Tetszett a cikk?

A bor jövedéki adójának nullakulcsossá tételével próbál a borászok kedvében járni a kormány. A fesztiválokon vigadó szőlészekre- borászokra ugyanakkor keserű szüret vár: a pincék telve az eladatlan készletekkel, a szőlőárak nyomottak, az évjáratot pedig már csak a napsütéses ősz mentheti meg.

Palackonként 169 forintért kínálja óriásplakátokon is hirdetett akciójában az Auchan hipermarketlánc a Promontorbor Rt. zweigelt és merlot félédes vörösborait. A háromputtonyos aszút 699, az ötputtonyost pedig 1099 forintért árusítják ugyanott - a Tokaj-hegyaljai Hegyközségi Tanácsnál egyelőre nyomoznak, ezek vajon melyik cég termékei lehetnek. "A magyar bortermelés kerti törpéi" - minősítette a HVG-nek a félédes vöröset egy borszakértő. "Szégyen" - kommentálták egyöntetűen a múlt heti, a budapesti Felvonulási téren rendezett Borfaluban kóstoltató borászok az áruházlánc borárait. Ennyiből ugyanis lehetetlen kihozni egy palack bort, ha szőlőből készült, vagyis vélhetően az áruházlánc olyan alkut kényszerített beszállítóira, amelyen azok nagyot buknak. Az árarányokra jellemző, hogy a Borfaluban kiállító tokaji - nem a sztárok közé sorolt - borászok ötputtonyos aszújából fél decit 600-700 forintnak megfelelő kóstolójegyért lehetett ízlelgetni, ami a standok forgalmát figyelve sem tűnt elrugaszkodott árnak.

A tokaji aszúra nyilván nem illik az idézett kerti törpés hasonlat, a szőlő felvásárlási árát viszont - legalábbis a szüret kezdetekor - biztosan szintén arcpirítónak nevezik majd a szőlőtermelők. "A fehérszőlőfajtákra 20-25, kékszőlőkre pedig 40-50 forintos kilónkénti felvásárlási árat kínálnak" - mondta a HVG-nek Dula Bence egri borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsán (HNT) belül működő Szőlő és Bor Terméktanács ügyvezető alelnöke. Eközben a termelési költségeket az átlagos táblákon kilónként 60 forintra becsülik, az eredetvédett borok alapanyagául szolgáló, termeléskorlátozással szüretelt szőlőké pedig 100-120 forint is lehet. A csapadékos időjárás kedvezett ugyanis a gyomoknak és a gombabetegségek terjesztőinek is, ezért a növényvédelmi, művelési költségek magasabbak voltak, mint egy normál évben. Az átlagosan 2 Celsius-fokkal hűvösebb augusztust a korai érésű fajták már biztosan megsínylették, és a szokásosnál alacsonyabb cukorfokkal értek be. A közép- és késői érésű fajtáknál van még esély a jobb minőségre, feltéve, hogy a múlt hetihez hasonló, száraz, napos időjárás lesz a jellemző az őszre, de - Horváth Csaba HNT-főtitkárhelyettes szerint - kiemelkedő minőségű bort az idén nehezebb lesz készíteni.

Az alacsony szőlőárak annak ellenére borítékolhatók, hogy az idén körülbelül 30 százalékkal kevesebbet szüretelhetnek a tavalyinál, azaz az elmúlt évi 4,9 millió hektoliterrel szemben csak 3,5-3,7 millió hektó bor kerül a pincékbe. Ez nagyjából meg is felelne az igényeknek, hiszen belföldön évi 3 millió hektó fogy, exportra pedig tavaly 550 ezer hektoliter került. Csakhogy tele a pince - egyes becslések szerint 1-1,5 millió hektoliternyi - eladatlan készletekkel, a felvásárlók pedig erre hivatkozva törik le az árakat.

A borfelesleg eltüntetésére Magyarország félmillió hektoliter bor lepárlásához kért támogatást Brüsszeltől (HVG, 2005. június 25.), azonban még nem született döntés. Az EU gyakorlata szerint az elismert önköltség 70 százalékát fizetik ki a közös kasszából a készletüket felajánló bortermelőknek. A magyar igény literenként 60-70 forint támogatásra szólt, enynyit azonban a kiszivárgott információk szerint nem ad meg az unió, s a lapzártánk utáni döntés várhatóan literenként 49-50 forintban határozza meg a dotáció mértékét. "Akik bejelentkeztek a támogatásra, és valóban szőlőből készítették a borukat, azoknak ez az ár nem felelhet meg" - állítja Dula. Szerinte ezt a lehetőséget a hamisított, borként forgalmazott nedűk készítői fogják kihasználni, vagyis azok, akik 30-40 forint közötti önköltséggel erjesztik italukat.

Az ördögöt a falra festő Dula nem véletlenül aggódik, a hamis bor lepárlása ugyanis nem jelent valódi készletcsökkenést, mivel azt az ügyeskedők szinte azonnal pótolják. Ráadásul ha valóban hamis tétel kerül a lepárolt mennyiségbe, az előbb-utóbb kibukik - ha máshol nem, a szeszt később az EU-tól megvásárlónál. Akkor pedig már nem lehet visszavezetni, ki volt a "feladó", így egy esetleges büntetés az egész országot sújtja. A hamisítvány mennyiségéről ugyanakkor csak becslések vannak: Gráf József agrárminiszter 400-600 ezer, Dula pedig 1,5 millió hektóról beszélt.

