Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egy rossz házasságnál jobb egy korrekt válás - többen úgy vélik, ez a tétel érvényes a Magyarország legnagyobb barokk műemlékét működtető Gödöllői Királyi Kastély Kht.-ra is. A céget 11 évvel ezelőtt hozta létre a magyar állam mint többségi és Gödöllő városa mint kisebbségi tulajdonos, valamint elenyésző, egyszázadnyi tulajdonhányaddal a MaHill Mérnökiroda Kft. Az ismétlődő válságok nem csak az együttműködés kényszerűségéből fakadnak, sokkal inkább a kormányváltásokhoz, valamint a velük összefüggő személyzeti kérdésekhez kapcsolódnak.
A kastélyt működtető kht alapító okiratát a Boross-kormány végnapjaiban a szintén MDF-es gödöllői polgármester, Gémesi György szája íze szerint fogalmazták meg: az 1994. június 27-én kelt dokumentum szerint a meghatározó döntésekhez 75 százalékos többségre van szükség, amit egyik tulajdonos sem tud önállóan garantálni. Gödöllő önkormányzata - bár törzsbetéte az alapításkori 28,68 százalék helyett ma már csak 15,82 százalékot tesz ki - változatlanul a szavazatok 26 százalékát birtokolja, így hozzájárulása nélkül nem lehet új igazgatót választani, holott a korábbi vezető, az 1999-ben kinevezett Körösvölgyi László megbízatása már 2005. május 23-án lejárt. Azóta ötször bizonyult sikertelennek az igazgatóválasztás, amit a HVG-nek nyilatkozó Gémesi azzal magyaráz, hogy az államot képviselő kulturális tárca „nevetséges neveket dobott be". A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) ugyanakkor a kisebbségi tulajdonost okolja a törvénytelen állapot előidézéséért, azzal érvelve, hogy már hét jelöltet ajánlott a városnak, ám Gödöllő sorra elutasította őket. Az NKÖM eddig egyedül a Millenáris Kht. korábbi vezetőjének, az egykor KDNP-s Mizsei Zsuzsának a nevét hozta nyilvánosságra, de a HVG értesülései szerint a javasoltak között volt Bakonyiné Schubert Éva, a kastély 1999-ben leváltott főépítésze, Gergely Zsolt, a felújításban részt vevő Architekton Építő és Műemlékfelújító Rt. egyik igazgatója és Selmeczi László muzeológus.
A kinevezés körüli szópárbajnak az vetett véget, hogy a kht érdekeire hivatkozva az NKÖM és a gödöllői polgármester nyilatkozattételi moratóriumban állapodott meg. Azt azonban a némasági fogadalom ellenére sem rejtette véka alá Gémesi, hogy a feszültségek mögött Varga Kálmánt, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökét sejti. Varga a kilencvenes évek elején a gödöllői Városi Múzeum igazgatójaként készítette elő a lelakott épületegyüttes helyreállítását, ám a kht-t már nélküle alapították meg - méghozzá a műemlékvédő szerint nem éppen gondos gazdaként. A Horn-kormány hivatalba lépése után Vargát a kiemelt műemléki beruházások miniszteri biztosává nevezték ki; elmondása szerint két évébe telt, míg sikerült módosítania a társaság tulajdonosai közé bekerült MaHill Kft. szerződését, amely a mindössze 100 ezer forintos törzsbetéttel rendelkező tulajdonosnak havi nettó 4,5 millió forintos állandó megbízást juttatott, például megvalósíthatósági tanulmányok készítésére. (A MaHill már 1991-ben előállt a kastély többfunkciós hasznosítására vonatkozó elképzeléseivel.) S bár az eredeti menetrend szerint az 1996-ra Budapestre tervezett világkiállítás turistavonzó ékességének szánták volna Erzsébet királyné (Sissi) kedvenc kastélyát, érdemi előrelépés csupán 1997 novemberében történt, amikor végre kiírták a közbeszerzési pályázatot a kastély területén létesítendő szálloda és rendezvényközpont kivitelezésére.
