Az olaj árának emelkedése a feltörekvő piacokon jótékony hatású lehet, hiszen az energiaszektor itt döntő tényező, de ezzel együtt az infláció gyorsulásához vezethet. Ez akkor következhet be, amikor a fejlett világban továbbra is kamatemelések lehetnek a meghatározók. Ez erősíti a folyamatokat, tehát a fejlődő piaci kamatok hatványozott mértékben emelkedhetnek, ami nem teremt új befektetésekhez megfelelő klímát – legalábbis a korábbi időszakkal összevetve. Az olaj árának esése viszont a térségben erős olajipari, energetikai cégek leértékelődéséhez vezethet, ami szintén tőkekivonást indukálhat. Ebben a helyzetben, amikor a fejlett piacokon emelkednek a kamatszintek - így a hitelek drágulnak -, a nemzetközi szintű likviditásszűkülés további eséseket válthat ki.

Devizapiac. A devizapiacokon a főbb devizapárok hektikus mozgása csökkenni látszik, a befektetők – úgy tűnik – beárazottnak tekintik a jövőbeli kilátásokat. A dollár euróval szembeni ára beállt az 1,28-1,29 sávba, innen csak nagy jelentőségű, világgazdasági hatású hírekre törhet ki. Ma, rövidtávon ilyen eseményre, hírre nem számítunk, tehát a jelenlegi szintek a következő napokban fennmaradhatnak.

A február óta tartó dollárgyengülés (drága export) – a magas olajárak okozta áremelkedéssel együtt – visszavetheti az európai gazdaságot, ahol a növekedés mértéke már közelíti és rövidtávon meg is haladhatja a két százalékot, ami már érezhető gazdasági növekedést jelent. Ma még jók a kilátások, de fennáll a veszélye annak, hogy a gazdasági stagnálás állapotába süllyed az öreg kontinens gazdasága. Az Egyesült Államok makrogazdasági adatai viszont azt mutatják, hogy a többszöri kamatemelés ellenére is masszív a növekedés, de nagyon közel lehet az átbillenési pont, ahol a kamatok mértéke már fékezőleg hat a növekedésre, sőt akár gyorsan a gazdasági teljesítmény romlásához is vezethet.

A hazai piacon a devizák tekintetében szintén nyugodtabb lett a piac, a forintot a részvénypiaci kilengések nem érintették meg, a stabilitása továbbra is fennmaradt, miközben az állampapír piaci hozamok enyhén csökkentek. Ennek az lehet az oka, hogy a külföldi befektetők nem vitték el jelentős mennyiségben befektetéseiket más országokba, csak óvatosan, a portfoliók súlyát átrendezve nyúltak hozzá a magyar részvényekhez.

A továbbiakban is 260-265-ös sávban marad a forint, így a 260-as szintnél euró vételeket javasolunk, míg a 265-ös szintnél talán érdemes lehet realizálni a nyereséget. Ez a sáv a kormányfő június 10-i bejelentéseinek hatására dőlhet meg. Hogy melyik irányba? Az attól függ, hogy a kormányprogram részletes kifejtése és a tervezett intézkedések hihetővé teszik a gazdaság rendbetételére irányuló törekvéseket, vagy sem.

Egy esetleges negatív piaci reakció a 270-es szintig is kilendítheti az EUR/HUF keresztárfolyamot, méghozzá akár órák, vagy percek alatt is. Az utóbbi időben láthatóan emelkedett a volatilitás, ami azt jelzi, hogy ideges a piac, ez pedig nagyobb kilengéseket indukálhat, amennyiben a kormány tervei nem találkoznak a piaci szereplők elképzeléseivel.

Kötvénypiac. A kötvénypiacon nem történtek jelentős változások, a távolabbi lejáratok esetében kismértékben csökkentek a hozamok, de ez lehet átmeneti jelenség is, a hozamok változásának iránya bármely időpillanatban megváltozhat. A török piaci események egyelőre nem váltottak ki heves reakciókat, de – mivel a globális befektetők egyre erősebben szelektálnak a feltörekvő piacokon – bármikor bekövetkezhet egy nagyobb hozamemelkedés. Ez azonban inkább középtávon (3-6 hónap) következhet be, a következő napokban ennek nem túl nagy a realitása. Ennek az oka, hogy a befektetők bíznak a kormány ígéreteiben, de az az érzésünk, hogy utolsó alkalommal előlegezik meg a bizalmat, az effektív intézkedések nélküli újabb ígérgetések erős negatív reakciót válthatnak ki.

Ma tehát továbbra sem látjuk célszerűnek a portfoliókban szereplő állampapírok/kötvények átlagos futamidejének növelését, továbbra is a kivárás taktikáját, azaz a rövid futamidejű papírok tartását ajánljuk. A helyzet változására középtávon sem számítunk, inkább csak az év vége felé várható, hogy kiderül; jól sáfárkodott a bizalommal a kormány?

Részvénypiac. A részvénypiacokat viselte meg leginkább a fejlődő piaci kamatfelár csökkenése, illetve a fejlett piaci kamatok emelkedése. Ez annak tudható be, hogy a kockázatos elemeket igyekeznek először csökkenteni az alapkezelők, így részvényeladási megbízásokkal bombázták meg elsősorban a piacokat. Ugyanakkor a fejlett piacokon (Japán, USA, Európa) is korrekcióztak a részvényindexek, ami annak „köszönhető”, hogy az inflációs nyomás, azaz kamatemelés a növekedés fékeződéséhez vezethet, így rontva a vállalati kilátásokat.

Az viszont figyelmeztető jel, hogy a fejlődő piacokon az egyes vállalatok teljesítménye, vagy az egyes gazdaságok teljesítménye nem épül be az árakba, hiszen itt most a likviditás szűkülése okozza az árak esését. Tehát a jó makroadatokra vásárolni, vagy a jó vállalati eredmény hatására megvenni egyes cégek részvényeit, nem kifizetődő, inkább az általános piaci trendeket kell lekövetni a részvénytranzakciókkal.

A volatilitás jelentős emelkedése viszont akár napok alatt is jelentős veszteségeket okozhat annak, aki sűrűn üzletel. Ma a vételi pontokat kell megkeresni, de a részvény vételekre szánt összegek körülbelül egyharmada erejéig érdemes csak feltölteni a portfoliókat, mivel fel kell készülni arra, hogy a nagy változékonyság még kedvezőbb beszállási pontokat generál. Ugyanakkor egy nagyobb emelkedés esetén a 3-4 százalék, vagy afölötti nyereséget azonnal realizálni kell.

Állampapír piac:

- állampapírok: 3-6 hónap tartás

- vállalati kötvények: eladás

Nemzetközi részvénypiac:

- EU részvények: tartás

- USA részvények: eladás

- Orosz részvények: vétel

Hazai részvénypiac:

- Hazai részvények: Mol, OTP, Egis, Pannonplast vétel (21 000, vagy az alatti BUX esetén)

- Befektetési alapok:

ingatlan alapok