szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint az USA másodlagos jelzálogpiacáról elindult válság rámutatott arra, hogy a pénzügyi közvetítő rendszernek vannak olyan kockázatai, amelyek a monetáris politikára is visszahatnak.

A jegybank alelnöke a II. Bankkonferencián Visegrádon,ugyanakkor aláhúzta, hogy a jelzálogpiaci válságnak nincs közvetlen hatása a magyar bankrendszerre. Király Júlia szerint a monetáris politikára napjainkban úgy hat az USA jelzálogpiaci válsága, hogy a világ pénz- és tőkepiacain a befektetők bizalmatlanok lettek, magasabb kockázati felárat követelnek meg egyes régiók, államcsoportok, így például a feltörekvő piacok államai által kibocsátott értékpapírok esetében.

Az alelnök kifejtette: az amerikai jelzálogpiaci válságot alapvetően a hozamok iránti "mohó étvágy" váltotta ki és gerjesztette. Hozzávetőleg tíz éve, azaz 1997-98 táján jelentek meg az első úgynevezett átstrukturált értékpapírok. Ekkorra tehető az, hogy a bankok, illetve a bankcsoportok az alacsony kamatozású bankbetétek helyett a hitelek egy részét "összecsomagolták" és az így összepakolt kölcsönökre alapozva értékpapírpiaci instrumentumokat dolgoztak ki. Ezeket az "átcsomagolt" értékpapírokat aztán már magasabb hozammal kínálták a befektetőknek, mint a bankbetétek kamatait és azok hamar népszerűvé váltak az értékpapír-piacokon. A probléma azonban ott keletkezett - elemezte Király Júlia -, hogy a későbbi befektetők már egyáltalán nem láttak rá az értékpapírok alapjául szolgáló jelzálogkölcsönök kockázataira, azaz a jelzálogpiaci rizikó szétterült a világ pénzpiacain.

Király Júlia ezt az értékapírosítási szisztémát "keletkeztető és szétosztó modellnek" nevezte, amelyben nem csak a kockázatok optimális szétterítését, hanem az ezzel együtt járó esetleges sokkok gyors továbbterjedését is elősegítette az észak-amerikai bankrendszer.

Az MNB alelnöke szerint Európában is az elmúlt években alacsony volt a "kamatkörnyezet", viszont a bankokkal szemben a tulajdonosok részéről magas volt a jövedelmezőségi elvárás, így a hitelintézetek lazítottak hitelezési követelményeiken, normáikon, különösen a lakossági kölcsönök esetében. Véleménye szerint azért kell különösen figyelni a magyar bankrendszerben is erre az amerikai modellre, mert erőteljes növekedési elvárások figyelhetők meg a magyarországi bankokkal szemben is. Bár jelenleg még mindig jól jövedelmező a pénzügyi szektor, a magas tulajdonosi hozamelvárások miatt kevésbé figyelnek majd a jövőben a kockázatokra, lazulhatnak a hitelezési standardok, ez az utóbbi években megfigyelhető volt mind a lakás alapú, mind a szabad felhasználású jelzáloghitelezésben.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint kedvező az, hogy a magyar bankszektor tradicionális bankpiacnak mondható. "Boldog vagyok, hogy eddig egyszerű hiteltermékekkel kereskedtünk" - húzta alá Csányi Sándor. Elmondta, az elmúlt időszakban a bankrendszeren belül a betétek és a hitelek kamatai közötti rés csökkent, ez nagyobb versenyre ösztönözte a hitelintézeteket.

Az OTP elnök-vezérigazgatója kiemelte: talán a jelzálogpiaci válságnak köszönhető az a pozitív fejlemény, hogy a hazai hitelintézetek is ismét jobban odafigyelnek a kockázatokra, a hitelezési rizikókra.

A legnagyobb hazai bank első számú vezetője kiemelte: a verseny erősödik a bankszektorban, ez például egyrészt a fiókok számának növelésében, másrészt például az internetes, illetve a mobilbanki szolgáltatások egyre nagyobb arányú terjedésében figyelhető meg. Csányi Sándor elmondta: a fiók kiépítési kényszer már napjainkban is nagy hatással van a bankokra, míg most egymillió lakosra 328 fiók jut, addig 2009-ben várhatóan már 373.

Csányi Sándor szerint az internetes bankolás egyre fontosabb a hitelintézetek életében, a termékösszehasonlításban már-már elképzelhetetlen lehetőséget nyit meg az ügyfelek számára. Az elektronikus csatornák terjedése válhat a verseny legfontosabb mozgató rugójává a jövőben.

A fokozódó versenyt mutatja az OTP első embere szerint az is, hogy a bankok médiajelenléte egyre jobban erősödik, míg a teljes reklámpiacból korábban 4 százalékkal részesedtek a hitelintézetek, napjainkra a reklámpiaci kiadások 8 százalékát állják a hazai bankok.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!