A lepárlási támogatásnál is jobban izgatja most a borászokat, hogy január 1-jétől nullakulcsos lesz a bor jövedéki adója. Ezzel azonban nem szabadulnak meg a literenkénti 8, összességében pedig 1,5-1,9 milliárd forintos tehertől. Csakhogy ezt nem adóként fizetik be, hanem önmagukra költik: a tervek szerint ennek körülbelül 60 százalékából finanszírozzák a HNT, a Magyar Borakadémia, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége és a Pannon Bormíves Céh által alapított Magyar Bormarketing Kht. tevékenységét, a fennmaradó részt pedig a bortermelés ellenőrzésére fordítják.

"Magyarország olcsó, közepes minőségű borokat állít elő; nagyjából ez a kép él a világban rólunk" - mondta a HVG-nek Debreczeni Mónika, a 125 hektáros telepített szőlőterületen gazdálkodó, félmillió palack bort előállító, ennek 10 százalékát exportáló Vylyan Rt. birtokigazgatója. - Ahhoz, hogy divatba hozzuk a magyar borokat, nem csupán marketingre volna szükség, hanem homogén, évről évre jó minőségben és nagy mennyiségben előállított italokra, az ezekből gyúrható világmárkákra, amelyek megalapozhatnák a magasabb minőségű és drágább árkategóriájú borok exportját." A villányi borvidéken ez utóbbi minőséget megcélzó főnök asszony a maga részéről a marketingnél is fontosabbnak tartja a jelenleg csak csírájában létező eredetvédelmi rendszer kialakítását, elsősorban a történelmi borvidékeken. Villányban már el is készítették a sajátjukat, csakhogy a minisztériumi jóváhagyás késik, ezért az idei szüretkor már nem tudják alkalmazni.

Az agrártárcánál elhever a borstratégia elkészült vázlata is - méghozzá idestova 2002 ősze óta. A földművelésügyiminiszter-csere (HVG, 2005. április 30.) után új miniszteri tanácsadó érkezett a tárcához Karakas János szocialista országgyűlési képviselő személyében, aki szerint a stratégia kulcseleme "a piacmegtartás és a piacszerzés" lesz. Hiába mutat ugyanis a hivatalos statisztika csupán 100 ezer hektoliter körüli importot, a szakértők biztosak abban, hogy a behozatalban - különösen a 400-500 forint körüli árkategóriában - komoly növekedési lehetőség van. Eközben pedig drasztikusan csökken az export: a 2002-es 890 ezer hektóról tavaly 550 ezerre esett vissza.

A hazai fogyasztók megnyerését célozták meg a különböző borfesztiválok szervezői is. "Ausztriában a borforgalom 35 százaléka származik a borturizmusból, Magyarországon mindössze 2 százaléka. Ha idehozzuk a kevésbé ismert borászokat, borfalvakat, ez megváltozhat" - adta meg rendezvénye ideológiáját a HVG-nek Benza György, a Borfalut szervező Palota Borház Kft. tulajdonos-igazgatója. Az először tavaly megrendezett Borfalu most elkerülte az idén már 14. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál várbeli kiállítását, amelyik e hét csütörtökön nyit. Az egyidejű rendezés tavaly jogvitába torkollott, a várbeli rendezvényt szervező Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. "jellegbitorlás" miatt be is perelte a Borfalu szervezőit (HVG, 2004. szeptember 18.). Az ügyben egyelőre nem született ítélet. Budán a menő borászatok kínálják italaikat, köztük több külföldi pincészet, ami igencsak csípte a Felvonulási téren kiállítók némelyikének a szemét. "Ez megkerülhetetlen fogyasztói igény, mi pedig azzal teszünk jót, ha a minőséget ismertetjük meg a borivókkal, a termelőket pedig szembesítjük a versennyel" - válaszolta a HVG-nek Zilai Zoltán, a várbeli rendezvényt szervező kht ügyvezető igazgatója. A Borfalu magyar piacot védő filozófiája azonban, úgy tűnik, jobban tetszik a külföldi árukkal újabban harcban álló agrárvezetésnek is: a 300 millió forintos költségvetésű rendezvényt az agrártárca 10 millió, a Miniszterelnöki Hivatal 5 millió, a fővárosi önkormányzat 3 millió, a Magyar Turizmus Rt. pedig 1 millió forinttal támogatta. Ugyanakkor a 100 millió forintos költségvetésű várbeli borfesztiválra összeszedett 9 millió forint körüli állami pénzből az agrártárca nem vállalt magára egyetlen forintot sem.

KELEMEN ZOLTÁN

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Venezuela új lapot nyitna Bidennel

Venezuela új lapot nyitna Bidennel

Több mint kétszer olyan gyorsan olvad a Föld jege, mint 30 éve

Több mint kétszer olyan gyorsan olvad a Föld jege, mint 30 éve

Új bringaútszakasz épül Budapest és a Balaton között

Új bringaútszakasz épül Budapest és a Balaton között