szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Csökkenő inflációra számít az Európai Központi Bank (EKB), sejtetve, hogy jövőre a kamatemelő indulata is alábbhagy.

Az EKB legújabb, csütörtökön megjelenő előrejelzése szerint a jövőre várható inflációs sáv közepe alacsonyabb lesz annál a 2,4 százaléknál, amit eddig jósoltak a bankban, írja a Financial Times Deutschland.
 
Az EKB egy évvel későbbre, 2008-ra még alacsonyabb inflációra számít, 1,8-1,9 százalék körülire, évi átlagban először 2 százalék alatt 1999 óta.
 
Az euróövezetben novemberben átlagosan 1,8 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly novemberben,  jelentették az EU-statisztikai hivatalában csütörtökön előzetes becslésként.
 
Az ismét gyorsuló inflációra valló adat - a lassuló gazdasági növekedés ellenére - megerősíti a piaci meggyőződést, hogy az EKB a legközelebbi, csütörtöki értekezletén végrehajtja a félhivatalosan rég beharangozott újabb, negyed százalékpontos kamatemelést, 3,50 százalékra.
 
Az EKB továbbra is úgy véli, hogy a növekedés túlhevült, meghaladja az inflációmentes képességet. Az EKB februárban módosított olvasatában az inflációmentes, azaz fenntartható GDP-növekedési képesség az euróövezetben közelebb van évi 2 százalékhoz, mint a korábban becsült évi 2,5 százalékhoz.
 
Távolabbra azonban megoszlanak a vélemények: jövő márciusban vagy júniusban számít most a piac a következő szigorításra, amely talán az egyetlen lesz az egész jövő esztendőben. Az EKB utoljára 2003. júniusban csökkentette - rekord alacsony 2 százalékra - az irányadó kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, és tavaly decemberig nem nyúlt hozzá. A mostani szigorítássorozatot decemberben kezdte, és azzal együtt azóta öt lépésben 3,25 százalékig emelt, utoljára október elején.
 
Az EKB folyamatos célja legföljebb 2 százalékos tizenkét havi infláció. 
 
Októberben átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak szeptemberhez képest, és 1,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly októberben. Az infláció őszi lassulását az energiaárak havi csökkenése okozta, de ez a hatás múlóban van, nő a belső eredetű drágulás súlya. 

Az euróövezeti GDP a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal bővült a második negyedhez képest, és 2,7 százalékkal volt nagyobb a tavalyi harmadik negyedévinél. 
 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!