Ha bárkinek szemernyi kétsége is lett volna afelől, jól döntött-e Gyurcsány Ferenc, amikor tavaly szeptemberben, még miniszterelnök-jelöltként - látva az állami költségvetés sanyarú helyzetét és hasonlóan borúsnak ígérkező kilátásait - többletpénzt kereső buzgalmában a hazai bankszektort pécézte ki, 2005-2006-ra különadót róva ki a pénzintézetekre (HVG, 2004. szeptember 25.), az csattanós választ kaphatott a múlt péntekig megtartott banki közgyűléseken. Tavaly ugyanis fennállásuk legjobb évét zárták a magyarországi bankok: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) regisztrált harminc bank és öt szakosított hitelintézet 2004. évi 275 milliárd forintos adózott össznyeresége 58 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, miközben a bruttó hazai termék (GDP) csak 4 százalékkal gyarapodott, a 2003. évinél 1,1 százalékponttal többel.

A bankrendszer egyébként az egymást követő harmadik esztendőben állított fel újabb profitrekordot, ám a piaci szereplők biztosra veszik, hogy egy ideig vége szakad a rekorddöntögetésnek. Igaz, 2004 elején is sokan vélekedtek úgy, hogy véget ért a banki aranykorszak, amely azáltal köszöntött be, hogy az Orbán-kormány 2001-ben meghirdette "választási" lakáshitelprogramját, amelynek keretében rendkívül alacsony kamatok mellett lehetett kölcsönhöz jutni, s a felvételi kondíciókat a 2002 közepén hivatalba lépő Medgyessy-kabinet még tovább javította. A támogatás jóvoltából alacsony kamatú lakáshitelek ugyanis a bankoknak éppúgy jövedelemforrást jelentenek, mint a piaci kamatú hitelek, csak ezeknél a kamat egy részét az ügyfél helyett az állam fizeti meg. Az MSZP-SZDSZ-koalíció a költségvetés elszaladása miatt viszont már 2003 végén kénytelen volt bekeményíteni: a kedvezményeket megnyirbálta, a feltételeket pedig átszabta (HVG, 2003. december 20.). Mindenekelőtt a lakáshitelkamatokat közelítette a piaciakhoz azáltal, hogy azok havonta az állampapír-piaci hozamokhoz igazodnak, amelyek pedig a monetáris tanács által 2003 végén 12,5 százalékos rekordmagasságba emelt jegybanki alapkamatot követték. A romló feltételek miatt a bankok tavaly közel feleannyi (385 milliárd forintnyi) új forintlakáshitelt folyósítottak, mint egy évvel korábban.

HVG

Amin azonban buktak a lakossági kölcsönfelvevők, azon a pénzintézetek kaszáltak: a magas jegybanki kamatokat kihasználva jobban növelték hiteleik "árát", mint a betéteikre fizetett kamatot. Átlagos kamatrésük 2004-ben 3,91 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 3,88-ról - olvasható a PSZÁF április közepén publikált elemzésében -, miközben ugyanez a különbözet a 15 régi uniós tagállam átlagában tavaly 1,2 százalék, az újonnan csatlakozottakéban pedig 2,7 százalék volt. Ráadásul az államilag támogatott lakáshitelezési feltételek lerontására az élelmes bankárok hamar reagáltak, s kihasználva a magyar és a nyugat-európai kamatok közötti közel 5 százalékpontos különbséget, devizaalapú lakáshitelekkel kezdték bombázni a lakosságot. Hiába ágált a PSZÁF a Magyar Nemzeti Bankkal karöltve az ellen, hogy a magánszemélyek a forinthitelekénél alacsonyabb havi törlesztőrészletek bűvöletében devizában adósodjanak el, mert a forint esetleges nagyobb mértékű gyengülése miatt gondjuk lehet a visszafizetéssel, 2004 végére az év eleji nyolcszorosára, 145 milliárd forintra ugrott a devizahitelek állománya. Míg a lakossági hiteleknek 2003 végén alig 5 százaléka volt devizaalapú, tavaly év végén már közel 15 százaléka. Ennek az arányváltozásnak köszönhető elsősorban, hogy tavaly a teljes hitelállomány a kedvezményes lakáskölcsönök iránti kereslet visszaesése ellenére is 30 százalékkal gyarapodott, szemben a 2003-as 70 százalékkal. Időzített bombát lát azonban a bankoknál is a PSZÁF abban, hogy miközben az egy évre előre felmérhető devizakockázataikat lefedezik, az évek múlva esetlegesen bekövetkező ingadozásokra nem készültek fel - olvasható a felügyeleti összegzésben.

