Rendkívül magas a cégsűrűség a fővárosban egy VIII. kerületi, 200 négyzetméteres hajléktalanszállón, ahová a cégbíróság összesen 118 gazdasági társaság székhelyét jegyezte be. Legalábbis ezt állítja a hitelezővédelemmel kapcsolatos visszásságokat egy dolgozatban összegző Euler Hermes Hitelbiztosító és Követeléskezelő Kft. (EH). A hajléktalanszálló címére egyébként összesen mintegy négyszáz bejegyzést teljesített a cégbíróság, miután nemcsak cégszékhelyként, hanem a társaságok tulajdonosainak, illetve ügyvezetőinek lakcímeként is az volt megjelölve. Az EH szerint az országban még számos ehhez hasonló székhely akad, de az sem ritka, hogy fiktív címre, illetve fiktív - olykor hajléktalan vagyontalan, vagy külföldi, utolérhetetlen - tulajdonosokkal jelentenek be vállalkozásokat, de leginkább adós cégek tulajdonátruházásait.

A bedőlt vagy szándékosan bedöntött cégek eladása Kaya Ibrahim óta üzletággá vált Magyarországon: nyíltan, újsághirdetésekben keresnek és kínálnak ilyen társaságokat. A korábbi tulajdonosok pedig büntetlenül, jogi és anyagi következmények nélkül eltűnnek kényszerhitelezőik, köztük nemcsak szállítóik, hanem az adóhatóság és a társadalombiztosítás elől is. Az EH tud olyanról is, aki az utóbbi három évben tíznél több olyan társaságban volt tulajdonos, vagy töltött be vezető tisztségviselői posztot, amely az ő közreműködése idején került felszámolásra. Ilyenkor gyanítható, hogy nem pusztán üzleti balfácánságról van szó, hanem arról, hogy az illető vagyonkimentések aktív közreműködője. "A cégbíróságok által megbízott felszámoló viszont tehetetlen. Nincs ugyanis lehetősége megvizsgálni a korábbi tulajdonosok, ügyvezetők időszakára eső iratokat, legtöbbször el is tűnnek a dokumentumok. Az utcán éjszakázó emberen, illetve a tulajdonossá tett, vagyontalan nagymamán viszont nincs mit számon kérni" - mondta a HVG-nek Molnár György, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületének (FOE) elnöke. Magyarországon egyébként tíz esetből kilencben egyszerűsített módon zajlik le a felszámolási eljárás, miután a cégekben az eljárási költségek kifizetésére sem marad pénz.

Az adósság elől menekülő tulajdonosok, a cégeket véletlenül vagy szándékosan "becsődítők" fülönfogásának szándékával született az a törvényjavaslat, amely a cégtörvény és a csődtörvény módosítása révén szigorítaná a társaságok meglévő és korábbi tulajdonosainak felelősségi passzusait. A felelősségre vonást azonban az igazságügy-miniszter által május közepén benyújtott javaslat szerint is a mostanihoz hasonló procedúra előzné meg. A cégbírósági eljárásban változatlanul a 25 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosokat kellene felhívni a törvényes működés helyreállítására, ha a cég nem található székhelyén, telephelyén és fióktelepén, illetve ha ismeretlen a társaság képviseletére jogosultak lakóhelye, tartózkodási helye is. Ebben az esetben az 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező, a cég tartozásaiért korlátozottan felelős tag (részvényes) sem hivatkozhatna korlátozott felelősségére, kivéve, ha a törvényes működés érdekében az ilyen helyzetben elvárható módon jár el. A cégbíróságnak továbbra is meg kell indítania a társaság törlését a cégnyilvántartásból, amennyiben a tagok (részvényesek) nem lelhetők fel , illetve ismeretlen helyen tartózkodnak. A törlési eljárás megindítását a Cégközlönyben kell közzétenni, s az esetleges kényszerhitelezőknek ezt követően lehetőségük van hitelezői igényük bejelentésére, illetve bárki közölheti, ha tudomása van a cég székhelyéről, illetve képviselője tartózkodási helyéről. Ha az utóbbiakról nem érkezik érdemi bejelentés, a cégbíróság a többi közt a földhivataltól, az adóhatóságtól, a gépjármű-nyilvántartásból kér tájékoztatást a társaság vagyonáról.