A megbízást - négy ajánlattevő közül - a gödöllői székhelyű és a gödöllői kultúrát, sportot rendszeresen szponzoráló Architekton Rt. kapta meg. Érdekes módon azonban a kht már 1998. március 20-án, mintegy két hónappal a közbeszerzési eljárás vége előtt szerződött az Architektonnal... A kivitelezés fő hitelezője az OTP Bank Rt. lett volna; csakhogy a tárgyalások elhúzódtak, a kölcsön folyósítása így egy újabb kormányváltásnyit váratott magára. Bár a folytatásról még 2001-ben kormányhatározat döntött, a végül a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-től felvett 1,262 milliárd forintos kölcsönt csak 2002-ben kezdték felhasználni. És nem is szállodaépítésre, hanem a kastély Barokk Színházának a helyreállítására.
Az újabb kormányzati ciklus újabb bonyodalmakat is hozott, mert az állami tulajdonos által 2003-ban indított szakértői vizsgálat több szabálytalanságot is feltárt Körösvölgyi ügyvezetésében. Ő korábban a Hungexpo vezérigazgatója volt, és az ő fejéből pattant ki a Bécs-Budapest expó gondolata. Ez a szakmai múlt azonban nem győzte meg a kht új összetételű, Révész T. Mihállyal, az Országos Rádió és Televízió Testület első elnökével, valamint Kacziba Antal nyugalmazott rendőr vezérőrnaggyal „megerősített" felügyelőbizottságát (fb), amely „a jövőkép hiányára" hivatkozva több mint egy éven át nem fogadta el a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetők üzleti tervét. Az fb azt is kifogásolta, hogy a több mint 1 milliárd forintos hitelnek nem volt fedezete. Ez mára annyiban beigazolódott, hogy a kht helyett az államnak mint kezesnek kell kifizetnie 2005. december 31-éig az első, 400 millió forintos törlesztőrészletet.
A szállodaépítés egyébként a gödöllői kastélyfelújítás amolyan állatorvosi lova. Miközben a korabeli illetékes hatóság, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal már a kht alapítását és az ahhoz benyújtott terveket is azért támogatta, mert a kastélymúzeum „önmagában nem teszi lehetővé a rendkívül költségigényes helyreállítás finanszírozási forrásainak megteremtését, és még kevésbé a működtetés során folyamatosan felmerülő költségek biztosítását", a bevételi forrásnak megálmodott szálló mind a mai napig csak a tervezőasztalokon létezik. Igaz, ott több változatban is. A MaHill Kft. egy vállalkozói tőkét is bevonó, nagyobb volumenű beruházást képzelt el több mint száz szobával, uszodával, kiszolgáló helyiségekkel, ezzel szemben a Varga miniszteri biztossága idején favorizált megoldás egy mindössze 13 lakosztályos, elit közönségnek készülő hotel volt. S miközben a két verzió hívei kölcsönösen életképtelennek minősítik a másik üzleti terveit, a kht lassan működésképtelenné válik. A cég majdnem minden évben veszteséges volt, miközben az állam egy évtized alatt 2 milliárd forintot költött a kastélyra - igaz, ennek 90 százalékát 1994 és 2000 között. Jellemző, hogy az ügyvezető műszaki helyettese, Ulechla Lajos az 1999. november 1-jei taggyűlésen arra panaszkodott: ha forrás hiányában nem tudják „lángmentesíteni" a tetőszerkezetet, egy tűz esetén akár 100 millió forintos kár is érheti a kht-t.
