A felmérés – a Befektetési Barométer – alapján általánosságban elmondható, hogy tízből nyolc magánbefektető számára a megtakarítások kamatoztatásakor fontosabb a biztonság, mint a magas hozam, de a magyarok kockázatkerülő magatartása még Európában is kirívó: ma Magyarországon 75 százalék azok aránya, akik pénzük kamatoztatására egyik vizsgált befektetési eszközt sem veszik igénybe. Ez a szám Kelet-Európában 67 százalék, a nyugat-európai országokban pedig 42 százalék. A magyar megkérdezettek megtakarításaik kamatoztatására a kockázatkerülés megtakarítási formáit, a bankbetétet 11 százalékban, az életbiztosítást pedig 10 százalékban választják. A Nyugat-Európában már jól megszokott nyugdíjalapokba (ahová a britek 90 százaléka fektet) nálunk mindössze a befektetők 5 százaléka invesztál.

A kutatók kérdésére, miszerint mit kezdenének a magyar megkérdezettek 7 millió forinttal, milyen befektetési formát választanának, 27 százalékuk tanácstalan volt. Akik tudtak válaszolni, azok egyötöde a mérsékelt kockázattal, ugyanakkor mérsékelt hozammal kecsegtető bankbetétre szavazna, és ugyancsak 20 százalék kutatna más, a felmérés során nem vizsgált, egyéb eszközök után. Kötvénybe 8 százalék, életbiztosításba és az Európában egyébként harmadik legnépszerűbb befektetési formaként szereplő részvényekbe, részvényalapokba 7-7 százalék fektetné pénzét.

Magyarországon még a kelet-közép-európai átlagnál (30 százalék) is lényegesen többen, mintegy 43 százalék véli úgy, hogy sokkal kevesebbet fog megtakarítani idén. További 21 százalék számít arra, hogy valamivel kevesebbet, 30 százalék pedig arra, hogy nagyjából ugyanannyit tud majd félretenni, mint az elmúlt egy évben. A legpesszimistább jóslatokat megfogalmazók aránya 2003 ősze óta – amikor is 22 százalékot ért el – közel duplájára emelkedett, de a legutóbbi, 2007 tavaszi felméréshez képest is magasabb.