Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Magyar kutatók előbb áttekintették, hogy a tudományos irodalomban milyen globális előrejelzések vannak 2015-2020-ra, majd ezek figyelembe vételével készítették el saját, az EU térségét és Magyarországot illető koncepciójukat 10-15 éves távlatokra - írja az euractiv.hu.
Milyen lesz Magyarország tíz év múlva? Mit kell feltétlenül elkerülni és hova kell a jelenleginél jóval nagyobb erőket koncentrálni, hogy a közben szintén sokat változó térségben megőrizzük, s ha lehet, még növeljük is az ország mai szerepét?
Kik készítik és hogyan? |
Akadémiai kutatókat foglalkoztatnak, az így létrejött hálózat száz tudományos szakembert vont be a kutatásba, öt munkacsoportban. Ágh Attila mellett Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója és Vértes András, a Gazdaságkutató Részvénytársaság elnöke irányítja a munkát. Négy tematikus munkacsoport egy-egy sajátos területet vizsgál a nemzetközileg elfogadott főbb témacsoportok szerint (versenyképesség, tudásalapú társadalom, szociális kohézió és fenntartható fejlődés), az ötödik pedig horizontális metszetben az említett területeken szükséges reformok intézményi feltételrendszerét és következményeit elemzi az EU tagsági működés keretében. |
„A mezőgazdaság a legnagyobb változásokon fog keresztülmenni az elkövetkező időszakban. Itt is vannak kiváló lehetőségeink, csak a tömegtermelés helyett a minőséget kell megcélozni és pusztán ezzel stabil helyet vívhatunk ki magunknak. Be kell építeni a gondolkodásunkba, hogy - nagyon leegyszerűsítve - három darab szarvasgomba többet ér, mint egy hektárnyi gabona.” - mondta Ágh Attila, hozzátéve, hogy kedvező természeti adottságainkra, turisztikai lehetőségeinkre is (például a gyógyvizekre), az eddiginél sokkal jobban lehetne építeni.
Mindemellett a kutatás a veszélyforrásokat is erősen figyeli. Az eddigi összegzés figyelmeztet: hihetetlen károkat okozhat, ha nem sikerül (méghozzá hangsúlyozottan nem szociálpolitikai, hanem fejlesztéspolitikai eszközökkel!) felszámolni a mélyszegénység kialakulásának okait.
Hét évünk van
A kutatók úgy látják, hogy bizonyosnak tűnik: az EU következő bővítési hullámával, a 15 milliós balkáni térség előbb-utóbb bekövetkező csatlakozásával megváltozik az unióban elfoglalt helyünk. A most következő hét évet kell maximálisan felhasználni arra, hogy jól kidolgozott stratégiák, fejlesztési koncepciók alapján stabil helyet harcoljunk ki magunknak a közösségben.
A jövőkutatási projekt munkájának alakulásáról, a részeredményekről mindenki tájékozódhat az interneten, a www.magyarorszag2015.hu oldalon. A „végtermékként”, 2006 májusában elkészülő, konkrét ajánlásokat is tartalmazó Fehér Könyvnek angol nyelvű változata is lesz, amelynek tartalmát a tervek szerint nemzetközi téren, az EU-ban is „menedzselik” majd.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el vagy távoznak.
15–9-re nyertek a mieink.
Már így is Magyarországé az elmúlt 10 év legdurvább drágulása az EU-ban.