Február immár a negyedik hónap, amikor a Reuters felmérésében egyhangúan azt valószínűsítik az elemzők, hogy következő ülésén a Magyar Nemzeti Bank nem változtat a kamatokon. A többség továbbra is úgy véli, a következő lépés egy kamatcsökkentés lesz, ennek az időpontjáról azonban jelentősen eltérnek a vélemények. A választásokig mindenesetre nem várnak kamatváltozást az elemzők. A kamatcsökkentést siettetheti, ha az új kormány jelentős költségvetési kiigazításba fog, de akár kamatemeléseket is okozhat, ha a világ nagy jegybankjai szigorítják monetáris politikájukat – mondták az elemzők. A felmérés február 20 és 22 között készült.

Kivár az MNB

Már szeptember óta változatlanok a jegybanki kamatok. A trend fennmaradásának az elemzők annyira egyértelmű jeleit látják, hogy a Reuters felméréseiben már a negyedik hónapja egyöntetűen tartást jósolnak a soron következő kamatdöntő ülésre. Legközelebb hétfőn ül össze a Monetáris Tanács. A februári felmérésben 20 elemző mondta, hogy az alapkamat a hétfői ülésen is hat százalék marad, ami a legmagasabb jegybanki kamat az Európai Unióban.

Az elemzőknek csak alig több mint fele vállalta, hogy megjósolja, mi lesz az MNB következő kamatlépése. Továbbra is az a jellemző, hogy a többség inkább kamatcsökkentésre számít, mint emelésre: a válaszadók közt ez az arány 8:3 volt. A kamatlépés időzítéséről azonban nagyon széles időintervallumban – a második negyedévtől egészen a jövő évig – szóródnak a jóslatok, bár abban egyetértés mutatkozik, hogy a választásokig vélhetően nem lép az MNB.

Több elemző szerint a következő néhány hónapban már mód lesz kamatcsökkentésre, a többség szerint viszont ezt a forint jelentősebb esésének veszélye nélkül valószínűleg nem lehet meglépni. Néhány elemző úgy gondolja, hogy az év hátralévő részében gyengülhet a forint néhány százalékkal, a medián előrejelzés ugyanakkor azt mutatja, hogy a többség szerint az év végén is a jelenlegi 254 körüli szinten lesz az euró elleni árfolyam.

Az előrejelzések középértéke alapján idén egy negyed százalékpontos, jövőre pedig újabb ugyanekkora kamatcsökkentésre lehet számítani. Ez azt jelenti, hogy ha visszatér is a monetáris lazításhoz a jegybank, ezt a szakemberek szerint óvatosan és a korábbiakhoz képest nagyon lassan teszi.

Az elemzők két alapvető tényezőt említettek, amelyektől szerintük az év hátralévő részében függ majd a monetáris politika. Ha a választások után felálló kormány gyorsan belekezd a költségvetés kiigazításába, az siettetheti a monetáris csavarok meglazítását. De lassíthatja, sőt akár meg is fordíthatja a folyamatot, ha a világ nagy jegybankjai folytatják kamatemeléseiket, és apadni kezd a világpiacok évek óta tartó pénzbősége – mondták az elemzők.

Ami a költségvetést illeti, az elemzők továbbra sem látnak esélyt jelentős kiigazításra idén, bár a februári felmérésben némileg optimistábbak voltak, mint egy hónapja. Az államháztartás GDP-arányos, a nyugdíjreform költségeit is tartalmazó hiányát erre az évre 7,5 százalékra becslik, 0,4 százalékponttal kevesebbre, mint januárban. A 2007-es előrejelzést ugyanennyivel mérsékelték, 6,1 százalékra, ami azt is jelenti, hogy a várakozás szerint a következő kormány számottevően mérsékli majd a hiányt.

Az idei előrejelzés ugyanakkor jóval magasabb, mint a 6,1 százalékos kormányzati terv, és több a 2005-re megcélzott 7,4 százaléknál is, vagyis bár a kormány azt tervezi, idén már nem várható előrelépés a hiány lefaragásában. A jövő évre valószínűsített mérték pedig fenntartja a kételyt, hogy 2008-ra három százalék körüli szintre csökkenthető a deficit, ami az euró 2010-es bevezetésének egyik fő feltétele lenne. Az előrejelzések középértéke a felmérésben 2013-ra tette az euró magyarországi bevezetését. (Egy szélesebb európai elemzői mintán végzett Reuters felmérés nemrégiben 2012-re becsülte ezt a dátumot.)

A felmérésben a napokban bejelentett újabb áfacsökkentési tervek ellenére hajszálnyit emelkedtek az inflációs előrejelzések, de a 2007 végére vonatkozó 3 százalékos konszenzus arra utal, hogy az elemzők továbbra is tarthatónak gondolják az MNB és a kormány középtávú inflációs célját.

A már végrehajtott áfacsökkentések továbbra is lefelé tolhatják az inflációt. Februárban újra lassulhatott a drágulás egy évre visszatekintő üteme, a konszenzus szerint 2,3 százalékra, a januári 2,7 és a decemberi 3,3 százalék után. Az év utolsó hónapjában az elemzők szerint 2 százalék lesz majd az éves fogyasztói áremelkedés, az év átlagában pedig mindössze 1,8 százalék.

A gazdaság tavalyi negyedik negyedéves növekedésére 4,4 százalékról 4,2 százalékra csökkent a konszenzus az Ecostat meglepetésszerűen alacsony, 4,1 százalékos gyorsbecslése után. A 2006-os, illetve 2007-es növekedésre alig változtak a konszenzusok: most 4,4, illetve 4,0 százalékra számit az elemzői többség.