A bankok száma egy év alatt összességében eggyel fogyatkozott, az összméret mégsem csökkent, hanem nőtt. A két eltűnő pénzintézet közül ugyanis a Postabank és Takarékpénztár Rt.-t az Erste Bank Hungary Rt., míg a Konzumbank Rt.-t a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. (MKB) olvasztotta magába, miközben az Első Lakáshitel Takarékszövetkezet átalakult kereskedelmi bankká Ella Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Rt. néven. Mivel a vállalati piacot a bankok már évekkel ezelőtt felosztották egymás között, most szinte valamennyi pénzintézet a lakosságnál próbál minél jobb pozíciót kiharcolni magának, lecsipegetve valamicskét az OTP Bank Rt. piaci részesedéséből. Ebbéli igyekezetükben tavaly többen is sikeresnek bizonyultak: míg a legnagyobb hazai pénzintézet 1,2 százalékpontot veszített 20,6 százaléknyi 2003. végi magyarországi bankpiaci részesedéséből, a HVB például 1,3 százalékpontot nyert, s így elért 9,4 százalékával immár az övé a második legnagyobb tortaszelet, miután megelőzte a tavaly mindössze négy tizedpontnyi többletet szerző Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-t (K&H).

Míg az adataikról a nyilvánosságot tájékoztató tucatnyi bank (lásd táblázatunkat) mindegyikének jobban nőtt a nyeresége a tavalyi, 6,8 százalékos átlagos inflációnál, reálértéken kettejük mérlegfőösszege csökkent: az Általános Értékforgalmi Bank Rt.-é (ÁÉB) és az Inter-Európa Bank Rt.-é (IEB). Az ÁÉB eszközei és forrásai még abszolút értékben is több mint egytizedével lettek alacsonyabbak az egy évvel korábbinál, aminek egyik magyarázata lehet, hogy a bank által 2000-2001-ben hitelezett befektetők tavaly kiszálltak a BorsodChem Rt.-ből, és törlesztették adósságaikat (HVG, 2005. április 30.). A csökkenés másik oka az lehet - latolgatják szakértők -, hogy az orosz származású bankvezér, Megdet Rahimkulov családi vállalkozása, a Kafijat Kereskedelmi és Consulting Kft. által közel háromnegyed részben tulajdonolt pénzintézet fokozatosan visszafogja az orosz vállalatok hitelezését. Legalábbis ez olvasható ki a bank múlt csütörtöki közgyűlése után közzétett közlemény azon mondatából, miszerint az idén további 15-20 százalékkal tervezik csökkenteni az anyaországban lévő cégek finanszírozását.

Az IEB mérlegfőösszege is elsősorban mérsékeltebb vállalati aktivitása miatt bővült szerényebben az inflációnál, valamint azért, mert bankközi kihelyezéseit közel egyötödével mérsékelte, hogy minél több forrása maradjon a lakossági üzletág finanszírozására. Bár egy év alatt a legnagyobbat a mérlegfőösszegét több mint a duplájára hízlaló Erste nőtt, ezt annak köszönheti, hogy tavaly bekebelezte a 2003 végén hasonló méretű, az az évi banki toplistán (HVG, 2004. augusztus 28.) rögtön utána következő Postabankot. Ezt leszámítva a legnagyobb üzleti előrelépést 2004-ben az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. produkálta, amely azzal kecsegtetheti az 56,9 százalékban tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t, hogy a bank erre az évre kitűzött privatizációja során magas árat kap majd a pakettjéért. Ebben már csak azért is bízhat, mert az FHB tavaly év végi közel 400 milliárd forintnyi hiteleinek alig 1 százalékát minősítette problémásnak, azaz olyannak, amelyeket az adósok esetleg késve vagy egyáltalán nem fizetnek vissza. Ez pedig mindenképpen jó arány, hiszen csak feleakkora, mint amennyit a PSZÁF kockázatosnak talált a bankszektor tavalyi 9400 milliárd forintos összhitelállományából.

A profitrekordokból mindössze öt pénzintézet juttat részvényeseinek osztalék formájában. Míg azonban a Budapesti Értéktőzsdén forgó hármasnál (OTP Bank, FHB, IEB) ez majdhogynem természetes, hiszen sok kisbefektetőjük van, addig a tőzsdén kívüli MKB-t és ÁÉB-t egy-két külföldi nagytulajdonos irányítja, hasonlóan a többi hazai pénzintézethez. Márpedig a nagybefektetők sok esetben azért nem veszik ki az osztalékot, hogy bankjuk minél többet fordítson fejlesztésre, beruházásra, terjeszkedésre, aminek révén nőhet a tulajdonrészük értéke. Persze mind az MKB-nál, mind az ÁÉB-nél az osztalék kifizetése után is bőven marad elköltenivaló a trezorban - előbbi több mint 100 milliárd, utóbbi 80 milliárd forintnyi saját tőkével zárta az elmúlt évet.

Az ez évi kilátásokat illetően a bankok többsége visszafogott, elsősorban a tavalyinál több százalékponttal alacsonyabb kamatszint miatt. Az FHB például a lakossági hitelkereslet kismértékű csökkenésére számít, és az MKB-nál is csak abban bíznak, hogy nem lankad az érdeklődés a svájcifrank-alapú lakáshitelek iránt. Nagy elvárást fogalmazott meg viszont magyarországi leányával szemben a kelet-közép-európai régióban gőzerővel terjeszkedő osztrák Erste Bank AG: lakossági hiteleit 30 százalékkal kell növelnie. Ösztönzésként a sógorok márciusban át is utaltak 2 milliárd forintos tőkeinjekciót.

CSABAI KÁROLY