A parlamenti bizottságok elutasítása miatt visszakozott a kormány, amely törvénnyel kívánta szigorítani a parlagfű irtására vonatkozó szabályokat. Egy újabb képviselői indítvány szerint a területek tulajdonosait a növényvédelmi törvény módosításával köteleznék a gyomtalanításra.

Kétarcúság jellemzi a parlagfű elleni védekezés kormányzati kezelését: miközben immár egy éve tárcaközi bizottság - és Kökény Mihály személyében külön kormánymegbízott - foglalkozik a tövenként több millió pollent termő növény terjeszkedésének visszaszorításával, az erre szánt központi előirányzat egyre zsugorodik. A 2002-ben befizetett személyi jövedelemadó (szja) egy százalékából a 2003-as bevallás során az adózók 819 millió forintot ajánlottak fel erre és népegészségügyi célra; az összevont jogcímből a kormány utólag 500 milliót tekintett "parlagfű-befizetésnek", amelyet 2004-ben lehetett felhasználni. Ezt a tavalyi központi költségvetés 1,5 milliárd forinttal egészítette volna ki. Csakhogy az utóbbit az évközi megszorítások során az agrártárca 800 millió forinttal megkurtította, noha az Országgyűlés 2003. novemberi határozata szerint a "közérdekű védekezés" címén eredetileg betervezett 1,5 milliárd forintot négy tárca közösen használhatta volna fel. Végül az szja-felajánlásokból befolyt 500 millió is a parlagfűellenes keretbe olvadt, amelyhez a központi büdzsé mindössze 200 millió forintot tett hozzá. Ám a sok huzavona miatt még ezt sem költötték el, a felhasználatlan 126 millió forintból az agrártárca egy idei pályázaton 230 műholdas helymeghatározó eszköz és 415 motoros fűkasza beszerzését finanszírozta.

Noha egyértelmű volna az igény az Észak-Amerikából az importgabonával száz éve behurcolt, s természetes ellenség híján immár az ország területének több mint felén gyökeret eresztett parlagfű visszaszorítására, az idén még szűkkeblűbb a költségvetés. Az adózók egy százalékaiból a múlt évben 1,087 milliárd forint folyt be (amit az idén lehet felhasználni), s hajszálpontosan ennyi a parlagfűellenes program költségvetési előirányzata; vagyis az önkéntes felajánlásokon kívül e célra egyetlen fillért sem ad az állam. Holott közfeladat jócskán akad. A tucatnyi civil szervezet nyomására létrejött parlamenti eseti bizottság jelentését elfogadó országgyűlési határozat szerint a levegőben már köbméterenként 100 pollen fölötti koncentrációban is allergiát kiváltani képes gyom visszaszorításához "elengedhetetlen az állami szerepvállalás".

A kormány feladata kettős: egyrészt el kell végeztetnie az irtást az érintett állami intézményekkel - a közútkezelőkkel, az államvasutakkal és az önkormányzatokkal -, másrészt ösztönzéssel és büntetéssel a magántulajdonosokat rá kell szorítania, ők se hagyják, hogy földjüket fölverje az allergén gyom. Mindmáig ez utóbbi ment a legrosszabbul: mire a tulajdonos személyét kiderítette, majd annak rendje s módja szerint értesítette az illetékes hatóság - belterületen a település jegyzője, külterületen a növényvédelmi szolgálat -, addigra a parlagfű többnyire már elvirágzott. A tulajdonos által utólag megtérítendő kényszerkaszálást tavaly mindössze 473 bel- és 174 külterületi ingatlanon végeztek; mindez 40 millió forintba került, amivel szemben 63 millió forint bírság áll.

Javítaná a védekezés hatékonyságát, ha a parlagfű irtását elhanyagoló tulajdonos előzetes értesítése nélkül is el lehetne végezni - az ő költségére - a kaszálást. Az agrártárca ezt a parlagfűtörvénnyel vélte megoldhatónak, amelynek tervezetét március 16-ai ülésén a kormány el is fogadta. E szerint a kényszerkaszálást június 30-a után, de a virágzást megelőzően a határt megszemlélő földhivatal határozatára az általa pályázaton kiválasztott vállalkozó végezné el. A szemlén - hatósági tanú jelenlétében - jegyzőkönyvet kell készíteni. A határozathoz akár egyetlen szál parlagfű is elegendő. Ha haszonnövény is van a területen, a gyomnak legalább annak 30 százalékán "jelen kell lennie" a beavatkozás elrendeléséhez. A kényszerkaszálás akár a megművelt tábla megsemmisítését is jelenthetné, mégpedig kártérítési kötelezettség nélkül.

A haszonnövények letarolásának azonban nagy a kockázata. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy például egy napraforgótáblában hiába permeteztek időben; ha nem volt elegendő csapadék - ami miatt nem hatott kelés előtt a gyomirtószer -, elszaporodhat a parlagfű. Ez pedig a 30 százalékos "jelenlétet" szó szerint értelmezve azzal a következménnyel járhat, hogy egy csapadékhiányos évben a napraforgótáblák több mint harmadát be kell szántani. A gyomos területre kivethető növényvédelmi bírságot az eddigi 150 ezer forintról maximum 2 millió forintra javasolta emelni a törvényjavaslat, amelynek egyes elemei az agrárszakma elemi felháborodását váltották ki.

