Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Január-júliusban a bruttó átlagkeresetek 8,2, a nettó átlagkeresetek 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a reálkereset - a fogyasztóiár-index 8,5 százalékos növekedése mellett 6,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A KSH jelentése szerint a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve 2007 január-júliusban átlagosan 2 millió 776 ezer volt.
Egy hónappal ezelőtt a hivatal azt jelentette, hogy a január-júniusi reálkereset a fogyasztóiár-index 8,6 százalékos növekedésével számolva 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Egy évvel korábban pedig 5,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a fogyasztóiár-index 2,6 százalékos növekedésével kalkulálva.
Az év első hét hónapjában a költségvetési szférában 759 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 942 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4,6 százalékkal csökkent a létszám. Az oktatás és a közigazgatás gazdasági ágak közötti, módszertani okból mutatkozó létszámmozgás hatásának kiszűrésével, az ide tartozó fő gazdasági ágak mindegyikében alacsonyabb lett a létszám.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181 500 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 172 100 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 206 700 forint volt, ami tartalmazza az előző évre vonatkozó, januárban kifizetett egyhavi külön juttatást.
Január-júliusban a költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 4,5 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az átlagot meghaladó mértékben, 18,9 százalékkal nőttek a keresetek az építőipar, 12,6 százalékkal az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 11,4 százalékkal a kereskedelem, javítás, valamint 10,9 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágban. A keresetek itt mutatkozó növekedésében szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél.
A költségvetési szférában foglalkoztatottak júniusi és júliusi bruttó átlagkeresete már tartalmazza az egyhavi külön juttatás tizenketted részét. Így a költségvetési intézményeknél júliusban bruttó értéken 9,3 százalékos, nettó értéken pedig 2,5 százalékos keresetnövekedés mutatkozott a múlt év azonos időszakához viszonyítva.
Az év első hét hónapjában a nettó keresetek átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszférában 3,5 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 1 százalékos csökkenés következett be. A KSH szerint a nettó keresetek alacsony növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése.
A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 112 400 forintot tett ki, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 83 700 forint, a szellemi foglalkozásúaké 144 900 forint volt.
A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 191 700 forintra nőtt, 8,5 százalékkal haladta meg az előző év január-júliusi szintet. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya 2007. január-júliusban átlagosan 5,3 százalék volt.Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.