Sörpalackozás Kőbányán. Ösztönözni a visszaváltást © hvg.hu

A szakember elmondta, hogy a munka részeként a közelmúltban magyar meghívásra szakértők érkeztek a német környezetvédelmi kormányzattól, akik részletes beszámolót adtak az általuk működtetett szabályozásról.

A főosztályvezető-helyettes elismerően nyilatkozott a hatékonynak bizonyuló német rendszerről. Szerinte megfontolandó, hogy egyes elemeket a magyarországi gyakorlat is átvegyen. Ehhez azonban először közgazdasági elemzéseket kell végezni – tette hozzá Borsányi-Bognár Levente.

Szerinte Németországban jelenleg minden legalább 200 négyzetméter alapterületű bolt köteles az összes létező italcsomagolás-fajtát visszaváltani, és azért a betétdíjat visszafizetni, függetlenül attól, hogy ott vásárolták-e a terméket. A boltok az újratölthető italcsomagolások szortírozása után az egyszer használatos üvegeket, palackokat, alumíniumdobozokat zsákokba rakják, amelyeket aztán hulladékkezelést koordináló szervezetek szállítanak el hasznosításra. A boltok számára a betétdíjat a koordináló cégek térítik meg, miután annak ellenértékét megkapták a gyártótól, illetve importőröktől.

A német rendszer lényegében hasonló a magyarországi szelektív hulladékgyűjtéshez, azzal a különbséggel, hogy az italcsomagolások hulladékait nem színes kukákba, hanem boltokba kell visszavinni. A két rendszer közül azonban a német jóval hatékonyabb a magyarnál, hiszen a német szabályozás anyagilag közvetlenül is érdekeltté teszi az embereket abban, hogy vegyenek részt a környezetbarát hulladékkezelésben.

A magyar rendszer hasonlít abban is a némethez, hogy a szelektív hulladékgyűjtés keretében itt is többnyire koordináló szervezetek végzik a hulladék begyűjtésének és hasznosításának megszervezését. Az embereket ugyanakkor a rendszer csak annyiban ösztönzi anyagilag, hogy a színes kukákba dobott szeméttel csökken az otthoni hulladék mennyisége, s ezáltal adott esetben a szemétdíj is.

Borsányi-Bognár Levente utalt arra, hogy Magyarországon a betétdíj alkalmazása jelenleg önkéntes. A rendszert azok a cégek alkalmazzák egyes kereskedelmi egységeken keresztül, amelyeknek valamiféle gazdasági érdeke fűződik ehhez. Példaként a söripart említette, ahol népszerűek a visszaváltható üveges termékek.

A főosztályvezető-helyettes jelezte, hogy a Németországban 2003-ban bevezetett jelenlegi rendszer eredeti célja a magyarországihoz hasonlóan az újratölthető csomagolású termékek visszaszorulásának megfékezése volt, ezzel elejét véve az eldobható csomagolások térnyerésével növekedő hulladékmennyiségnek.

A német rendszer eredményeként az újratölthető termékek aránya ugyan csak egyes iparágakban javult, azonban ennél jelentősebb eredménye lett a szigornak városképi, illetve hulladékgyűjtési szempontból. A visszavétel közvetlen anyagi érdekeltsége miatt az utcákról lényegében eltűntek a korábban szanaszét heverő, eldobott italos csomagolási hulladékok.

Borsányi-Bognár Levente hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy a német rendszer magyarországi átültetésével a feldolgozóipar meg tudna-e megbirkózni az ugrásszerűen megnövekvő, újrahasznosításra váró hulladékkal. Ezen kívül kérdéses az is, hogy a boltok fel tudnának-e készülni a visszavételre és a visszaváltott csomagolások raktározására.

Németországban volt idő a felkészülésre, hiszen 1991-ben kezdték meg, és 1995-ben fogadták el a szabályozás e formájának alapját. A rendszert először az iparral kötött megállapodások alapján, visszavételi arányokhoz kötötten működtették, majd amikor ez kudarcot vallott, hatályba lépett a kötelező rendszer.