Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Gyurcsány miniszterelnök és Hernádi Mol-elnök. Ellenállók © Túry Gergely |
A Mol értékelése szerint az OMV megkeresése lényegesen alulértékeli a Mol üzleteit és kilátásait. A közleményben jelzik: a Mol a társaság megvásárlására vonatkozó szándéknyilatkozatot kapott az OMV menedzsmentjétől, ez azonban a hatályos tőkepiaci szabályozás alapján nem minősül ajánlatnak.
A Mol értékelése szerint, noha az OMV szándéknyilatkozata évi 400 millió eurós szinergiákkal számol, nem veszi figyelembe az egyesítésből és versenyjogi okokból kényszerű eszközértékesítésből származó értékromboló hatásokat.
Ferencz I. Szabolcs, a Mol-csoport kommunikációs igazgatója a közlemény szerint elmondta: a szándéknyilatkozat nem tartalmaz lényeges új információt a Mol igazgatósága által korábban már egyhangúlag elutasított megkereséshez képest, kivéve azt a kitélt, hogy az OMV jelenleg nem tud irányítást szerezni a Mol-ban.
Hozzátette: a szándéknyilatkozat jól illeszkedik az OMV eddigi egyoldalú és barátságtalan lépéseinek sorába. A Mol-nak független vállalatként kiváló növekedési kilátásai vannak, és így nem kíván a továbbiakban olyan feltételes megkeresésekkel foglalkozni, amelyek sem a részvényesek, sem az egyéb érdekelt felek érdekeit nem szolgálják – tartalmazza közlemény.
Az osztrák cég vezetői azért ennél többet is mondtak. Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója egy keddi telefonos sajtókonferencián kijelentette, hogy kilencmilliárd euró áll (szindikált hitelként) készenlétben az OMV-Mol egyesülés finanszírozására. Korábban már az osztrákok bejelentették, hogy kezükben van a Mol részvényeinek 20,2 százaléka, s így az OMV „olyan helyzetben van”, hogy kész vételi ajánlatot tenni a Molra, részvényenként 32000 forintért. Az OMV vezérigazgatója elmondta: a magyar kormány előtt is nyilvánvalóvá akarják tenni, hogy egyenlő felek összeolvadását szeretnék elérni, amin mindenki csak nyerhet.
Az osztrák pénzügyminiszter, Wilhelm Molterer kedden nyilatkozatot adott ki, amely szerint "a közép-európai olaj- és gáztársaságok további konszolidációjára vezető fejlődés helyénvaló. Az OMV növekedési stratégiája aláhúzza az OMV jelentőségét a közép-európai iparágban".
A magyar kormányszóvivő szerint egy piacgazdaságban a kormánynak nem dolga kommentálni egy tőzsdei ügyletet, ha az a jogszabályoknak mindenben megfelelően zajlik. Daróczi Dávid emlékeztetett, hogy a kormány korábban két dolgot jelzett: egyrészt, hogy az osztrák vállalat addigi akcióit barátságtalan lépésnek, ellenséges felvásárlásnak tekinti. Másrészt, hogy több más európai uniós tagállamhoz hasonlóan fontosnak tartja, hogy a lakosság ellátása szempontjából stratégiai jelentőségű vállalatok esetében legyen a közösségi jogszabályokkal teljes összhangban lévő lehetősége a kontrollra, ha az adott vállalatban egy külföldi állam próbál befolyást szerezni. Ez utóbbit tekintve nem változott a kormány álláspontja: az ezt a célt elérni hivatott törvényjavaslat pedig már az Országgyűlés döntésére vár – közölte a kormányszóvivő.
Vegyesen értékelik a piaci elemzők az OMV kedd reggel megjelent szándéknyilatkozatát a Mol megvásárlására. Miró József, az Erste Bank elemzője szerint a Mol részvényesei döntenek majd arról, hogy az OMV-vel képzelik-e el a jövőt, vagy hisznek a Mol menedzsmentjének. Az elemző szerint a kérdést az fogja eldönteni, hogy a Mol menedzsmentje, illetve az OMV meg tudja-e győzni a részvényeseket arról, ki tud nagyobb értéket teremteni a részvényesek számára. A szakértő arra számít, hogy az OMV hamarosan rendkívüli közgyűlés összehívását fogja kezdeményezni a Molnál.
Az OMV jól felkészült, komplett stratégiája van a jövőre nézve, amelynek néhány részletét már le is tette az asztalra. Korábban a Mol menedzsment is előállt a 2010-ig szóló növekedési terveivel, ami nem volt túl meggyőző, de azóta változott a cég, és ez alapján változhat a menedzsment stratégiája is – fejtette ki az Erste elemzője.
Tapaszti Attila, a Takarékbank elemzője szerint az egyik lehetséges variáció, hogy a Mol menedzsment továbbra is elutasítja az OMV ajánlatát, és további saját részvény vásárlásokba kezd, hogy elérje az 50 százalékos kontrollt. (Jelenleg a Mol különböző konstrukciókban több mint 40 százaléknyi részvényt ellenőriz). A másik szcenárió szerint közelednek az álláspontok az OMV és a Mol menedzsmentje között, és a Mol a korábbi kommunikáció ellenére, mégis hajlandó valamiféle megegyezésre az OMV-vel. Ebben az esetben a 32 ezer forintos vételi ár lehet a kiindulási alap. Ehhez azonban az OMV-nek azonban szüksége van rá, hogy a Mol független részvényesei támogassák, és ennek hatására a Mol igazgatósága hajlandó legyen az együttműködésre. Egyelőre a piac várja a további híreket, és kulcskérdés lesz a Mol reakciója. Az OMV ajánlata azonban mindenképpen az árfolyamemelkedés irányába hat. Tapaszti Attila szerint
az OMV részvények árfolyama 3-4 százalékos mínuszban is volt délelőtt a bécsi tőzsdén, ami azt mutatja, hogy az ottani részvényesek egyelőre nem állnak pozitívan az ajánlathoz a sok kérdőjel miatt.
A Mol részvényeiért viszont nagy a versenyfutás. A papír a kereskedés újraindításakor 31015 forinton nyitott, ami már alig marad el az OMV által ígért 32 ezer forinttól.