Állandó vita tárgya a társaságba bevitt ingatlanok sorsa is. Gödöllő a kht alapításakor öt városi ingatlannal tudta le 319,5 millió forintos törzsbetétét. A tavaly május 26-ai taggyűlésen, amikor az állam képviselőjeként Varga megvétózott egy 148 millió forintos ingatlanértékesítést, Gémesi azt vágta a műemlékvédő fejéhez, hogy az ő működése idején folyamatosan felélték a város által apportált ingatlanokat, most pedig Varga elhatározta, hogy ellehetetleníti a kht-t. „Csinálja csak, gépszerűen, de ne felejtse el, hogy más is figyeli ezt a piszkos munkát" - olvasható Gémesi kifakadása a jegyzőkönyvben. A városi önkormányzat jogi, igazgatási és ügyrendi bizottságának elnöke, Szakács Gyula viszont úgy véli, Körösvölgyi volt az, aki elkótyavetyélt ingatlanokat, így például az úgynevezett blahai strandot, amelyet a cégiratok szerint 2001-ben több hektáros - bár romos - belterületként mindössze 40,5 millió forintért vett meg az egykori labdarúgó szövetségi kapitány Mezey György cége, az MM Dimenzió Kft. A szabaddemokrata politikus a HVG-nek azt is állította, a kht törvénysértést követett el, mert a felélt vagyont az előírt három éven belül nem pótolta.
A történet szereplői kifogyhatatlanok a munícióból. Gémesi úgy véli, Vargának valójában az a célja, hogy visszakerüljön a Gödöllői Királyi Kastély Kht.-hoz. Gémesi ellenfelei szerint pedig nem véletlen, hogy a polgármester az ügyvezető eddigi helyettesét, Gönczi Tibort akarja a megüresedett vezetői székbe ültetni; ő ugyanis az Orbán-Torgyán-kormány alatt az Agrármarketing Centrum Kht. ügyvezetője volt, így személyén keresztül Gémesi a Fidesz-MPSZ támogatását is bebiztosíthatja a választások évébe fordulva.
A csatározások közepette immár a kht megszüntetése is felmerült. Jóllehet az államot pillanatnyilag képviselő Király Gabriella, a kulturális tárca osztályvezetője a HVG kérdésére cáfolta, hogy lenne ilyen szándék, mégis tartják magukat azok a hírek, miszerint a minisztérium jogászai dolgoznak ezen a megoldáson is. Mindenesetre a cégjog alapján törvénytelen annak a társaságnak a működése, amelynek nincs ügyvezetője. Így ha valaki törvényességi felügyeleti eljárást indít, a cégbíróság megállapíthatja a kht működésképtelenségét, és törölheti azt a cégjegyzékből. Ám ha nem ez történne, és a kitűzött időpontig, vagyis augusztus 16-áig megválasztanák is az ügyvezetőt, akkor sem lehet egyhamar új befektetőre számítani. A szállodaépítés ugyanis, a tulajdonosok véleménykülönbsége miatt, kimaradt az idei üzleti tervből.
A kastélyt működtető kht alapító okiratát a Boross-kormány végnapjaiban a szintén MDF-es gödöllői polgármester, Gémesi György szája íze szerint fogalmazták meg: az 1994. június 27-én kelt dokumentum szerint a meghatározó döntésekhez 75 százalékos többségre van szükség, amit egyik tulajdonos sem tud önállóan garantálni. Gödöllő önkormányzata - bár törzsbetéte az alapításkori 28,68 százalék helyett ma már csak 15,82 százalékot tesz ki - változatlanul a szavazatok 26 százalékát birtokolja, így hozzájárulása nélkül nem lehet új igazgatót választani, holott a korábbi vezető, az 1999-ben kinevezett Körösvölgyi László megbízatása már 2005. május 23-án lejárt. Azóta ötször bizonyult sikertelennek az igazgatóválasztás, amit a HVG-nek nyilatkozó Gémesi azzal magyaráz, hogy az államot képviselő kulturális tárca „nevetséges neveket dobott be". A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) ugyanakkor a kisebbségi tulajdonost okolja a törvénytelen állapot előidézéséért, azzal érvelve, hogy már hét jelöltet ajánlott a városnak, ám Gödöllő sorra elutasította őket. Az NKÖM eddig egyedül a Millenáris Kht. korábbi vezetőjének, az egykor KDNP-s Mizsei Zsuzsának a nevét hozta nyilvánosságra, de a HVG értesülései szerint a javasoltak között volt Bakonyiné Schubert Éva, a kastély 1999-ben leváltott főépítésze, Gergely Zsolt, a felújításban részt vevő Architekton Építő és Műemlékfelújító Rt. egyik igazgatója és Selmeczi László muzeológus.
