Mint már sokszor, most is kiderült, hogy nem a hazai piaci viszonyok és az azokat meghatározó hazai makrogazdasági adatok határozzák meg az árak alakulását, hanem – nyitott gazdaság lévén – a nemzetközi pénz és tőkepiacok hangulata, illetve fejlődési irányai. Hétfőn nem lepett meg senkit, hogy az MNB változatlan szinten hagyta az alapkamat szintjét, de csütörtökön az ECB kamatemelése annál inkább rányomta bélyegét az árak alakulására.

Devizapiac. Itt volt a legérdekesebb az árak alakulása, hiszen az ECB kamatemelése felborzolta a kedélyeket, mivel az elemzők meglehetősen nagy része azt gondolta, hogy az alapkamat most még változatlan marad. Mi sem vártuk azt, hogy ilyen gyorsan beigazolódik feltevésünk arról, hogy a dollár erősödése korlátos és az 1,185-ös szint megálljt parancsol a zöldhasú erősödésének. Minden esetre a múlt heti ajánlás alapján még kedvező szinteken lehetett dollár ellenében eurót vásárolni.

A hazai piacra is hatottak az események, hiszen a forint péntekre három hónapos mélypontjára süllyedt az euróval szemben, de a dollárral szemben is gyengülő trend alakult ki, még akkor is, ha a zöldhasú gyengülése időlegesen szinten tartotta az USD/HUF keresztárfolyamot.

A leminősítések után, és a kockázatok emelkedésére figyelmeztető elemzői vélemények tükrében nem volt váratlan a forint gyengülése. Ami figyelmet érdemel: a forint lassú trendben gyengül a befektetőket könnyen elaltatja az, hogy hetente csak 0,5-1 forint a gyengülés mértéke. A továbbiakban is erre a trendre számítunk, így most azt tudjuk mondani, hogy az euró vétele a forinttal szemben 252-es, vagy (forint)erősebb szintnél ajánlott, míg a dollárral szemben a vétel 1,20 alatt javasolt.

Kötvénypiac. A kötvénypiacon – a devizapiaci eseményekkel összhangban – gyengülést láthattunk. Európában és az Egyesült Államokban is emelkedő hozamok alakultak ki, de az emelkedés mértéke jelentéktelen volt, így a hazai hozamok emelkedése a kockázatok növekedésével magyarázható. Ez azt jelenti, hogy a külföldi befektetők valamivel magasabb hozamfelárt áraznak ma a piacon, mint hetekkel ezelőtt.

A fokozatos emelkedés miatt továbbra sem javasoljuk a hazai kötvények vételét, kivéve a legrövidebb futamidőket, de azokat is csak akkor ha a befektető a papírokat lejáratig megtartja. Várakozásaink szerint a hozamszintek további emelkedése 7,2-7,5 százalékos szintnél tetőzik majd, miközben a rövid lejáratok hozamai az MNB alapkamathoz igazodnak majd.

Részvénypiac. A részvénypiacok meglehetősen hektikus mozgásokat végeztek az elmúlt időszakban. A tőkebeáramlás kiszámíthatatlansága és a régión belüli szelekció változásai idézik elő ezeket a hirtelen mozgásokat. A részvények mozgásai arra engednek következtetni, hogy egyes alapok most allokálnak nagyobb tételeket a térségbe, így hazánk piacára is, míg mások éppen ellenkezőleg tesznek; kivonják befektetéseiket.

Ennek oka és magyarázata az, hogy a nemzetközi szintű likviditás még mindig magas (vételi kényszer), viszont a kockázatok érezhetően emelkednek (eladás). Arra nehéz lenne válaszolni, hogy melyik hatás érvényesül végül erősebb mértékben, de az mindenképpen figyelmeztető, hogy a csökkenő napokon a forgalom egyre jobban élénkül.

Ezen körülmények figyelembe vételével ajánlásunk az, hogy a vezető részvényeket tartani kell a közeli jövőben, de öt százalékot meghaladó emelkedés esetén az eladásokat is érdemes megfontolni. Továbbra is érdekes lehet a Pannonplast áralakulása, így itt határozott vételt javaslunk.

Állampapír piac: 

- állampapírok:

- tartás: 3-6 hónap

- vállalati kötvények: eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: tartás

- USA részvények: eladás

- Orosz részvények: vétel

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények:

- tartás: OTP, Egis, Mtelekom

- vétel: Pannonplast

Befektetési alapok:

ingatlan alapok, euróban denominált alapok vétele