Új elem lenne a szabályozásban, hogy korlátlanul felelne a cég tartozásaiért az is, aki a törlési eljárás megindulását megelőző öt évben adta el részesedését a társaságban, természetesen abban az esetben, ha kiderül, hogy a cégnek kámforrá vált a vagyona, vagy kisebb a hitelezői igényeknél. Hasonló szellemben módosulna a csődtörvény is: korlátlan lenne a volt tag (részvényes) felelőssége, ha tulajdoni hányadát rosszhiszeműen ruházta át. "Bár teljes mértékben támogatom a vagyonkimentési divat megállítását, úgy vélem, a javasolt szabályozás túllőne a célon. Nem mondja ugyanis ki például, hogy mekkora vagyoni hányad esetén lép be a korlátlan felelősség" - mondta a HVG-nek Csőke Andrea, a Főváros Bíróság bírája. Szerinte a javaslat elfogadása esetén szélsőséges esetben előállhatna olyan helyzet is, hogy valakinek elúszna a teljes vagyona azért, mert egyetlen napig gazdája volt egy olyan társaság részvényének, amely később - esetleg négy év múlva, azaz olyankor, amikor már semmilyen kapcsolatban nem volt a céggel, s nem is volt lehetősége működése befolyásolására - befuccsolt. Nehezíti a kérdés megítélését az is, hogy mi minősül majd ilyen esetben "rosszhiszeműségnek"; az ilyen megfogalmazás nem várt gazdasági problémákat is okozhat, amíg ki nem alakul a fogalom megfelelő bírói értelmezése. Ezért a bírónő úgy véli, meg kellene fontolni, mekkora legyen az a tulajdoni hányad, amikor érvényesíthető a korlátlan felelősség a volt tulajdonossal szemben, illetve felül kellene vizsgálni az ötéves visszamenőleges felelősségi időtartam hosszúságát (azt azonban mindenképpen, hogy mindezt lehet-e, kell-e a nyílt részvénytársaságokra is alkalmazni). Kellőképpen nem végiggondoltnak véli a bírónő a javaslatot amiatt is, mert miközben a korábbi tulajdonosok felelőssége vagyoni hányaduktól függetlenül korlátlan lenne, ugyanez a tulajdonrészüket megtartóknál csak az 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkezőkre lenne érvényes, és az is csak a hivatalból törölt cégek esetén, felszámolással való megszűnéskor csak a volt tulajdonosok felelnének.

A korábbi tulajdonosnak egyébként ilyen szituációban módja lenne bizonyítani, hogy az átruházás során jóhiszeműen járt el, illetve vagyoni hányadának értékesítésekor még fizetőképes volt a cég - szerepel a javaslatban. Csakhogy a tervezet nem tisztázza a fizetőképesség fogalmát, márpedig nem lehet minden átruházásnál mérleget készíteni, vagy ha mégis, az ebben szereplő összegek nem feltétlenül jelentenek piaci értéket - hívta fel a figyelmet a módosítás másik hiányosságára Csőke Andrea. A FOE elnöke úgy véli, hogy a módosításoknak elfogadásuk esetén lesz némi visszatartó erejük, főleg, ha néhányat elkapnak a becsődölésből sportot űzők közül. A rosszhiszeműség bizonyítása mindenesetre nem lesz egyszerű, ehhez is iratok, dokumentumok kellenek, nem elég a százszázalékos meggyőződés, aminek alapján senki sem mer büntetőeljárást kezdeményezni, mert minden a saját fejére hullhat vissza.

MOLNÁR PATRÍCIA