A kinevezés körüli szópárbajnak az vetett véget, hogy a kht érdekeire hivatkozva az NKÖM és a gödöllői polgármester nyilatkozattételi moratóriumban állapodott meg. Azt azonban a némasági fogadalom ellenére sem rejtette véka alá Gémesi, hogy a feszültségek mögött Varga Kálmánt, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökét sejti. Varga a kilencvenes évek elején a gödöllői Városi Múzeum igazgatójaként készítette elő a lelakott épületegyüttes helyreállítását, ám a kht-t már nélküle alapították meg - méghozzá a műemlékvédő szerint nem éppen gondos gazdaként. A Horn-kormány hivatalba lépése után Vargát a kiemelt műemléki beruházások miniszteri biztosává nevezték ki; elmondása szerint két évébe telt, míg sikerült módosítania a társaság tulajdonosai közé bekerült MaHill Kft. szerződését, amely a mindössze 100 ezer forintos törzsbetéttel rendelkező tulajdonosnak havi nettó 4,5 millió forintos állandó megbízást juttatott, például megvalósíthatósági tanulmányok készítésére. (A MaHill már 1991-ben előállt a kastély többfunkciós hasznosítására vonatkozó elképzeléseivel.) S bár az eredeti menetrend szerint az 1996-ra Budapestre tervezett világkiállítás turistavonzó ékességének szánták volna Erzsébet királyné (Sissi) kedvenc kastélyát, érdemi előrelépés csupán 1997 novemberében történt, amikor végre kiírták a közbeszerzési pályázatot a kastély területén létesítendő szálloda és rendezvényközpont kivitelezésére.
A megbízást - négy ajánlattevő közül - a gödöllői székhelyű és a gödöllői kultúrát, sportot rendszeresen szponzoráló Architekton Rt. kapta meg. Érdekes módon azonban a kht már 1998. március 20-án, mintegy két hónappal a közbeszerzési eljárás vége előtt szerződött az Architektonnal... A kivitelezés fő hitelezője az OTP Bank Rt. lett volna; csakhogy a tárgyalások elhúzódtak, a kölcsön folyósítása így egy újabb kormányváltásnyit váratott magára. Bár a folytatásról még 2001-ben kormányhatározat döntött, a végül a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-től felvett 1,262 milliárd forintos kölcsönt csak 2002-ben kezdték felhasználni. És nem is szállodaépítésre, hanem a kastély Barokk Színházának a helyreállítására.
Az újabb kormányzati ciklus újabb bonyodalmakat is hozott, mert az állami tulajdonos által 2003-ban indított szakértői vizsgálat több szabálytalanságot is feltárt Körösvölgyi ügyvezetésében. Ő korábban a Hungexpo vezérigazgatója volt, és az ő fejéből pattant ki a Bécs-Budapest expó gondolata. Ez a szakmai múlt azonban nem győzte meg a kht új összetételű, Révész T. Mihállyal, az Országos Rádió és Televízió Testület első elnökével, valamint Kacziba Antal nyugalmazott rendőr vezérőrnaggyal „megerősített" felügyelőbizottságát (fb), amely „a jövőkép hiányára" hivatkozva több mint egy éven át nem fogadta el a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetők üzleti tervét. Az fb azt is kifogásolta, hogy a több mint 1 milliárd forintos hitelnek nem volt fedezete. Ez mára annyiban beigazolódott, hogy a kht helyett az államnak mint kezesnek kell kifizetnie 2005. december 31-éig az első, 400 millió forintos törlesztőrészletet.