A mezőgazdasági bizottságban mindössze három képviselő támogatta - 12 ellenében és két tartózkodás mellett - az indítványt (lásd Jelenetek egy bizottságból című összeállításunkat), a környezetvédelmi bizottságban pedig egyetlen honatya sem állt mellé. A fiaskó után a kormány április elején - a tervezetet előterjesztő Németh Imre földművelésügyi miniszter kérésére - visszavonta a javaslatot. Orosz Sándor, Karsai József és Godó Lajos szocialista képviselők - Orosz közlése szerint - időben figyelmeztették Berczi Norbertet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyettes államtitkárát, hogy elhibázottnak tartják a szabályozási elképzelést. "Eredetileg a növényvédelmi törvényt kívántuk módosítani, ám egy, számomra pontosan tetten nem érhető mozzanatban mégis külön törvényjavaslat született" - mondta a HVG-nek Orosz. A növényvédelmi törvényen belüli szabályozásra tett egyébként javaslatot februári, zárt ülésén a tárcaközi bizottság is. A három képviselő a szintén MSZP-s Kökény Mihállyal és Karakas Jánossal közös egyéni módosító indítvánnyal menti át a tervezett szigorítások jó részét a növényvédelmi törvény e héten kezdődő általános vitája előtt.

"A kormány nem mérlegelt kellően, amikor elfogadta az agrártárca javaslatát" - erősítette meg Orosz állítását Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, az MSZP agrár- és vidékfejlesztési munkacsoportjának vezetője. A szocialista agráriusok számára az is elfogadhatatlan volt, hogy a tárca a földhivatalokat tette volna meg a parlagfű elleni védekezés hatósági irányítójává, nem a növény- és talajvédelmi szolgálatot, holott sokak szerint az utóbbi a kézenfekvő megoldás. Az FVM viszont abból indult ki, hogy mivel a földhivataloknak évente egyszer amúgy is ellenőrizniük kell a termőterület 20 százalékát, egy füst alatt parlagfűszemlét is tarthatnak - akár egy kicsivel nagyobb területen.

Ha már a földhivatalok és a növényvédelmi szolgálat egyaránt az FVM-hez tartoznak, egyszerűbb és hatékonyabb megoldás lenne, ha az utóbbi hozzáférne a földhivatali adatokhoz - állítja a HVG-nek nyilatkozó Győrffy Katalin, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára. A növényvédelmi felügyelők ugyanis általában pontosan tudják, mely területek szennyezettek rendszeresen parlagfűvel; ha pedig a földhivatali adatok révén kideríthetnék, ki a gyomos terület gazdája, időben figyelmeztethetnék irtási kötelezettségére.

A földhivatalok helyzetbe hozásának szándéka mellett nehéz logikus érveket felhozni, hacsak azt nem, hogy az FVM így próbálná egy "agrárjellegű" feladattal magához erősíteni az ingatlan-nyilvántartást is vezető szervezetet. Ez egyúttal megmagyarázhatja, hogy a tárca miért nyújtotta be puccsszerűen - még a berkein belüli szakmai ellenérvekkel is dacolva - a kormánynak a törvényjavaslatot. Évek óta napirenden van ugyanis, hogy a földhivatali ingatlan-nyilvántartást az agrártárcától át kellene helyezni az Igazságügyi Minisztériumhoz. Az FVM furcsamód a földhivatalok szabad kapacitására hivatkozva tette volna őket parlagfűfelelőssé, holott mást sem hallani, mint hogy az ingatlan-nyilvántartásban még mindig jelentős az elmaradás. Ha a földhivataloknak esetleg volnának is hadra fogható embereik - ahogyan az agrártárca állítja - valamelyik kevésbé leterhelt részlegnél, akkor pedig az a kérdés, korábban miért nem csoportosították át őket az ingatlan-nyilvántartási ügyekhez.

A törvényjavaslatot megfúró agrárlobbi egyébként a parlagfűkommandó működtetése helyett más elfoglaltságot szánna a "szabad" földhivatali munkaerőnek. Magda szerint hamarosan megkezdődik a részarány-tulajdonú - azaz a több tulajdonos kezében lévő - földek kimérése, amit a bizottsági elnök szerint nem volna szép dolog arra hivatkozva elhúzni, hogy a földhivatal munkatársai éppen a parlagfű elleni harccal vannak elfoglalva.

KELEMEN ZOLTÁN, SZABÓ GÁBOR

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

Jelenetek egy bizottságból

KARSAI JÓZSEF (MSZP): Ha a parlagfű irtását kiemelik a növényvédelmi törvényből, a többi gyomnövényé miért marad ott?

Márki-Zay egy furcsa felmérés miatt magyarázkodik

Márki-Zay egy furcsa felmérés miatt magyarázkodik

70 vagy 15 Celsius-fokos volt az ősi vizek hőmérséklete? A válasz nem mindegy

70 vagy 15 Celsius-fokos volt az ősi vizek hőmérséklete? A válasz nem mindegy

Gyerekotthonból tűnt el egy 13 éves lány

Gyerekotthonból tűnt el egy 13 éves lány

14 milliárd helyett 101 milliárdot költött egyetlen év alatt a Nemzeti Sportközpontok

14 milliárd helyett 101 milliárdot költött egyetlen év alatt a Nemzeti Sportközpontok

55 milliós állami támogatást kapott egy polgármesteri kabinetvezető panziója

55 milliós állami támogatást kapott egy polgármesteri kabinetvezető panziója

Logót vált a Volkswagen

Logót vált a Volkswagen