához. A KDB elkésettség miatt elutasította a reklamációt, a tartalmi kérdéseket pedig lényegében nem vizsgálta, mivel - államtitokra hivatkozva - nem kapott dokumentációt az ajánlatkérő HM-hivataltól. A Fővárosi Bíróság visszadobta az ügyet a KDB-nek, mégpedig épp azzal, hogy a tartalmi kérdéseket is bírálja el - ám az újra csak szabályosnak ítélte a döntést. Ugyanígy tett tavaly októberben a Fővárosi Ítélőtábla is. Juhász - már miniszterként - meg akarta várni a bírósági ítéletet, végül azonban 2003 márciusában a kontraktus megköttetett. Most pedig a többszöri határidő-mulasztás ellenére sem bontott szerződést a tárca.

Nem tudni, vajon a szerződéskötés elhúzódásakor kilátásba helyezett 15 milliárd forintos kártérítési per vagy egyéb közbenjárás térítette-e el szerződésbontó szándékától a HM-et. Ennek okairól Jarle Solvang, a Kongsberg illetékes projektmenedzsere sem nyilatkozott. "A szerződésről nem beszélünk, így egyeztünk meg a HM-mel" - közölte a HVG kérdésére. Azt sem fejtette ki, mi okozza a norvég cég késlekedését. Egyes információk szerint a Kongsberg ringben tartása érdekében a tárca már négyszer módosította az eredeti szerződést - legalábbis ezt feszegette a honvédelmi miniszterhez intézett kérdésében Csampa Zsolt, az MDF-ből kivált, jelenleg független honatya. A helyettes államtitkár azonban a HVG-nek leszögezte, semmilyen módosításra nem volt szükség, ugyanis a 2013-ig szóló keretszerződésben minden évben külön állapodnak meg a felek a következő esztendőben szállítandó mennyiségről, valamint a határidőről. Ennek némileg ellentmond a KDB egyik határozata, amelyben tételes szállítási határidőként minden év október 30-a szerepel. Wapplerné a HM saját vizsgálataira hivatkozva azt állította, a Kongsberg mostanra minden hibát kijavított, s a tendergyőzelem idején még fejlesztés alatt álló kézirádió is készen áll a sorozatgyártásra. Más kérdés, hogy az időközben megfaragott büdzséjű honvédelmi tárca a rádiók kifizetésére több milliárd forintot kénytelen a költségvetésében lekötve tartani, amit aztán felhasználatlanul a következő évre tol. Igaz, az elmaradt szállítási tételekre a vételár százalékában meghatározott kötbér jár.

A Kongsberg-huzavona miatt a honvédség nélkülözi a létfontosságúnak tartott korszerű kommunikációs eszközöket, de áll a norvég cég győzelmében szerepet játszó, nagy összegű hadiipari beszerzéseknél kötelezően alkalmazott ellentételezési megállapodás (offset) teljesítése is. "Látványos dolgokról nem tudunk beszámolni" - fogalmazott némi eufemizmussal a HVG kérdésére Szabó Sándor, a gazdasági tárca ellentételezési irodavezetője. Eddig ugyanis a norvég cégnek lényegében a 100 millió forint jegyzett tőkével 2003 novemberében alapított, az offsetügyletek levezénylésére létrehozott Kongsberg Hungária Kft. az egyetlen kézzelfogható befektetése. Miután az offset a hadiipari szállítást követi, a teljesítésig semmi nem valósul meg a Kongsberg ajánlatában szereplő rekordnagyságú, 180 százalékos ellentételezésből (e szerint a norvégok minden egyes forint hadiipari szállítás fejében 1,80 forintot vállalnak befektetés, magyar többletexport, illetve hazai beszállítás formájában). Bár az ellentételezés 31 százaléka hazai beszállítással tudható le, s él a Videoton Holding Rt.-vel kötött szerződés is, ahhoz, hogy ez tényleg működjék, be kellene indulnia a sorozatgyártásnak. (Ennek állásáról pedig a konkurencia úgy tudja, hogy a Kongsberg az ipari gyártást csak tavaly szeptemberben adta ki norvég alvállalkozójának.) Szabó szerint bármennyire csúsztak is a határidők, a norvég fél "elszántsága látszik" - legalábbis a cég projektmenedzsere kéthetente Magyarországon ténykedik.

Az offsetbe egyébként a kritikusok szerint a szokásostól eltérő, vitatható elem is csúszott: a gyártáshoz szükséges technológiatranszfert szintén beszámítják az ellentételezésbe, mégpedig a Kongsberg és a Videoton megállapodásának megfelelő értékben, ami megkönnyítheti a norvégok teljesítését. Az ellentételezést egyébiránt a rádiószállításoknál gyorsabb ütemben, 8 év alatt vállalta a Kongsberg. Felét a szerződés félidejéig kell teljesítenie, s ha ez nem sikerül, kötbért fizet. Az ellentételezés egyébként biztosan kisebb lesz a tervezettnél, már csak azért is, mert az időközben bekövetkezett haderőcsökkentés miatt a HM kilencezernél biztosan kevesebb rádiót igényel.

VITÉZ F. IBOLYA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy android tart éppen a Nemzetközi Űrállomás felé

Egy android tart éppen a Nemzetközi Űrállomás felé

Máig nem tudni, Orbán miért nem küldött gyásztáviratot Heller Ágnes halálára

Máig nem tudni, Orbán miért nem küldött gyásztáviratot Heller Ágnes halálára

900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

Egymillió eurót nyer, aki bebizonyítja, hogy Bielefeld nem létezik

Egymillió eurót nyer, aki bebizonyítja, hogy Bielefeld nem létezik

Máltán szállhatnak partra a mentőhajón rekedt menekültek

Máltán szállhatnak partra a mentőhajón rekedt menekültek

Megkapta az építési engedélyt a hatsávos M1-es

Megkapta az építési engedélyt a hatsávos M1-es