A szállodaépítés egyébként a gödöllői kastélyfelújítás amolyan állatorvosi lova. Miközben a korabeli illetékes hatóság, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal már a kht alapítását és az ahhoz benyújtott terveket is azért támogatta, mert a kastélymúzeum „önmagában nem teszi lehetővé a rendkívül költségigényes helyreállítás finanszírozási forrásainak megteremtését, és még kevésbé a működtetés során folyamatosan felmerülő költségek biztosítását", a bevételi forrásnak megálmodott szálló mind a mai napig csak a tervezőasztalokon létezik. Igaz, ott több változatban is. A MaHill Kft. egy vállalkozói tőkét is bevonó, nagyobb volumenű beruházást képzelt el több mint száz szobával, uszodával, kiszolgáló helyiségekkel, ezzel szemben a Varga miniszteri biztossága idején favorizált megoldás egy mindössze 13 lakosztályos, elit közönségnek készülő hotel volt. S miközben a két verzió hívei kölcsönösen életképtelennek minősítik a másik üzleti terveit, a kht lassan működésképtelenné válik. A cég majdnem minden évben veszteséges volt, miközben az állam egy évtized alatt 2 milliárd forintot költött a kastélyra - igaz, ennek 90 százalékát 1994 és 2000 között. Jellemző, hogy az ügyvezető műszaki helyettese, Ulechla Lajos az 1999. november 1-jei taggyűlésen arra panaszkodott: ha forrás hiányában nem tudják „lángmentesíteni" a tetőszerkezetet, egy tűz esetén akár 100 millió forintos kár is érheti a kht-t.
Állandó vita tárgya a társaságba bevitt ingatlanok sorsa is. Gödöllő a kht alapításakor öt városi ingatlannal tudta le 319,5 millió forintos törzsbetétét. A tavaly május 26-ai taggyűlésen, amikor az állam képviselőjeként Varga megvétózott egy 148 millió forintos ingatlanértékesítést, Gémesi azt vágta a műemlékvédő fejéhez, hogy az ő működése idején folyamatosan felélték a város által apportált ingatlanokat, most pedig Varga elhatározta, hogy ellehetetleníti a kht-t. „Csinálja csak, gépszerűen, de ne felejtse el, hogy más is figyeli ezt a piszkos munkát" - olvasható Gémesi kifakadása a jegyzőkönyvben. A városi önkormányzat jogi, igazgatási és ügyrendi bizottságának elnöke, Szakács Gyula viszont úgy véli, Körösvölgyi volt az, aki elkótyavetyélt ingatlanokat, így például az úgynevezett blahai strandot, amelyet a cégiratok szerint 2001-ben több hektáros - bár romos - belterületként mindössze 40,5 millió forintért vett meg az egykori labdarúgó szövetségi kapitány Mezey György cége, az MM Dimenzió Kft. A szabaddemokrata politikus a HVG-nek azt is állította, a kht törvénysértést követett el, mert a felélt vagyont az előírt három éven belül nem pótolta.
A történet szereplői kifogyhatatlanok a munícióból. Gémesi úgy véli, Vargának valójában az a célja, hogy visszakerüljön a Gödöllői Királyi Kastély Kht.-hoz. Gémesi ellenfelei szerint pedig nem véletlen, hogy a polgármester az ügyvezető eddigi helyettesét, Gönczi Tibort akarja a megüresedett vezetői székbe ültetni; ő ugyanis az Orbán-Torgyán-kormány alatt az Agrármarketing Centrum Kht. ügyvezetője volt, így személyén keresztül Gémesi a Fidesz-MPSZ támogatását is bebiztosíthatja a választások évébe fordulva.
A csatározások közepette immár a kht megszüntetése is felmerült. Jóllehet az államot pillanatnyilag képviselő Király Gabriella, a kulturális tárca osztályvezetője a HVG kérdésére cáfolta, hogy lenne ilyen szándék, mégis tartják magukat azok a hírek, miszerint a minisztérium jogászai dolgoznak ezen a megoldáson is. Mindenesetre a cégjog alapján törvénytelen annak a társaságnak a működése, amelynek nincs ügyvezetője. Így ha valaki törvényességi felügyeleti eljárást indít, a cégbíróság megállapíthatja a kht működésképtelenségét, és törölheti azt a cégjegyzékből. Ám ha nem ez történne, és a kitűzött időpontig, vagyis augusztus 16-áig megválasztanák is az ügyvezetőt, akkor sem lehet egyhamar új befektetőre számítani. A szállodaépítés ugyanis, a tulajdonosok véleménykülönbsége miatt, kimaradt az idei üzleti tervből.
