Milyen lesz Magyarország tíz év múlva? Mit kell feltétlenül elkerülni és hova kell a jelenleginél jóval nagyobb erőket koncentrálni, hogy a közben szintén sokat változó térségben megőrizzük, s ha lehet, még növeljük is az ország mai szerepét?

Kik készítik és hogyan?

Akadémiai kutatókat foglalkoztatnak, az így létrejött hálózat száz tudományos szakembert vont be a kutatásba, öt munkacsoportban. Ágh Attila mellett Tamás Pál, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatója és Vértes András, a Gazdaságkutató Részvénytársaság elnöke irányítja a munkát. Négy tematikus munkacsoport egy-egy sajátos területet vizsgál a nemzetközileg elfogadott főbb témacsoportok szerint (versenyképesség, tudásalapú társadalom, szociális kohézió és fenntartható fejlődés), az ötödik pedig horizontális metszetben az említett területeken szükséges reformok intézményi feltételrendszerét és következményeit elemzi az EU tagsági működés keretében.

Különleges, itthon még soha nem próbált módszerekkel dolgozó tudományos projekt fejezte be munkájának első szakaszát, máris sok érdekes részelemzést produkálva - írja az EurAktiv.hu.

„Általában véve az a cél, hogy feltárjunk potenciális áttörési pontokat, illetőleg az olyan veszélyforrásokat, amelyek elkerülése alapvető érdeke az országnak” - magyarázta a kutatást vezető Ágh Attila politológus, a Budapest Corvinus Egyetem professzora.

Száz kutató nyolcvan tanulmánya

A kutatás most lezárult első szakaszában 80 résztanulmány készült, s a kutatás eredményeként többé-kevésbé összeállt a kép a 2005-ös és a 2015-ös év Magyarországáról, valamint az oda vezető folyamatokról. A stratégiai kutatás második szakaszában az összegezésre tevődik át a súlypont.

A kutatások eddigi „jövőbe látó” megállapításai közül Ágh kiemelte, hogy középtávon a magyar érdek sokkal erősebben egybeesik majd a közép-európai érdekkel, mint azt jelenleg általában gondoljuk. Ha pedig ez így lesz, akkor nagyon célszerű a fejlesztési stratégiákat összehangolni, a szinergiákban rejlő lehetőségeket kihasználni. A környező országok méreteiből, egyedi lehetőségeiből kiindulva nekünk regionális értelemben, 70 milliós közös érdekeltséget teremtve és tekintve lehetnek versenyképes eszközeink, így lassan szinte már nem is lenne szabad nem regionális fejlesztési koncepciókban gondolkodni. Magyarországnak jó lehetőségei vannak, hogy ebben a folyamatban vezető szerepet játsszon. Például az a centrális fekvés, ami a történelemben oly sok bajt hozott számunkra, most előnyünkre válhat.

„A mezőgazdaság a legnagyobb változásokon fog keresztülmenni az elkövetkező időszakban. Itt is vannak kiváló lehetőségeink, csak a tömegtermelés helyett a minőséget kell megcélozni és pusztán ezzel stabil helyet vívhatunk ki magunknak. Be kell építeni a gondolkodásunkba, hogy - nagyon leegyszerűsítve - három darab szarvasgomba többet ér, mint egy hektárnyi gabona.” - mondta Ágh Attila, hozzátéve, hogy kedvező természeti adottságainkra, turisztikai lehetőségeinkre is (például a gyógyvizekre), az eddiginél sokkal jobban lehetne építeni.

Mindemellett a kutatás a veszélyforrásokat is erősen figyeli. Az eddigi összegzés figyelmeztet: hihetetlen károkat okozhat, ha nem sikerül (méghozzá hangsúlyozottan nem szociálpolitikai, hanem fejlesztéspolitikai eszközökkel!) felszámolni a mélyszegénység kialakulásának okait.

Hét évünk van

A kutatók úgy látják, hogy bizonyosnak tűnik: az EU következő bővítési hullámával, a 15 milliós balkáni térség előbb-utóbb bekövetkező csatlakozásával megváltozik az unióban elfoglalt helyünk. A most következő hét évet kell maximálisan felhasználni arra, hogy jól kidolgozott stratégiák, fejlesztési koncepciók alapján stabil helyet harcoljunk ki magunknak a közösségben.

A jövőkutatási projekt munkájának alakulásáról, a részeredményekről mindenki tájékozódhat az interneten, a www.magyarorszag2015.hu oldalon. A „végtermékként”, 2006 májusában elkészülő, konkrét ajánlásokat is tartalmazó Fehér Könyvnek angol nyelvű változata is lesz, amelynek tartalmát a tervek szerint nemzetközi téren, az EU-ban is „menedzselik” majd.