Költöztetik a pesti tőzsdét?

"Újságírói kitalációról van szó, a pesti értéktőzsde osztrák tulajdonosai között semmiféle nézeteltérés nincs sem a tőzsde helyszínét, sem a vezetőjét illetően" - közölte hétfőn a HVG-vel Stefan Zapotocky, a Budapesti Értéktőzsde Rt.-ben (BÉT) 14 százalékig részvényes, a bécsi tőzsdét működtető Wiener Börse AG igazgatója. "Szalay-Berzeviczy marad" - mondta lakonikusan Herbert Stepic, a BÉT-ben szintén tulajdonos osztrák Raiffeisen Zentralbank AG (6,4 százalék) vezérigazgató-helyettese. A legnagyobb, 25,2 százaléknyi pesti BÉT-tulajdonos, a Szalay-Berzeviczyt tavaly igazgatósági elnöknek delegáló HVB Bank Hungary Rt. sem lát okot a változtatásra. Mint azt elnök-vezérigazgatója, az ugyancsak osztrák Matthias Kunsch egy múlt pénteki interjúban elmondta: az utóbbi egy évben nem merült fel olyan körülmény, amelynek fényében változott volna a HVB tavaly májusi azon álláspontja, hogy a bank érdekelt egy erős magyar tőkepiacban és egy Magyarországon működő, erősödő tőzsdében.

A híreszteléseket a szintén osztrák BÉT-tulajdonos Erste Bank AG (12,3 százalék) elnök-vezérigazgatójának, Andreas Treichlnek tíz nappal korábbi interjúja indította el. Ebben Treichl azt mondta: a nemzeti tőzsdéknek nincs értelmük, a BÉT-nek az osztrák, a cseh, a szlovák, a lengyel és a horvát tőzsdével kellene egyesülnie, s az egységes kelet-közép-európai börze székhelye "a legjobb adózási környezet miatt" Pozsonyban lehetne. Ezt a szálat továbbszőve egy nappal később a Wirtschaftsblatt című bécsi napilap már azt az értesülését közölte, miszerint leváltják Szalay-Berzeviczyt a BÉT május végéig esedékes, lapzártánkig éppen a nagytulajdonosi egyeztetések miatt még ki nem jelölt napon megtartandó éves közgyűlésén. Mindezt állítólag azért, mert a magyar tőzsdeelnök túlságosan előtérbe helyezi a magyar érdekeket az osztrák tulajdonosokéival szemben, mindenekelőtt azáltal, hogy ragaszkodik a BÉT tőkeemeléssel egybekötött magyar tőzsdei bevezetéséhez. A lap két lehetséges utódot is megnevezett: az expénzügyminiszter Bokros Lajos egykori budapesti tőzsdeelnököt, valamint Barbara Wösnert, a bécsi tőzsde marketingért és külföldi kapcsolatokért felelős igazgatóját. "Csupán egy bankári vízióról, hosszú távú elképzelésről van szó. A bankvezérnek önmagában nincs is olyan befolyása, hogy technikailag lebonyolíthatná a tőzsdék összevonását" - próbálta csitítani a főnöke szavai által kavart vihart a HVG érdeklődésére Treichl kelet-európai kérdésekben illetékes szóvivője, Hana Cygonkova.

HVG

Hogy Treichl miért pont mostanra időzítette kijelentését, azt elemzők annak tudják be, hogy a BÉT közgyűlése a tőzsde jövőjét meghatározó fontos kérdésekről készül határozni. Miután ugyanis március végén az EU versenybizottsága jóváhagyta azokat a tavaly májusi részvényügyleteket, amelyek során osztrák cégek megszerezték a BÉT 68,8 százalékát (az Erste, a HVB, a Raiffeisen és a Wiener Börse mellett a felerészben HVB-tulajdonú Österreichische Kontrollbank AG-nek is jutott 11 százalék), nincs akadálya, hogy döntés szülessen arról a Szalay-Berzeviczy-féle, egy éve jegelt javaslatról, miszerint a BÉT egyesüljön a BÁT Budapesti Árutőzsde Rt.-vel, majd nyilvános részvénykibocsátással egybekötött tőkeemelést követően a közös cég vezesse be részvényeit a pesti tőzsdére. Tőkeinjekcióra azért lenne szüksége az egyesült tőzsdének, hogy a börzei ügyletek elszámolását végző Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (Keler) 46,7 százalékos tulajdonosaként ajánlatot tehessen a Keler többi, a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő pakettjére. A tőzsdei intézmények között ugyanis a Keler az igazi aranybánya, tavaly például tizenkét éves fennállása második legjobb évét zárta: 3,3 milliárd forintos bevétel mellett 2,3 milliárdnyi nyereséggel, saját tőkéje pedig mintegy 14 milliárdra rúgott, amelynek 90 százaléka készpénz.

A tőzsdetulajdonosi vita mögött eltérő üzleti érdekek állnak - állítják magukat megnevezni nem kívánó szakértők. Igaz, egy egységes kelet-közép-európai tőzsdén való üzletelés valamennyiük számára költségmegtakarítást hozna, a HVB-nél viszont ennél fontosabb szempont, hogy a BÉT egynegyedének birtoklásával saját magyarországi pénz- és tőkepiaci részesedését megerősítse. Treichlnek viszont régi vesszőparipája, hogy a kelet-közép-európai térség sok kis részvénytőzsdéjéből egyetlen nagyot kellene szervezni. Ezen vízióját eddig már több sajtótájékoztatón is felvázolta, s sohasem titkolta, azért szorgalmazza az új regionális tőzsdét, mert azon főszerep juthatna a vezető osztrák bankoknak, melyek közül több - így az Erste is - ott van a régió vezető pénzintézeteinek listáján. Legutóbb, 2004 augusztusában például Treichl úgy fogalmazott: "Két tőzsdén jelen lenni egy cégnek fáradságosabb, mint egyen, hármon pedig fárasztóbb, mint kettőn. Jobb lenne hát egyetlen közép-európai tőzsdén jegyeztetni. Hogy ennek hol lenne a helyszíne, Bécsben, Budapesten vagy Kassán, annak igazából nincs jelentősége" (HVG, 2004. augusztus 28.). A Raiffeisen számára azért nem lenne nagy érvágás a BÉT bezárása, mert tavaly szeptemberben felszámolta magyarországi brókercégét, azóta budapesti részvényügyleteit Bécsből intézi. "Hosszú távon természetesen érdekes felvetés a közép-európai tőzsdék összevonása, jelenleg azonban egyszerűen fizikailag szükség van a budapesti tőzsdére" - fogalmazott a HVG-nek óvatosan Zapotocky.

A HVB viszont éppen azért támogatta Szalay-Berzeviczy törekvéseit, mert az általa irányított értékpapír-letétkezelési üzletág a magyarországi HVB nyereségének több mint egytizedét adja, s ha nincs tőzsdei kereskedés Budapesten, nincs elszámolnivaló, vagyis szélnek lehet ereszteni a letétkezelési üzletágat. "Több ezer, jelenleg a magyarországi befektetési szolgáltatóknál foglalkoztatott ember kerülne utcára a BÉT megszűnésével, emiatt a központi költségvetés összességében több tízmilliárd forintnyi adó- és járulékbevétellel lenne szegényebb" - mondta a HVG-nek Jaksity György, a BÉT korábbi elnöke, az 5,1 százaléknyi tőzsdepakettel rendelkező Concorde Értékpapír Rt. ügyvezetője.

Ha nem működne Magyarországon tőzsde, a magyarországi brókerek kizárólag külföldön kereskednének a hazai cégek részvényeivel, ami mindenképpen drágítaná a tranzakciókat. Jelenleg egy külföldön megkötött tőzsdei ügylet másfél-kétszer annyiba kerül, mint egy magyarországi. Nehézséget okozna, hogy milyen pénznemben történjék a tőzsdei ügyletek elszámolása, legalábbis addig, amíg valamennyi közép-kelet-európai országban nem az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz. Össze kéne hangolni az adózási szabályokat is. Míg például Magyarországon a tőzsdei részvények értékesítéséből származó nyereség nem adózik, Szlovákiában 19 százalékos árfolyamnyereség-adót kell fizetni. A kibocsátók számára pedig a befektetők tájékoztatása okozhatna fejtörést: a nyelv, a publikálás helyének megválasztása, rendszeressége és tartalma.

Ráadásul szakértők szerint a BÉT megszűnése azzal járna, hogy sok hazai vállalat nem tudna tőkét bevonni, vagy a jelenleginél csak sokkal nehezebben. A vezető hazai kibocsátók (Mol, Matáv, Richter, OTP Bank) egyöntetűen a BÉT fennmaradása mellett voksolnak, annak ellenére, hogy részvényforgalmuk közel egyharmada már évek óta külföldön bonyolódik le. Számukra egyébként nem okozna gondot körülbelül 500 millió forintos befektetéssel egy új tőzsdét létrehozni, ami elértéktelenítené az osztrákok BÉT-részesedését - fenyegetőzött a HVG érdeklődésére az egyik vezető tőzsdei cég nevének elhallgatását kérő illetékese.

A kelet-közép-európai tőzsdék egyesítése helyett a BÉT vezetősége a korábbi, Jaksity-féle tőzsdevezetés által elkészített és a tavalyi tulajdonosváltás után megerősített fejlesztési tervet támogatja. E szerint a régió tőzsdéi nem összeolvadnának, hanem stratégiai szövetségbe tömörülnének, s együtt komoly tárgyalópartnerei lehetnének a nagy nyugat-európai részvénypiacoknak: a Deutsche Börsének, az Euronextnek, a London Stock Exchange-nek és az északi országokat tömörítő OMX-nek.

CSABAI KÁROLY, FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS